SHARE

A vargyasi Sütő család tagjai szigorú szabályok szerint alkotó, valódi népművészek, akik jelenleg a 16. generációnak adják át biztos tudattal hagyományaikat. A világ különböző tájain elismerés övezi az általuk készített székely kapukat, kopjafákat. A Kárpát-medencei mesterek között olyannyira számon tartják őket mint fafaragó és bútorfestő dinasztiát, hogy nevük és munkásságuk a Magyar Néprajzi Lexikonban is szerepel.

A családi örökségről Sütő István bútorfestővel, fafaragóval, faipari mérnökkel beszélgettünk, aki egyébként bekerült a magyar Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága és a Példakép Alapítvány által közösen meghirdetett, az Év Példaképe elnevezésű pályázat harminc döntőse közé.

 

– Mint ismeretes, a vargyasi Sütő ház és porta néprajzi tájháznak is nevezhető. Milyen küldetése van a XXI. században egy ilyen jellegű „élő múzeumnak”? Nehezebb-e felvállalni működtetését egy olyan világban, amikor sokaknak a furnérlemez, a funkcionalitás a könnyebb megoldás?

– A családi kiállítás elsődleges küldetése megmutatni az idegeneknek a székely népi kultúra gazdagságát, szépségét, a helyieknek pedig ugyanezt. Picit elszomorító, hogy az előbbiek mindezt jobban értékelik… Annak ellenére, hogy létezik egy nagyon erős hagyománykereső, -őrző mozgalom a Székelyföldön, a többség még mindig a Nyugat utánzásával fáradozik, míg nyugatról eljönnek hozzánk, s megemelik kalapjukat a hagyományos kultúránk maradványait látva. Valahogy nem sikerül túllépni a termopános, betoncserepes gondolkodáson: „ha a szomszédnak es az van, hát ejsze én nem tudom leszigetelni a házamot, s nájlontermopánt venni, még ha belé es penészedik a házam, s belébetegedik a fél család es.”

Mai napig pusztul épített örökségünk, mert sokan csak szégyellni tudják dédnagyapjuk régi házát, s nem látják benne a megismételhetetlen értéket. Nem értik meg, hogy újat akárhányat lehet építeni, de a régi elpusztításával a székely nép amúgy is viharvert örökségét kurtítják meg.

kapu

A bútorfestő és fafaragó Sütő család című album, amelyet ön szerkesztett, a család történetét, Erdővidék kiemelkedő művelődéstörténeti értékeit hivatott bemutatni. Mi késztette az album elkészítésére? Milyen volt az album fogadtatása?

– Az egyetem utolsó évében a székely festett bútort választottam államvizsga-dolgozatom témájául, ekkor kezdtem magam beleásni a témába. Dr. Kós Károly A vargyasi festett bútor című könyve is sok kérdést vetett fel bennem, annak ellenére, hogy haló porában is nagyon tisztelem többek között a családunk történetének kutatásában végzett munkájáért. Elkezdtem hát kutakodni családunk története után, mely munka mai napig is tart, soha nem tekinthető lezárt folyamatnak.

Miért tartottam szükségesnek a megjelentetését? Elsősorban azért, mert nagy igény mutatkozott egy ilyesféle könyvre, másodsorban pedig azért, mert őseim példája, tehetsége, kitartása megérdemli azt, hogy szélesebb körben is megismerjék.

– A család életfájának indáztatása több mint 440 évre nyúlik vissza. Ennek  megtartó erejét, a fennmaradást  minek vélik köszönni?

– A szakma szeretete lehet a magyarázat, s az a székely konokság, amely még akkor is munkára késztette az elődöket, amikor nem volt már túl nagy igény arra, amit csináltak. Erős túlzással, szinte ráerőszakolták művészetüket a kommunista rendszer alatt megváltozó környezetükre. Adományozták munkáikat a közösségnek, egyházaknak, láncot faragtak egy darab fából, de bármiből is éltek, a festő-faragó, asztalosmunkának tovább kellett mennie.

Fél évezred öröksége
Fél évezred öröksége

Hogyan fog hozzá a munkához az az ember, aki a fát olyan alapanyagnak tekinti, mint aminek – vallomása szerint – lelke van?

