SHARE
Forrás: www.hazfelujitas.net

Megduplázott büntetések, hosszabb garanciaév és szigorúbb szabályok jellemzik a szerdán hatályba lépett új építésügyi törvényt. Az építkezések minőségének romlását megakadályozó törvénymódosítás nemcsak az új épületekre, hanem a régiek felújítására is egyaránt vonatkozik, a feltételek be nem tartása akár 40 ezer lejes pénzbírsággal is járhat.

 

A módosított jogszabály értelmében, aki házat szeretne építeni, átalakítani vagy akár lebontani, és nem tartja be az alkalmazandó jogszabályokat, az eddigi pénzbírságok dupláját fizeti. Az építkezési tervet ellenőriztetni kell egy engedéllyel rendelkező szakemberrel, aki sem a tervezésben, sem a szakértői jelentés kidolgozásában nem vett részt. A szakértők által ellenőrzött engedélyek és tervek hiányát vagy azok be nem tartását ezentúl 20 ezer lejtől 40 ezer lejig terjedő pénzbüntetéssel bírságolják. A szigorítás elsődleges célja a különböző építkezések biztonságos és megfelelő minőségben történő lebonyolítása, amellyel a kormány a környezet, az emberek és javaik védelmét kívánja biztosítani.

 

Építés, módosítás vagy lebontás

A törvény nemcsak új épületek felépítésére vonatkozik, hanem egyaránt alkalmazandó újjáépítésre, részleges lebontásra, javításra, modernizálásra, renoválásra vagy a ház rendeltetésének megváltoztatására is. Minden ilyen jellegű beavatkozás szakértői vélemény alapján és jóváhagyás mellett kell történjen, függetlenül attól, hogy a szóban forgó épület jogi vagy természetes személy tulajdonában van, mi a rendeltetése, milyen finanszírozásból épült, vagy éppen milyen fontossággal bír. A 20 ezer lejtől 40 ezer lejig terjedő büntetés abban az esetben is jár, ha a tulajdonos megakadályozza vagy megtiltja a hatósági ellenőrzéseket, továbbá ha nem biztosítja számukra a szükséges részletes információkat a folyamatban lévő építkezést illetően. Enyhébb, 10 ezer-20 ezer lejes büntetésre számíthatnak azok, akik az építkezés, átépítés, felújítás idejére nem fogadnak a minőségi követelmények betartása érdekében engedéllyel rendelkező építési felügyelőt (diriginte de şantier). Ugyancsak a jogszabály írja elő azt is, hogy a kivitelezőnek engedéllyel rendelkező műszaki ellenőrt kell fogadnia a munkálatok menetének követésére, és az épület technikai könyvecskéjét is – minden információval kitöltve – mindvégig meg kell őrizni.

A büntetések 3 ezer és 10 ezer lej között ingadoznak, ha a tervrajzban nem szerepel az épület rendeltetésének fontossága, megnevezve azokat az építkezési fázisokat, amelyek minőségi ellenőrzés alá vethetőek. Ide sorolható még a tervben nem engedélyezett építkezési anyagok használata, valamint az általános minőségi követelmények be nem tartása is.

 

A büntetések elévülése

Míg eddig három év alatt évültek el a szabályszegések, az új, módosított törvény ezt az időszakot tíz évre hosszabbította. Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy ha az illetékes hatóságok nem büntetik meg az építtetőt az építkezés befejezésétől számított tíz éven belül, akkor a büntetés lehetősége megszűnik. Egyaránt büntethető természetes és jogi személy is, ami pedig újdonságnak számít, hogy mostantól szabálysértés esetén nem lehet felszólítást alkalmazni, az illetékes hatóságok kötelesek felszólítás nélkül azonnal pénzbírságot alkalmazni.

 

Hosszabb garanciaév az épületekre

A harmadik jelentős változás az épületekre vállalt garancia idejének konkrét megállapítása. Mostantól a felelősségvállalásba az is beletartozik, hogy a kivitelező az önhibájából adódó hibákat önköltségén, nemcsak az építkezés ideje alatt, de utána is köteles kijavítani. Míg eddig meghatározott garanciaévről nem beszélt a jogszabály, mostantól előírja azt is, hogy a felek közötti szerződésben annak is szerepelnie kell, hogy a kivitelező hány évre vállal garanciát munkálataira. Ez pedig az építkezés rendeltetésének függvényében nem lehet kevesebb, mint:

  • A és B fontossági kategóriákba sorolt épületekre legkevesebb öt év;
  • C fontossági kategóriába tartozó épületekre legkevesebb három év;
  • D fontossági kategóriába tartozó épületekre pedig legkevesebb egy év.

A 766/1997-es számú kormányhatározat értelmében A (pl. atomreaktorok, magas gátak) és B (pl. belföldi repterek, hidak, vasútvonalak) kategóriába sorolhatóak a kivételesen fontos és a fontos rendeltetésű épületek; C kategóriába (pl. a két emeletnél nagyobb családi házak) a normál kategóriába, a D-be pedig a kevésbé fontos épületek (pl. egyszintes lakások, ideiglenes épületek, stb.) tartoznak.

NO COMMENTS

LEAVE A REPLY

3 × 3 =