SHARE

A kézdivásárhelyi Erzsébet teremben január 24-én, kedden előadást tartott Nemes Mátyás magyarországi biogazda, ezt követően az érdeklődők Bársony Bálint budapesti zeneszerző, zenész hangterápiás tevékenységén vettek részt, majd A lovasíjász című filmet tekintették meg.  

 

Nemes Mátyás a bevezetőben azt mesélte el a hallgatóságnak, hogyan került kapcsolatba a biogazdálkodással, amely egész addigi életét megváltoztatta.

– Egy biotanfolyamon vettem részt 1999-ben Fülöpjakabon, ott értettem meg az életszerű, természetközeli gazdálkodás lényegét, amelyben a gazdának az a feladata, hogy figyelje, ami körülötte történik, és úgy avatkozzon be a természetes folyamatokba, hogy azokat pozitív irányba alakítsa. Mihelyt lehetőségem adódott rá, megvásároltam azt a birtokot, ahol a családom hivatalosan is ökológiai termesztéssel foglalkozik – indította az estet a biogazda, mindvégig bevonva hallgatóságát is az előadásba.

Elmondása szerint pályája másfelé indult, de a természethez való vonzódása visszahúzta az anyaföldhöz, s ma már nemcsak zöldségtermesztéssel foglalkozik, hanem gyakorlati oktatóként terjeszti is a biogazdálkodás filozófiáját, sokaknak segítve elindulni a biogazdálkodás felé vezető úton.

nemesmatyasA Székelyföldön is többször megfordult, tartott előadást többek között Csobotfalván, Csíkszentkirályon, Bikfalván és Sepsiszentgyörgyön. 2015-ben a Magyar Biokultúra Szövetség és a Biokontroll Hungária rangos díját vehette át a Fülöpjakabon élő gazdálkodó. Földjei alacsony aranykorona értékűek, ennek ellenére az ökogazda olyan csodát művel, aminek az elmúlt évek során egész Magyarországon, sőt a határokon túl is híre ment – ennek a munkának az eredménye az Év biogazdálkodója díj is. A termelő számára nemcsak ez az elismerés, hanem a vásárlók bizalma is fontos visszajelzés, hiszen a vevői vásárlásukkal minden héten szavaznak – tudtuk meg.

A fülöpjakabi ökogazda birtokán évente 50-60 különböző zöldségfajtát termeszt: levélzöldségeket, káposztaféléket, babot, különböző retekfajtákat, hagymát, paprikát, paradicsomot, burgonyát és olyan növényeket is, amelyek Magyarországon nem honosak, például édesburgonyát, vatátát, okrát, indiai babot, keserű uborkát. Szerinte Magyarországon egyre nagyobb az igény a bió iránt, egyre több a tudatos vásárló, akik keresik a vegyszermentes zöldséget, s csak remélni tudja, hogy ez a Székelyföldön is bekövetkezik.


A föld és az energia titka

– A föld érdekes fogalom, nemcsak azt jelenti, hogy lehet rajta járni, hanem életet ad rengeteg élőlénynek, felső 30 cm-es rétege tartja el az emberiséget. Az univerzum energiáit a talaj apró élőlényei hasznosítják a földi élet számára. Konvencionális gazdálkodással a talaj élővilága által előállított humuszt lebontjuk, biogazdálkodással pedig felépítjük. A műtrágya öli a szerves anyagot, biogazdálkodással viszont gazdagítani tudjuk a talaj szervesanyag-tartalmát, élővilágát. A bió, az ökó, az organikus szavak szinonimák, és az életszerű gazdálkodást jelentik – magyarázta Nemes.

A továbbiakban a biogazda részletezte a termőföld, a talajbiológia témáját, beszélt a helyi élelmiszerről, a fenntartható berendezkedésről, az ember helyes szerepéről a természetben, a résztvevők pedig saját terveiket és tapasztalataikat osztották meg az előadóval és egymással.

 

Az ökogazda által termesztett fénygyökér jótékony hatásai

Az előadás végén a résztvevők az előadó által termesztett fénygyökeret kóstoltak, miközben Nemes Mátyás e nálunk ritkán előforduló növény jótékony hatásáról beszélt.

