SHARE

Egységben az erő – tartja a mondás, és nem véletlenül. A tapasztalat azt mutatja, hogy egyre több székelyföldi vállalkozó dönt úgy, az egyéni sikerek helyett inkább jó csapatot fejleszt, amelyben összegződik a tudás és az egyénekben rejlő potenciál, s így a vállalkozás ereje is nőhet.

 

Romániában tavaly év végén 24 működő klasztert jegyeztek, ebből hetet Kovászna megyében. Talán nem csoda, ha Vajda Lajos, a Green Energy Egyesület, a Green Energy Biomassza Innovációs Klaszter, valamint a Központi Régió Klaszterei Konzorciumának elnöke, továbbá a Romániai Klaszterek Egyesületének alelnöke a következőképpen vélekedik: ha Romániában a klasztervilág közepét keresnénk, azt Háromszéken találnánk meg.

A Kovászna megyei székhelyű regionális klaszterek létrehozásának gondolata a Kovászna Megyei Kis- és Középvállalkozók Szövetségének (ASIMCOV) szellemi műhelyében született. A Pro Wood 2010-ben, a Green Energy Biomassza Innovációs Klaszter és az AgroFood Élelmiszeripari Klaszter 2011 elején, a Transylvania Textile & Fashion 2012-ben, a Transylvania Balneoturisztikai Klaszter 2014-ben alakult, a gépipariak, valamint a nyomdászok, dizájnerek és csomagolóanyag-készítők pedig 2015-ben tömörültek klaszterbe. 2014. május 18-án Brassóban 19 klaszterrel megalakult a Központi Régió Klasztereinek Konzorciuma – tudtuk meg Vajda Lajos elnöktől.

Cikkünkben a felsorolt klaszterek mindegyikéről tájékoztattuk olvasóinkat.

pro-wood

 

Ugyancsak tavaly számoltunk be arról, hogy Sepsiszentgyörgyön megalakult a Transylvanian Mechanical Engineering Cluster elnevezésű csoportosulás, amelynek elsődleges célkitűzése, hogy összefogja a fémiparban érintett vállalkozókat, oktatási intézményeket és civil szervezeteket Kovászna, Brassó, Hargita és Maros megyében. Kristó Kinga elmondása szerint a klaszter elsődleges célja, hogy a cégeket és a tagokat minél jobban megismertesse egymással, ugyanis fontos, hogy a régióbeli vállalkozók és cégek csoportban gondolkozzanak, ezáltal pedig partnerként és ne konkurenciaként tekintsenek majd egymásra.

Cikkünk itt olvasható.

femm

 

Idén kora tavasszal a felsőháromszéki szarvasmarhatartó gazdákat váratlanul érte a döntés, miszerint a Covalact tejgyár egyoldalúan felmondja a velük kötött szerződést, és fokozatosan megszünteti a tejfelvásárlást a Kézdivásárhely környéki településeken. A múlt év novemberében alakult és idén bejegyzett Kézdi Lacto Coop szövetkezet elnöke, Nagy Károly erről értesülve azonnal akcióba lépett, és keresni kezdte a gyors és hatékony megoldást a válságra.

„Az Ozsdolai Szarvasmarhatartók Egyesületének elnökeként tisztában vagyok azzal, hogy a jövő az összefogásban van, ezért igyekeztem és igyekszem mindent megtenni a szövetkezés népszerűsítéséért. (…) Nem könnyű egy vállalkozást elindítani és működtetni, még egyesült erővel sem, hiszen ehhez tőkére van szükség. Egyelőre még nem beszélhetünk nagy haszonról – jelenleg 95 banis alapárat fizetünk a gazdáknak –, de nem vagyunk senkinek kiszolgáltatva, saját magunk dönthetünk arról, mit akarunk, s minőségi termékeket állítunk elő és forgalmazunk” – részletezte a szövetkezet elnöke.

A Morfondír.ro az ügyben Tankó Lászlót, a szövetkezet ügyvezető elnökét is megszólaltatta, aki, miután részletesen ismertette a Lámpás program stratégiáját, vagyis a munkavállalók és a munkaadók integrált képzésének fontosságát, arra is kitért, hogy bár nagyon sok jó helyi termék és szolgáltatás létezik, a Székelyföldön nem könnyű meghonosítani a szövetkezést, és értékesíteni a termékeket.

„A székely gazda megszokta az önállóságot, s a Székelyföldön általában az emberek elveszítették a bizalmukat a közös gazdálkodásban. Ezért mentalitásváltásra, képzésekre van szükség, tudatosítani kell a helyi termékek minőségét, és azt, hogy egymást segítjük azzal, ha helyi termékeket vásárolunk és fogyasztunk. A vállalkozói, vásárlói és kereskedői kultúráról nagyon sokat kell még beszélni, ennek be kell kerülnie a közgondolkodásba” – hangsúlyozta a közgazdász.

Ha szívesen végigkövetnéd a kézdi tej útját, és még többet szeretnél megtudni a szövetkezetről, kattints ide.

agrar

 

Idén nyáron olyan történt Csíkszeredában, ami eddig még nem volt, kizárólag önerőből létrehozták a város első coworking irodáházát, a The House-t, amelynek célja a kisvállalkozók tömörítése és a közös munkavégzés elősegítése. A kezdeményezés egy baráti beszélgetéssel kezdődött, adva volt egy csapat, amelynek tagjai hazaköltöztek Erdély nagyobb városaiból, és a további munkavégzéshez szükségük volt egy olyan helyre, ahol nem klasszikus irodai körülmények között, többen tudnak együtt dolgozni.

„Olyan hely kellett, ami átmenet egy iroda, egy klub és egy kávézó között. Az egyik alapító tagunk éppen kiadó ingatlanja optimálisnak bizonyult erre, és így került tető alá a kezdeményezés. Szétnéztünk, gondolkodtunk, hogy mi kellene ide, bútorokat vásároltunk, internetet köttettünk, és otthonossá, közösségi munkatérré alakítottuk a házat” – mondta el érdeklődésünkre Szilágyi Levente, az irodaház egyik alapító tagja, majd hozzátette: tavaly novemberben megosztottak egy kérdőívet azzal kapcsolatosan, hogy ki érdeklődik egy ilyen lehetőség iránt, milyen dolgokra fektessenek hangsúlyt, kinek van szüksége parkolóhelyre stb. Néhány nap alatt százötvenen töltötték ki a kérdőívet, és megközelítőleg kilencven személy adta meg az elérhetőségét. Akkor úgy gondolták, ha ennek az érdeklődésnek csak tíz százaléka marad meg, akkor is érdemes belekezdeni.

És jól gondolták, a ház a nyár folyamán betelt, azonban az alapítók egy újabb tér kialakítását tervezik, ahol majd nagyobb rendezvényeket szerveznének.

Amennyiben érdekel a projekt, itt olvashatsz többet róla.

img_20160715_175835

 


A Milyenek a székelyföldiek? elnevezésű karácsonyi számunk Hiszik, hogy egységben az erő című kategóriájába a teljesség igénye nélkül a Morfondír.ro hetilapban megjelent írásainkból szemelgettünk. Amennyiben hallottál olyan kezdeményezésről, amely szintén a közös munkavégzés erejét hirdeti, üzenj nekünk kommentben vagy az office@morfondir.ro e-mail címen.

NO COMMENTS

LEAVE A REPLY