– Igyekszem maximális tisztelettel bánni a fával. Miben áll ez? Igyekszem a legkisebb darabját is hatékonyan felhasználni, hiszen az a fa az életét adta azért a darabért, amit én készítek.

– Mitől válnak egyedivé az alkotások? Mi az, ami leutánozhatatlanná teszi őket?

– Tán a szeretet s az odafigyelés teszi. Én úgy mondom, hogy minden darabot többször végigmatatok. Tudatosan is figyelünk arra, hogy minden darab egyedi legyen, akkor is, ha csakis a hagyományos mintákat használjuk. A festés (a betétek körvonalait leszámítva) teljesen szabad kézzel készül, ez is sokat segít az egyediség biztosításában.

festett-konyhabutor

– A motívumok, mint ismeretes, a pogánykorig visszanyúlnak. Van üzenetük a mai kor számára?

– A bicskával faragott „naprózsák” feltehetőleg nagyon ősi motívumok, de minden bizonnyal a tulipán sem véletlenül követ minket történelmünk során. A valamikori jelentésük, jelentőségük sajnos már nem ismert, legalábbis eddig engem nemigen tudtak meggyőzni, akik azt állítják, hogy ismerik e tudást (de meghallgatok bárkit a témában). Mindenesetre keresnünk kell, hiszen ha már közösségi üzenetük el is halványult, de személyes bizonyára akad. Egy kivételünk azért mégiscsak van, éspedig a kopjafás mintáink, ahol minden egyes motívumhoz jelentés köthető.

– 2015 decemberében a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében adták át a családnak a Magyar Örökség Díjat. Mit jelent ez az elismerés a Sütő család életében?

– Azt jelenti, hogy ezután még jobban s még többet kell teljesíteni, hiszen figyelnek ránk, s értékelik a család eddigi munkásságát.

suto-csalad-a-dijatvetel-alkalmaval

– Nemrég tudta meg, hogy bekerült a magyar Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága és a Példakép Alapítvány által közösen meghirdetett, az Év Példaképe elnevezésű pályázat harminc döntőse közé. Mit hozhat ez a lehetőség?

Remélem, hogy jó embereket ismerek meg, és remélem, hogy a személyes példám által meggyőzhetek néhány fiatalt a szülőföldön maradás szépségéről, s arról, hogy a hagyományainkra mint erős fumdamentumra lehet építkezni. Azt sem szégyellem, hogy én egy kis hal vagyok az óceánban, arra is fel szeretném hívni a figyelmet, hogy nem muszáj a vállalkozást 120 alkalmazottas cégként elképzelni. Talán egy ügyes mesterember is lehet sikeres és elégedett.

A családban fennmaradt egy festéktörő kőszerszám 1680-ból, amelyet most is használnak. Mire szolgál ez?

– A festéktörő kövünket ereklyeként őrizzük, de gyakorta jól összekenem, mert festékeink ma is a hagyományos családi recept alapján készülnek.

– A Sütő családban ma hányan viszik tovább a hagyományt?

– Jelen pillanatban öten dolgozunk: Sütő Levente-Lehel és Sütő Gábor-Csaba a 14. nemzedékből, Sütő István, Sütő Béla-József és Sütő Gábor pedig a 15. nemzedékből, de lassan színre lép a népes (és remélhetőleg egyre népesedő) 16. nemzedék is.

a-festektoro-ko-1680-bol-szarmazik
A festéktörő kő 1680-ból

 


A Sütő család művészete jellegzetesen erdővidéki, népies és úrias is egyszerre, valamikor a Dániel bárók bútorait dolgozták meg vésőikkel és ecsetjeikkel.

A család tagjai kiváló fafaragók is voltak, bútoraik egyedi, teljesen szabad kézzel készült darabok, soha nem készül két egyforma. Festékeik a családi recept alapján készülnek, nem tartalmaznak káros oldószereket. Régi bútorok restaurálásával is foglalkoznak, életre keltve tárgyi örökségünket.

A fennmaradt művek alapján ismert kiemelkedő családtagok:

Sütő IV. József (sz. 1780)

II. István (sz.1810)

II. János (sz. 19. sz. eleje)

I. Lajos (sz. 1847)

I. Béla (sz. 1895)

II. Béla (sz. 1919)

II. Levente Lehel (sz. 1954)

III. Gábor (sz. 1955)

NO COMMENTS

LEAVE A REPLY

8 − 6 =