SHARE
Forrás: csedoattila.blogspot.com

Alig tíz éve még égbekiáltóan nagy volt az eltérés a falusi és a városi környezet között. Az általános felfogás pedig az volt, hogy lakosainak egy város kedvezőbb feltételeket tud biztosítani, mint egy falu. Ezek a minősítések és téves elképzelések azonban egyre jobban átértékelődni látszanak, és gombamód szaporodnak az új házak a falvakban, ahová a város zajára és zsúfoltságára panaszkodó új lakosok költöznek. Falun élni már feleannyira sem szégyen, mint eddig volt.

 

Vasile Dîncu miniszterelnök-helyettes szerint Románia Európa utolsó olyan országa, ahol még él a falusi kultúra. Az erdélyi falusi kultúra megőrzését Károly herceg, brit trónörökös is már több ízben szorgalmazta. A Travel Channel tévécsatorna által közvetített Vad Kárpátok című ismeretterjesztő sorozatban megszólaló trónörökös arról beszélt, hogy meg kell találni azt az utat, amely jobb jövőt biztosít a falusi közösségek számára, de megőrzi azok kultúráját, hagyományait és értékeit.

A Romániában zajló, a falvak számára kedvező „lakosságcsere”, migráció egyre nagyobb léptekkel vezet Románia „elfalusiasodásához”. Jelenleg Románia lakosságának 46 százaléka él falun, ami azt jelenti, hogy az ország a vidéki népességet tekintve élen jár az Európai Unióban. Sőt szinte egyedülálló az európai országok sorában, ez az arány az utóbbi évtizedben is csak egyre nőtt – a városi lakosságok rovására. Már 1997-től elkezdődött egy, még a kezdetekben alig észrevehető, lassú migráció. Akkoriban még jobban megérte faluról külföldre menni dolgozni, mint egy nagyobb romániai városba. Ezzel szemben pedig javarészt a nyugdíjasok és az anyagilag jobban szituált városi lakosok választották és választják egyre nagyobb számban életterüknek a csendes falusi környezetet. Ha megfigyeljük a Központi Statisztikai Hivatal (INS) által rendszeresen közzétett adatokat, és összehasonlítjuk például az 1990-es belső migrációt a 2015-össel, meglepő különbségeket észlelhetünk. Tavaly városról falura négyszer többen költöztek, mint 1990-ben, azaz közel 107 ezren, faluról városra pedig közel 78 ezren, ami hétszer kevesebb, mint 1990-ben. A dezurbanizáció azzal magyarázható, hogy jelentősen megváltozott a falvakban az életszínvonal, és a városokban jelentősen lecsökkent az ipari tevékenységek száma. Ezért a falvakból a munkaerő külföldre megy jobb megélhetés reményében, így a belső migráció (faluról városra) teljesen lecsökkent.

Belső migráció Romániában 1990 és 2015 között:

cats

Azok, akik kiköltöznek városról falura, jórészt városhoz közeli települést választanak, így az elővárosi negyedek száma is egyre nő. A város zaja, a vele járó egészségre káros hatások, a stresszfaktor kiszűrése és elkerülése érdekében kiköltöző városi lakosok többnyire nyugdíjasok, akiknek könnyebb megélhetést és nyugodtabb környezetet biztosít egy falu. Szociológusok szerint az érintett réteg egy része azért választja a vidéki környezetet, mert biogazdálkodással szeretne foglalkozni, ezt pedig csak falun tudja megvalósítani. Ha pedig megtermeli magának a különböző termékeket, miért ne kezdene egy kisebb vállalkozásba, gazdaságba? Ezek a falura költöző lakosok pedig azzal párhuzamosan, hogy gazdaságilag is elszakadnak a várostól, fokozatosan fellendítik az adott falut, települést, ahová berendezkednek. A másik tábor viszont megélhetési gondok miatt költözik el városról. Míg városon havonta átlagban kétezer és háromezer lej közötti összegből lehet megélni, addig egy vidéki környezetben ennek az összegnek a fele is fedezi a havi kiadásokat.

Természetesen az éremnek két oldala van. A kérdésre pedig mindenki maga kell válaszoljon. Hol előnyösebb élni: nagyvárosban, esetleg fővárosban vagy vidéken? Városon természetesen könnyebben lehet munkát találni, gazdagabb a kulturális kínálat: gondolok itt színházra, mozira, koncertekre vagy épp kiállításokra. Kétségtelen az is, hogy az iskolaválasztásnál a vidéki iskolák hátrányosabb helyzetbe kerülnek, ugyanis a gyerekek képességeik kibontakozására több lehetőséget kapnak városi környezetben, és a vidéki oktatás színvonala is helyenként sokkal alacsonyabb a városi oktatással szemben. Ettől függetlenül a falusi, vidéki életnek is megvannak a maga előnyei, szépségei. Falun olcsóbb a létfenntartás, olcsóbbak az ingatlanárak, ember- és természetközelibb a környezet, nagy a nyugalom és béke, nem utolsósorban pedig a tiszta levegő össze sem hasonlítható a nagyvárosi szmoggal.

A belső migráció egy természetes folyamat, aminek szele időnként átalakítja a társadalmunkat. Mint láttuk, azt, hogy hol telepedjünk le több tényező is befolyásolja. Legtöbben főként a gazdasági tényezőket helyezzük előtérbe, de az egészséges életmódot sem téveszthetjük szem elől. Felvállalva a költözés nehézségeit, az életvitel radikális megváltozását, merjünk olyan döntéseket hozni, amely számunkra és főképpen családunk számára a lehető legjobb lehet.

 

NO COMMENTS

LEAVE A REPLY

14 + 10 =