Sap!nfó – az egyetem lapja

Sap!nfó – az egyetem lapja

Csíki Szende

1142
0
SHARE

A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Csíkszeredai Karának hallgatói 2013-ban indították útjára az általuk írt és szerkesztett diáklapot. A Sap!nfó közel két év alatt 15 számban jelent meg. Az egyetemi diáklapról, a cikkírásról és a munkafolyamatról Iszlai Edit Katalin főszerkesztőt, Csiszár Levente főszerkesztő-helyettest és Iszlai Zoltán korrektort kérdeztük.

 

A csíkszeredai kampuszon a korábbi évfolyamokon történtek kísérletek egy hasonló diáklap elindítására, azonban ez nehéz feladatnak bizonyult az egyetemisták számára. Végül 2013. november 6-án, elsőéves kommunikáció és közkapcsolatok szakos hallgatók jóvoltából megjelent a lap első száma.

– Jómagam elsőéves hallgatóként vettem tudomásul itt, Csíkszeredában, hogy az egyetem nem rendelkezik saját diáklappal. Mivel korábban már dolgoztam szerkesztőként egy másik diáklapnak, ezért úgy gondoltam, jó ötlet lenne itt is hasonló lapot indítani. Összegyűjtöttem néhány diákot, és belevágtunk. Az első lapszám nem sikerült kifejezetten színvonalasra. Nem tudtuk, hogyan fogjunk neki, a tördelőnk is tapasztalatlan volt. Lényegében egyikünk sem rendelkezett komoly tapasztalattal. Cikkíróink zöme – akkor és jelenleg is – kommunikáció szakos hallgató, de azóta igyekszünk más szakokról is bevonni embereket, célunk ugyanis az, hogy egyetemi újság legyünk. Szerencsénkre a tanárok is pozitívan álltak hozzánk, sokat köszönhetünk oktatóinknak, főként Székely Kingának, Dr. Bodó Juliannának és Dr. Hubbes Lászlónak, de a többi tanár is nagyon lelkes volt az ötlettől. A kezdetek óta a szerkesztőség javarészt kicserélődött, 16 emberrel kezdtünk, jelenleg 22-en dolgozunk a lapon. Én főszerkesztőként segítem a diáklap működését, és az újságírói pályán is komolyan gondolkodom. Nagyon szeretem ezt a szakmát, és a végletekig bele is ástam magam, mert nem volt gyerekjáték mindezt működtetni – részletezte Iszlai Edit Katalin.

 

Eleinte mindenki halálra ítélte a projektet

A diáklap nyomtatási költségeit az egyetem finanszírozza, közös megegyezés alapján. A lapban továbbá rendszeresen hirdetnek játékokat is, amelyekkel lefogyasztható utalványt lehet nyerni egy-egy helyi lokálban.

 

 

– Úgy kezdtük a munkát, hogy szinte mindenki halálra ítélte a projektet. Az egyetem vezetőségét is felkerestük, hogy támogatást nyerjünk, az ő kérésük viszont az volt, hogy előbb mutassunk fel valamilyen eredményt.

Az első szám így teljesen önköltségből született meg, de mivel látták, hogy komolyan gondoljuk, az egyetem havonta támogat a nyomtatáshoz szükséges anyagiakkal – tájékoztatott Katalin.

 

 

A diáklap havonta jelenik meg A4-es formátumban, és megközelítőleg 20-24 oldalból áll

– Számos állandó rovatunk van, többek között Beszámolók, Gitárszóló, Horoszkóp, Tuningmánia, Láv, Tanarak, Címlapsztori, Kekeckedő, SapiTech. Íróink saját ötleteken dolgoznak, de alkalmanként kötelező témákat is kiosztunk nekik. Szerkesztőnek bármely diák jelentkezhet. Minden tanév elején meghirdetünk egy nyílt gyűlést, amelyen mindenki részt vehet, ekkor bemutatjuk az egyetemi diáklap működését és a munkafolyamatot. Akit komolyan érdekel az írás, azt általában arra kérjük, hogy írjon egy cikket egy adott témával kapcsolatban. Ezt követően az általunk alkalmasnak vélt fiatal csatlakozhat szerkesztőcsapatunkhoz. Célunk az, hogy legyen olyan hallgató, aki továbbélteti a lapot, ha mi már lediplomáztunk – hangsúlyozta a főszerkesztő.

