SHARE

Nagy Hunor elmondása szerint a siker kulcsa az, ha az ember folyamatosan egyre nagyobb célokat tűz ki maga elé, majd motivációt és hitet talál mellé, hogy helyt álljon a lehetetlenül nagynak tűnő feladatok és hirtelen akadályok ellenére is. A testépítő-világbajnokkal készült interjúban egy nem mindennapi életútról olvashatnak.

 

– Mióta foglalkozol testépítéssel? Hogyan kezdődött ez a történet?

– 2003. február 17. volt az a nap, ami örökre megváltoztatta az életemet. Több sportot kipróbáltam, de semmiben sem értem el versenyszerű sikereket, pedig kamaszkoromban szerettem volna már diplomákkal, érmekkel büszkélkedni, mint a két legjobb barátom. Egyik cselgáncsbajnok volt, a másik jégkorong-válogatott, én meg csak egy „mezei” Huni. Aztán egyik nap egy osztálytársam bejelentette, hogy hétfőtől edzőterembe fog járni, és tartsak vele. Elmentem, és szerelem volt első látásra.

– Mit jelent számodra a testépítés?

– Számomra a testépítés eszköz a megvalósításhoz. Én nem csupán a nagy és feltűnő izmaim vagyok, amiket egy külső, átlagember lát. A testépítés a legnehezebb és a legösszetettebb sport mind közül. Nagyon sok pénzt felemészt, de az amerikai profikat kivéve szinte senki nem kap érte fizetést. Szóval fiatalkorom óta tudatosan alakítottam az életemet, hogy majd elő tudjam teremteni a versenyzéshez szükséges anyagi hátteret. Emellett edzettem, versenyeztem, mindig nagyobb és újabb célokat tűztem ki. Folyamatosan motivációt kellett találni, és hitet, amikor lehetetlenül nagynak tűnt a feladat, vagy kívülálló akadályok jöttek. Ez a folyamat formált azzá az emberré, aki ma vagyok. Sikeres, boldog, álmokkal teli, gazdag ember vagyok. Ezt a testépítésnek köszönhetem.

Kívánom és üzenem minden olvasónak, hogy élje és valósítsa meg saját álmait. Nem tudom ki vagy, nem tudom hol és milyen körülmények között élsz, de egyvalamit tudok rólad: valahol legbelül van egy álmod, amit talán még ki sem mersz mondani. Tudnod kell, bármi legyen is ez az álom… LEHETSÉGES.

– Kezdetben Romániát képviselted a különböző versenyeken. Mikor és miért történt a váltás?

– 2004-ben kezdtem el versenyezni, először csak romániai versenyeken. 2008-ban voltam először román válogatott. Nem volt különösebben megtisztelő vagy felemelő érzés, bár én örültem az esélynek. Szintén 2008-ban merészkedtem először magyarországi versenyekre, ahol egy új világ nyílt meg előttem: több, színvonalasabb versenyek, számomra addig ismeretlen szövetségeknél való versenyzési lehetőségek. Abban a szövetségben, ahol Románia indította versenyzőit, 21 év volt a korhatár. Magyarországon akkor már három különböző szövetség rendezte meg versenyeit. Egyiknél 24 év volt a juniorkorhatár. 2009-ben a román szövetség szerint én már kinőttem a juniorkorhatárt, de még nem voltam elég jó, elég izmos a felnőttkategóriához. 2009-ben a Wabba nevű szövetségnél a legjobb magyar junior Bognár Gergő világbajnok lett, hát számomra is felcsillant a remény: még én is lehetnék junior világbajnok. Amúgy is szerettem volna előbb-utóbb magyar válogatott lenni, ki ne szeretne? De ez a lehetőség hozta meg a lökést a váltáshoz.

– 2010 decemberében Wabba junior világbajnoki címet nyertél. Milyen élmény volt learatni addigi munkád gyümölcsét?

