MEGOSZTÁS

Mácz István író szerint annak, aki gyűjt, naponta van öröme. Efféle örömök töltik be Nagy Ibolya babagyűjtő hétköznapjait is. A nem hétköznapinak mondható gyűjteményéről sok mindent elárult nekünk.

 

– Hogyan kezdődött a porcelánbabák gyűjtésének története? A gyerekkori élmények mennyire játszottak szerepet ebben a folyamatban?

– A porcelánbabák története a gyűjtemény rendezésekor kezdődött. A gyermekkori élmények nem játszottak túl nagy szerepet a gyűjtésben, de indíttatást adtak hozzá, hiszen mindig is szerettem a babákat. A szikrát a barátaimtól kapott babák adták 2010-ben, a gyűjtést hat babával kezdtem, eleinte a lakásomban tartottam őket, de amikor már száznál is több baba gyűlt össze, külön helyiségbe költöztettem őket. 2011-ben 175 babával nyitottam meg első babagyűjteményemet a 23-as udvartérben, majd 2013-ban a Függetlenség utca 4. szám alatti épület – a Csizmadia Ipartestület 1910-ben épített bérháza – emeleti termeiben rendeztem be a babamúzeumot, akkor még háromszáz babával. Minden babának külön nevet adtam, Árpád-kori és mai, divatos nevek olvashatóak a cetliken. E páratlan gyűjtemény nem születhetett volna meg férjem, Tihamér messzemenő anyagi és szellemi támogatása nélkül.

mariaTankóné Péter Mária Teréziára, vagy ahogyan mindenki szólítja, Mária nénire illik a tanító, a néprajzkutató, az író, a gyűjtő is, de főképpen a viseletbe öltöztetett babákat készítő megnevezés.

Hagyományőrző munkájáról tavaly tavasszal kérdeztük.

–  Mit kell tudnunk a babamúzeum megnyitásáról? Milyen volt a fogadtatása?

– A magánmúzeum, mint már említettem, 2011 augusztusában nyitott, azóta több száz óvodás és iskolás csodálta meg a gyűjteményt, de magyarországi látogatóink is voltak.

A porcelánt Kínában már a 14. században használták, de csak az 1840-es évektől terjedt el a babafejek alapanyagaként. Ebben az időszakban az igényesebb babák Francia­országban készültek, a tömegáru pedig Thürin­giából származik, mivel akkoriban ott olcsóbb volt az alapanyag, és alacsonyabb a munkabér. Az első világháború után új anyagok jelentek meg a babagyártásban, de a porcelánfejű babák máig megőrizték nimbuszukat a babagyűjtők körében.

babamuzeum2

A gyűjteményemben a királybabáktól a népviseletű babákig minden fellelhető. A babákat főleg Bukarest­ből, Bras­sóból, a tengerpartról és az utóbbi időben Magyar­országról vásároltam. Tudomásom szerint ekkora babagyűjtemény nincs Felső-Há­romszéken. Interneten több magyarországi gyűjtővel is kapcsolatba léptem gyűjteményem gyara­pítása érdekében.

Egyre többen érdeklődnek a babamúzeum iránt. Mostanában egyre több hazai és külföldi vendégem van, aminek kifejezetten örülök, hiszen messze viszik kicsi városunk hírét. A látogatóim többnyire óvodások és kisiskolások, diákok, az egyszerű emberektől a szenvedélyes gyűjtőkön át a városgazdákig, hivatalnokokig és neves egyéniségekig mindenki megtekintette már a múzeumban kiállított babáimat.

– Milyen rendszer alapján állította ki a babákat?

