MEGOSZTÁS

Kilenc erdélyi város után nemsokára Gyergyóremetén is bemutatják az Arhitectura 6. építészeti biennálé köztéri kiállítását. Az elmúlt két évben készült legjobb épülettervek idei bemutatóján a Hargita megyei építészek kapták a legtöbb díjat és jelölést, közöttük a gyergyószentmiklósi Larix Stúdió a gyergyóújfalvi vízimalom megmentéséért, valamint általános tevékenységéért is elismerésben részesült. A fiatal építészekből álló tervezőcsapat nem első alkalommal mérettetett meg a fent említett szakmai fórumon, de az országos építészeti biennálén is rendszeresen jelen vannak munkáikkal, amelyek a táj és az épített örökség kontextusában egy sajátos építészeti arculatot alakítanak.

 

A Hargita megyei építészközösség mögött nincs egyetemi központ, sem egy olyan szellemi környezet, amely kedvezőbb lenne számukra, mégis a hazahozott építészeti díjak és jelölések azt bizonyítják, hogy van itt egy ígéretes, közösségi szemléletű szakembercsapat, akik értéket mentenek és maradandót alkotnak.

– Nálunk adott egy karakteres kultúrtáj, egy elég jól megmaradt népi építészet, sokszor a szegénység által konzervált falukép. Hargita megyei eredményeinket annak tükrében kell nézni, hogy van egy épített örökségünk, amivel jól gazdálkodunk, olyan értelemben is, hogy amit ma hozzáteszünk, az nem feltétlenül a régire hasonlít, de legalább olyan esztétikai értéket kell képviselnie. Vidékünkön körvonalazódik egy jó regionális építészet, amely egyrészt azért érdekes, mert a nagyvárosokhoz képest sokkal kisebb költségvetésből kell a legjobbat kihoznunk, másrészt mert fontosak számunkra a hagyományaink, és jól tudjuk használni a tájat – indokolta a tervek sikerességét Köllő Miklós, a gyergyószentmiklósi Larix Stúdió műépítésze, majd hozzátette: ezen biztató jelek ellenére nehéz jó ár-érték arányban tervet készíteni, mert a közbeszerzési törvény is,  a magánberuházók jó része is csak az árra és nem az értékre koncentrál. Ezt az áldatlan helyzetet a megrendelők tudják részben feloldani úgy, hogy mecénásként az egyeztetéseket követően az építészek döntéseiben  bízva legalább szakmai elégtételhez segítik a tervezőket.

 

A hiányosságokat megfogalmazva

– A térség építészeinek összefogása ígéretes, az ötvenen túli generáció és a fiatalok között párbeszéd van, ami nagyon hasznos a folytonosság szempontjából. A felmerülő problémákra az építészek jó válaszokat tudnak adni, de az volna a legideálisabb, ha a kivitelezők és a megrendelők is bekapcsolódnának, lenne egy tudatosság, egy közös gondolkodás – fogalmazott Köllő Miklós.

Az építész szerint legalább ugyanilyen fontossággal bírna egy havonta megjelenő építészeti kritika, amely inkább pozitív irányban, a jó példákat megmutatva hidalná át a szakadékot az építészek és a nem építészek között. Már az is eredmény lenne, ha a sajtó nemcsak az épületavatásról írna, de megszólaltatná a tervezőt is: mi volt a szándék, a koncepció, hogyan sikerült megvalósítani.

– Fontosnak tartanám, hogy a médiában is megjelenjenek azok a pozitív példák, amikor egy régi parasztházat korszerűen felújítanak, és a nyilvánosság elé tárnak minden ezzel kapcsolatos tapasztalatot, nehézséget, eredményt. Mert amíg egy régi ház szerethető, belakható és menthető egy műemlék-szemléletű építész számára, addig a másik oldalon csak egy lebontani való „múzeum”, amiben senki sem akar lakni. A két nézőpontot kritikával, közbeszéddel és neveléssel közelebb lehet hozni egymáshoz – fogalmazott a műépítész.

larix1

 

„A hagyomány ellentéte nem a modern, hanem a haszontalan”

A Larix Stúdió tervei között talán nem véletlenül sok a közösségi tér és az olyan középület, amely összefogja, együtt gondolkodásra készteti az embereket. Amennyiben ez a mentalitás a jellemző, fel sem merül a régi, értékes épületek lebontása, sokkal inkább azok újragondolása, korszerűsítése.