 

Továbbéltetni az egyetemi újságot

A lap nem kizárólag szórakoztató jellegű cikkeket, annál inkább tanárokkal készült interjúkat, tudományos cikkeket és egyéb hasznos információkat tartalmaz.

– Jelenleg két rovattal foglalkozom: a Tanarakkal és a Kekeckedővel. Ez utóbbit nagyon szeretem, mert be lehet vonni a személyes meglátásokat, szarkasztikus hangvételben lehet írni, a Kekeckedő rovatnak ugyanis ez a lényege. Általa ki tudom adni magamból azt, amit élőben nem tudnék kimondani. Tanarak rovatunk tanárokkal készült interjúkat tartalmaz, amelyből sok érdekességet tudhatnak meg a diákok az oktatókról.

Az újságírói pályán is gondolkodtam, de hozzám a rádiózás áll közelebb – fejtette ki portálunknak a főszerkesztő-helyettes, Csiszár Levente.

Annak ellenére, hogy a Sap!nfó amatőr diáklapként működik, érezhető a fejlődés a diákok íráskészségében, helyesírásában.

– Az idei tanév kezdetétől tevékenykedem korrektorként a lapnál. Szakmai tapasztalatom nem volt, mindössze az egyetemen, a fordítói és tolmács szakon szerzett tudásomat tudtam kamatoztatni, ugyanis helyesírást is tanultunk. Munkám során hol több, hol kevesebb tennivaló akad. Amióta az újsággal dolgozom, látok fejlődést az írók helyesírásában, fogalmazásában. Talán az is segít, hogy a heti szerkesztőségi gyűléseink során mindig megbeszéljük a gyakori hibákat az írókkal – számolt be a lap korrektora, Iszlai Zoltán.

A diáklaphoz nemcsak az egyetem hallgatói, hanem bárki szabadon hozzáférhet, de a külsősöknek iparkodniuk kell, a lap ugyanis rendszerint 100-as példányszámban jelenik meg, amely a szerkesztők elmondása alapján az utóbbi időben nagyon kevésnek bizonyul. A diákok rögtön a megjelenés után elkapkodják a friss lapszámot, de a hallgatói önkormányzat irodájában minden lapszámból megőriznek egy-egy példányt.

 

Sap!nfó impresszum

 

  • Főszerkesztő: Iszlai Edit Katalin
  • Főszerkesztő-helyettes: Csiszár Levente
  • Gazdasági felelős: Niczuj Andrea
  • Tördelőszerkesztő: Páll Zelinda
  • PR-felelős: Barabás Norbert
  • Fotós: Albert Zoltán
  • Korrektor: Bőjte Aranka, Iszlai Zoltán
  • Író (rovat):
    – Bartó Tímea
    – Bándi Szabolcs
    – Csergezán Szilvia (A hónap LEGje)
    – Demeter Katalin (Beszámolók)
    – Demény Anett (Beszámolók)
    – Dénesi Renáta (Friss, Címlapsztori)
    – Gedő Judit
    – Kakasy Orsolya (Tanarak, Gitárszóló)
    – Koszta Csaba
    – Márton Erika Noémi (Körkérdés)
    – Pál Orsolya (Láv, A hónap LEGje)
    – Pui Blanka
    – Pinti Zsolt (SapiTech)
    – Vitályos-Bartalis Réka (Könyvkukac)
    – Vízi Rebeka

NO COMMENTS

LEAVE A REPLY

10 − négy =