– Akkor már majdnem nyolc éve edzettem, és öt versenyszezon volt mögöttem, de nem értem el olyan sikert, amire büszke lehettem volna. Háromszor voltam második, de nem sikerült román juniorbajnokságot nyerni, pedig nagy álmom volt. Ekkor még nem volt olyan eredményem, ami képviselt volna engem, amit odaírhattam/mondhattam volna a nevem mellé. Két és fél évet készültem a versenyre. Az utolsó tíz hónap jelentette az igazi felkészülést, amikor minden nap ezzel keltem fel. A szobám falára oda volt írva: 2010. december 5. – Nagy Hunor világbajnok. A kupák között helyet csináltam a trófeának. Úgy, hogy soha nem nyertem nemzeti bajnokságot, hat héttel előtte harmadik lettem a kvalifikációs versenyen; egy erdélyi kisvárosban, Csíkszeredában éltem, biztonsági őrként dolgoztam, és bérletet kellet fizetnem a teremben. Mindenki azt kérdezte: lehetséges, hogy te innen kimenj Németországba, és világbajnok legyél? Tudtam, hittem, hogy igen. Láttam magam előtt. Mégis, amikor megtörtént, annyi hónap készülés után, annyi diplomáciai akadály ellenére, ott álltam, és kimondták a nevem, azt az érzést nem lehet leírni… A sok szenvedés, a sok hajnali felkelés és kora reggeli vagy késő esti edzés egyedül a teremben, a sok sótlan párolt hal és csirke, a sok lemondás, azok a percek, amikor már fáztam a saját izzadságomtól vagy szédültem, de még hátra volt fél óra lépcsőzés – ezek mind eltűntek abban a pillanatban, és valami csodálatosan szép vette át a helyüket. Végigsírtam a díjátadást. Akkori csapattársaim mai napig emlegetik, ők akkor értették meg, hogy nekem ez mekkora megvalósítás volt.

– Főállásban mivel foglalkozol? Hol élsz?

– Személyi edzőként dolgozom Magyarország legnagyobb edzőtermében, a Cutler Goldban. Otthon van egy saját edzőtermem, a Powerhuni Gym, ami a második legnagyobb megvalósított álmom. Tavaly a saját kis szerény edzőtermemből készültem fel az indiai felnőtt-világbajnokságra, ahol Isten kegyelméből harmadik lehettem. Szeretnék egy felnőtt világbajnoki címmel visszavonulni, de az első és a harmadik hely között hatalmas a szakadék. Itt most több anyagi, szellemi és szakmai segítséget kapok. Olyan emberekkel tanácskozhatok és edzhetek együtt, akiket azelőtt videókon néztem vagy magazinokban csodálhattam. Ez a plusz kell nekem ahhoz, hogy felnőtt világbajnok legyek. Ez volt az oka a váltásnak, álmaim követése, semmi másért nem hagytam volna el az otthonomat, a barátaimat, a családomat, a tanítványaimat és a saját termemet.

– Hogyan váltják egymást a versenyre készülős és a pihenős időszakok? Jelenleg milyen versenyre készülsz?

– A tavaly decemberi VB után volt egy három hónapos pihenőidőszak, ebből igazából csak három hét telt edzés nélkül, de pihenőidőszaknak nevezem, mert fejben lazán, nyomás nélkül edzettem. Februárban kezdődött a felkészülés a tömegnövelő időszakkal, amikor a cél minőségi izmot felszedni, ilyenkor napi kétszer edzettem. Augusztus elsején kezdődött meg a formába hozás (szálkásítás) időszaka. Amikor le kell adni a fölösleges zsírt a maximális izomtömeg megtartása mellett. Ez nagyon szigorú diétát és napi három edzést feltételez.

– Csíkszeredában saját edzőtermet működtetsz. Hogyan látod, térségünkben mennyire érdekli az embereket a mozgás? Hát a testépítés?

– Még csak egy edzőtermet működtetek, de első perctől tervben van a terjeszkedés. Nem is annyira anyagi motivációból, hanem azért, hogy munkatársaimmal együtt továbbadjuk azt a csodálatos érzést, amit az edzés nyújtott nekünk. A mozgás és az egészség nagyon is érdekli az embereket Székelyföldön, de a következő szint, a testépítő- vagy a fitneszversenyzés keveseket. Sokak eljutnak a gondolatig vagy a próbálkozásig, de kevesen lépnek túl a kezdeti nehézségeken. Jelenleg két ember él Székelyföldön, akiket én indítottam el, és már 4. éve versenyeznek, egy fitneszmodell-versenyző és egy junior testépítő, mindkettejükre nagyon büszke vagyok. Nagy álmom, hogy kineveljek és világbajnoki címig jutassak el valakit Székelyföldről, de egyelőre nem találtam meg ezt az embert.

 


 

NAGY HUNIhuni

1987. augusztus 5-én született Csíkszeredában.

A brassói Transilvania Egyetem közgazdász szakán, könyvelési osztályban szerzett diplomát.

Legfontosabb díjai:

2010 – Wabba junior világbajnok,

2014 – Felnőtt fitnesz- és testépítő VB, harmadik hely,

Abszolút román bajnok,

Superbody magyar bajnokság, harmadik hely,

2011, 2012, 2013 – Székelyföld legerősebb embere, az Erős ember verseny győztese,

Többszörös fekvenyomóbajnokság-győztes.

Jelenleg Budapesten él, a versenyekre való készülés mellett személyi edzéssel foglalkozik.

NO COMMENTS

LEAVE A REPLY