– Elsősorban kultúra kérdése, hogy mindig elölről kell-e kezdeni valamit, vagy folytatni is lehet. De az is igaz, hogy manapság nincs megfelelő szakmai tudás, ami a régi házak felújításához kell, és ha vannak is ilyen szakemberek, a piac nem fizeti meg a „pepecselést”. Pedig Tövissi Zsolt szerint „sokkal könnyebb lenne az igényeket a házhoz alakítani, mint a házat az igényekhez”, és átgondolni, hogy mire van szükség, és mire vágyik az ember. Egy új ház a funkcionalitáson kívül általában nem rendelkezik egyébbel, míg a réginek eszmei és érzelmi értéke is lehet, és nem utolsósorban környezetkímélő is – tárta elénk gondolatait Köllő Miklós.

 

A fa újraálmodása

A Larix Stúdió építészei a gyergyóújfalvi műemlék vízimalmot az összeomlás előtti pillanatban „vették kézbe”, hogy megmentsék a mának.

– Egy műemlékkel úgy kell dolgozni, hogy szinte észre se vevődjön, hogy ott jártunk, egyfajta „jótündérként” kell viselkedni. Az újfalvi malom esetében kívülről egészségesnek nézett ki a faanyag, de bogár- és gombafertőzés miatt le kellett bontani és újraépíteni, így nagy kihívás volt számunkra, hogy megmaradjon a hitelessége. Közben pótolni kellett a hiányzó részeket, amelyek éppen akkorák kellett legyenek, hogy az arányok pontosan megmaradjanak. Mindemellett rég elfelejtett technikákkal dolgoztunk – például agyaggal tapasztottunk –, melyekhez mesteremberi tudás is kellett, és persze mindennapos jelenlét a részünkről. Cserébe tiszta lelkiismerettel el tudjuk mondani, hogy kis változásokkal ugyan, de visszaállítottuk a malmot eredeti állapotába, annyi különbséggel, hogy a talpgerendát cserefával helyettesítettük, hogy a többi tovább tudjon élni. A változtatások elenyészőek, a szakavatott szemnek jeleztük azokat, de egyébként szervesen belesimulnak a helyreállított állapotba – tudtuk meg.

larix2

 

Új kihívások

A gyergyói építészek legújabb terve restaurálni a gyergyószentmiklósi templom kerítőfalát. A nemrég helyükre került, hiányosan megőrzött, de restaurált festett üvegablakok és a közelmúltban feltárt régészeti leletek kapcsán lényeges információ van a múltból, ezeket kiegészítve  újraértelmeződik a templomkert, és közösségi térként kap új szerepet.

– A feltárt régészeti leletek kapcsán meg szeretnénk mutatni a templom udvarán, üveglap alatt a régi templom falait, hiszen nagy dolog, hogy Gyergyószentmiklós főteréhez közel gótikát tudunk mutatni. Ezenkívül a templomfalban lévő keresztek, a kápolna és a kapubástya helyreállítása is a terveink között szerepel. Ha ezt sikerül elgondozni, kicsit nyugodtabban dőlhetünk hátra, hogy örökségünk e része sem tűnt el, sőt meg tudta őrizni információhordozó jellegét – zárta gondolatait Köllő Miklós.

 


A Larix Stúdió néhány munkája: a gyergyószentmiklósi Benedek-kúria restaurálása; egy gyergyóremetei vízimalom helyreállítása; a gyergyószentmiklósi Szent István-templom és -harangláb tervei; a templom körüli Szent István tér rendezési tervei; az  ivói fűrészmalom terve; a ditrói Szent Imre-kápolna terve, a gyergyószentmiklósi Pitypang óvoda és a Kós Károly-iskola felújítási tervei; számos gyergyószentmiklósi főtéri homlokzat felújítása stb.

NINCS HOZZÁSZÓLÁS

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