– Igyekeztem ésszerűen és az átláthatóság törvényszerűsége szerint osztályozni a babákat. Elsősorban a ruházatuk alapján osztályoztam őket, aztán azt vettem figyelembe, hogy minél könnyebben fellelhetőek legyenek a védjegyeik, valamint a stílusuk és a küldetésük szerint. A Classique, Antique, Götz, Sasa, Promedana, Leonardo babákat koruknak megfelelő ruházatban állítottam ki, a karakterbabák is külön helyet kapnak az előcsarnokban, ahol légiesen kacsingatnak a látogatók felé, ezzel sugallva, hogy ők igazi lélekdonorok, képesek a szuggesztió erejével hatni ránk.

babamuzeum4

–  Hogyan készültek a kiállított babák?

– A babákat elsősorban származási helyük határozza meg, hiszen magukkal hozzák az adott kultúrát, megjelenítik azt a stílusukban. A babamúzeum látogatói rövid, egy-kétsoros ismertetőt kapnak a kiállított babákról, amelyből kiderül a babák stílusa, származási helye és régisége. A limitált kiadású babák védjellel rendelkeznek, róluk a származási helyükön és az évszámon kívül nincs más információm. Az ajándékba kapott babáimról is csak azon információk jutnak birtokomba, amit hallomásból, és persze amit a védjegyük alapján tudok róluk. Ma már internetes portállal is rendelkezünk, ahol bővebb információval szolgálunk az érdeklődőknek.

– Adnak-e nevet az egyes babáknak?

– Ha egy baba nem eleve névvel érkezik hozzám, akkor igyekszem olyan nevet adni neki, ami illik a stílusához, de vannak anonim babáim is. Talán egyszer majd minden babának találok hozzá illő nevet. Nekem ők mind egyformán fontosak, ezért nem sietem el a névadást.

babamuzeum3

– Hogy tetszenek a babák a gyerekeknek?

– Tőlük kapom a legeredetibb visszajelzést. Az az ámulat, amit a gyerekek arcán látok, amikor ellátogatnak a múzeumba, nagy erőt és meggyőződést ad nekem abban, hogy jó úton járok. Igyekszem gyermekbarát körülményeket biztosítani, hiszen vannak olyan kiállított babáim, amelyeket meg lehet érinteni, továbbá néha ajándékozni is szoktam a múzeumlátogató kispajtásoknak.

– Sok tanító visszajelzése szerint a 6-7 éves gyerekek finommotorikus készsége fejletlen. Fontosnak tartja-e, hogy a kislányoknak olyan játékbabájuk legyen, amellyel el tudják játszani a klasszikus szerepjátékokat (etetés, öltöztetés, cipőhúzás stb.)?

– Fontosnak tartom a babák létezését minden otthonban, közösségben, lakásban, ahol gyermekek vannak, hiszen a baba mint báb, a baba mint manipulatív eszköz, a baba mint társ a játékban segít a gyermekek emocionális és kognitív fejlődésében. Sokkal fontosabbnak tartom a babával való közös játékot, mint egy rajzfilmet, hiszen a gyermekek felfogása jobban dolgozik a tapasztalat adta játékok által.

– Milyen jövőbeni elképzelései, tervei vannak?

– Szeretném fenntartani az én kis birodalmamat, és minden érdeklődő számára bemutatni a gyűjtést, és megszerettetni azt, legyen szó babákról vagy bármi másról. Szeretném, ha kisvárosunk apraja és nagyja számára jó példával szolgálnék, hiszen a kis dolgokból születnek a maradandó alkotások, és mernünk kell nagyot álmodni. Köszönöm mindenkinek, aki segített és a mai napig segít abban, hogy  ismertté váljon az örök hármasom: a Csecsebecse ajándékbolt, a jelmezkölcsönző és a babamúzeum.

 


NAGY IBOLYA

1971-ben született Kovásznán.

Egyéni vállalkozó, Kézdivásárhelyen él férjével, Nagy Tihamérral, valamint két fiával, Alpárral és Balázzsal.

2010-ben egyáltalán nem szokványos vállalkozásba kezdett: 176 babával megnyitotta babamúzeumát, de mint sok vállalkozó, ő is több különböző tevékenységgel foglalkozik, amelyek jól kiegészítik egymást.

NINCS HOZZÁSZÓLÁS

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