SHARE

A XXI. században normális dolognak tartjuk, hogy egy lakás rá legyen csatlakoztatva az elektromosenergia-hálózatra, vízhálózatra, legyen fűtésrendszere és fürdőszobája. Ezen feltételek csak akkor teljesülhetnek, ha az adott lakás egy közművesített településen van.

 

Közművek alatt azon központi berendezésekkel rendelkező elosztó, illetve gyűjtő vezetékrendszereket és az ezzel kapcsolatos létesítményeket értjük, amelyek a fogyasztók vízellátásával, szennyvízelvezetésével, villamosenergia-ellátásával, hő- és gázenergia-ellátásával járó igényeit elégíti ki. Jelen elemzés a székelyföldi megyék közművesítési helyzetét vizsgálja, de ugyanakkor mondhatjuk, hogy a térség civilizációs fokát vesszük górcső alá. Persze a helyzet árnyaltabb, mert például a gázenergiával való ellátásról nem állnak rendelkezésre településszintű adatok. Ugyanakkor, figyelmébe véve a székelyföldi régió vidékies jellegét, sok esetben elmondható, hogy nem is alapigény a gázenergia, csupán kényelmi faktor. A fával való fűtés, akár mint központi fűtés, elérhetőbb a vidéki lakosság számára, valamint az elektromos energiával működő kályhák, sütők egyre nagyobb számban jelennek meg a vidéki lakosságnál, főleg az újonnan épített vagy felújított házakban.

A vizsgált szempontok: vízellátás, kanalizálás, központi fűtés, konyha és fürdőszoba megléte a lakóházban. Az elektromos energiával való ellátásra azért nem utalunk, mert annak országszinten 97%-os az elterjedése, és 4-5 százalékpontnyi eltérésnél nagyobb különbség nincs az ország megyéit illetően.

 

Vízellátás

A háztartások vízellátását tekintve, országos szinten a lakások 66,7%-a csatlakozott a vezetékes vízellátásra. A régiókat tekintve Bukarest-Ilfov vezet 93,7%-os lefedettséggel, jelentősen elmaradva következik a Nyugati Fejlesztési Régió (Arad, Krassó-Szörény, Hunyad, Temes megyék – továbbiakban nyugati régió), majd a Központi Fejlesztési Régió (Fehér, Brassó, Kovászna, Hargita, Maros, Szeben megyék – továbbiakban központi régió), 81,3, illetve 77,1%-os vízellátással. S bár a székelyföldi megyékben a vezetékes vízellátás mértéke az országos átlag fölötti, de elmondható, hogy több mint egynegyede a lakásoknak nincs rácsatlakoztatva semmilyen vízellátási rendszere (Maros megye – 69,2%, Kovászna megye – 70,1%, Hargita megye – 74,8%).

01Graf_viz

A székelyföldi városokat illetően Hargita megyében a városi lakások 93,4%-a csatlakozott a vezetékes vízrendszerre, Kovászna megyében ez a mutató 92%, míg Maros megyében 90,9%. Nyilvánvalóan a nagyobb elmaradás a vidéki településeken van (Hargita – 61,7%, Kovászna – 49,6%, Maros – 45,5), de biztató, hogy ezen mutatók mind az országos átlag felett vannak, amely 37,2%.

 

Kanalizálás

A kanalizálás mértéke nagymértékben követi a vezetékes vízellátásét, infrastrukturális szempontból is két összefüggő közművesítési tényezőről van szó, s várhatóan a fejlesztések során e mutatók változása arányos lesz. Országos szinten a lakások 65,1%-a csatlakozott a csatornahálózatra. Ez a mutató Hargita megyében 71,4%, Kovászna megye esetében 67,3%, Maros megyében pedig 69,2%. Ez esetben is jelentős az eltérés a városi és vidéki települések lefedettsége között, Hargita megyében az arány 91,8% és 57,1% között mozog, Kovászna megyében 91,1% és 45%, Maros megyében pedig 90,9%‒45,5% közé tehető.

02Graf_kanalizalas

 

Központi fűtés

Ez esetben a távhővel vagy saját fűtési rendszerrel rendelkező lakások arányára vonatkoznak a számadatok. Míg a városi lakások esetében ez az arány Székelyföldön 70% körül van (országos átlag 73,2%), a vidéki háztartások esetében kevesebb, átlagosan 15% körüli. A vidéki települések esetében a Hargita megyei háztartások 19,6%-a használ központi fűtést, Maros megyében 16,9%, Kovászna megyében pedig 10,5%. A megyei adatok ez esetben: Maros megyében 45%, Hargita megyében 41,1%, Kovászna megyében 39,5%, míg országszinten a lakások 44,4%-a csatlakozott fűtési rendszerre.

03Graf_futes

 

Konyha

A székelyföldi lakások megközelítőleg 10%-a nem rendelkezik konyhával. Ez esetben Maros megye a sereghajtó, itt a konyhával felszerelt lakások aránya 89,7%, Kovászna megye esetében 91,3%, míg Hargita megyében 91,8% (az országos átlag 84,6%). A székelyföldi városok esetében ez az arány mindhárom megyében 95% körüli, a falvak esetében 86%.

04Graf_konyha

 

Fürdőszoba

Amint előrelátható volt, a fürdőszobával felszerelt lakások aránya nagyjából megegyezik a víz- és kanalizálási közszolgáltatásokkal ellátott lakások arányával. Országszinten a lakások 61,9%-a rendelkezik fürdőszobával. A Maros megyei lakások 66%-a tartozik jelen kategóriába (városi lakások 88,6%-a, falusi lakások 41,5%-a), Kovászna megyei lakások 64,4,8%-a (városi lakások 88,8%-a, falusi lakások 41,5%-a), míg Hargita megyében a lakások 68,5%-a (városi lakások 89,8%-a, falusi lakások 53,7%-a).

05Graf_furdoszoba

 

Összességében nézve közművesítés szempontjából a székelyföldi városok jól állnak, viszont vidéken még sok a tennivaló. Egyrészt a szükséges infrastruktúra kiépítésében, másrészt a szolgáltatások használata tekintetében. Vannak települések, ahol a vízvezetési és kanalizálási munkálatok befejeződtek, vagy nagyon előrehaladott fázisban vannak, és vannak olyan települések is, ahol el sem kezdődtek. Másrészt sok a tennivaló annak érdekében, hogy ezeket a szolgáltatásokat használja is a lakosság. Például megfigyelhetjük Gelence (Kovászna megye) esetében, hogy bár a településen levő lakások 72,1%-a csatlakozott a kanalizálási rendszerre, a lakások csupán 58,9%-a rendelkezik fürdőszobával.

A vidéki közszolgáltatások kiépítésére a 2007‒2013-as finanszírozási periódusban viszonylag sok lehetőség állt a községi vezetők előtt, hogy pályázatok révén megszerezzék a közszolgáltatások kiépítésére szükséges pénzalapot, ugyanez érvényes a 2014‒2020-as finanszírozási időszakra is. Sok község élt is ezzel a lehetőséggel, bízzunk abban, hogy ez továbbra is így lesz, főleg azon helyeken, ahol ezen a téren viszonylag kevés lépés történt.

06Graf_kozmu_falvak

07Graf_kozmu_varos

Adatok forrása: NSH, 2011-es népszámlálás

NO COMMENTS

LEAVE A REPLY