– A Kínában honos és Európába a múlt század 30-as éveiben behozott, de csak a 90-es évektől termesztett dioscorea batata nemesített változatát nevezik fénygyökérnek. Ennek termesztésénél alapkövetelmény a komposzton alapuló biodinamikus gazdálkodás és az a termelési technológia, amelynek során az akár egy méter hosszúságot és a két kilogrammot is elérő gumók a földben nagyon mélyen fejlődnek ki – mesélte a biogazda, majd hozzátette, hogy Rudolf Steiner és más antropozófusok szerint ez a növény az egyetlen, amely képes a föld alatti részeiben fényétertuniverzális energiát – tárolni, és ezáltal segíti az életerők szabad áramlását a testben, továbbá harmonizálni az egész szervezetet.

Az előadó a fénygyökér klinikailag igazolt rengeteg pozitív hatása közül kiemelte a fogamzóképesség javítását, a növény ugyanis dioszgenin nevű hormont tartalmaz, amely progeszteronná alakul át az emberi szervezetben.

 

Egészségben, boldogságban

Bársony Bálint zenész bemutatkozáskor elmondta, hogy gyakran társul Nemes Mátyással, mert életfilozófiájukat hasonlónak tartja: mindketten azt vallják, hogy az egészséges életmód hozhatja meg az embernek a boldogságot.

– A hangterápia lényege, hogy hangtálak rezegtetésével a hallóidegeken keresztül az agykérgi területeket ingerlik, és ezzel pozitív élettani hatásokat váltanak ki. A hangok hatására megszülető rezgés beindítja a test és a lélek öngyógyító folyamatait, segít ellazulni, oldja a feszültséget, a szorongást és az ezekből következő testi tüneteket, segít egyensúlyba hozni energiarendszerünket – fogalmazott a hangterapeuta.

Bársony Bálint elmondása szerint leginkább úgy tudjuk megérteni, hogy mi történik testünkben a hangmasszázs alatt, és milyen hatása van a hangnak, ha magunk elé képzelünk egy tükörsima tavat, amelybe kavicsot dobunk, aminek hatására koncentrikus hullámok keletkeznek, és ezek végiggyűrűznek a víz egész felületén.

barsonybalint

– Az emberi test körülbelül 70-80 százalékban vízből és folyadékból áll. A testre helyezett tálak rezgései a tóban keletkező koncentrikus körökhöz hasonlóan terjednek, áramlanak szét az egész testünkön, és mélyen, a sejtek szintjéig fejtik ki hatásukat. A hangtál hangja ezen túlmenően nyugodt, lebegő ritmusával harmonizálja testünket, lelkünket. A hangterápia, más néven rezgésterápia története messzire nyúlik vissza, számos ősi civilizációban felbukkant, alkalmazták a görögök, a tibetiek, a kínaiak, de az ókori egyiptomiak is – részletezte a zenész.

Bársony Bálint azt is megosztotta a résztvevőkkel, hogy több mint egy éve kapcsolatba került egy lóval, amely segített leküzdeni a benne akkor még létező félelemenergiákat, ő pedig a benne létező gátlásokat tudta feloldani éneklésével, zenéjével és hangtálainak rezegtetésével, így azóta rendszeresen és sikerrel foglalkozik lovak gyógyításával is – zárta beszámolóját a hangmasszőr.

A matracokkal, párnákkal, takarókkal érkező érdeklődők több mint egy óra hosszat részesülhettek a zenész által szervezett hangmasszázs élményében, az est pedig a témákhoz illő A lovasíjász című film megtekintésével zárult.

 


NEMES MÁTYÁS

Szolnokon született 1951-ben.

1999-ben találkozott a biogazdálkodással, azóta Fülöpjakabfalván él és gazdálkodik egy tanyán feleségével, két fiával és hat unokájával.

2015-ben az Év biogazdája címmel tüntették ki.

 

BÁRSONY BÁLINT

Artisjus és Fonogram díjas szaxofonos, zenész, zeneszerző.

Klasszikus furulya és klarinét tanulmányokat folytatott, közben megismerkedett a gitárral és a zongorával is. Tizennégy éves korától a szaxofont tartja első hangszerének.

Három évvel ezelőtt kezdte tanulmányozni a gyógyító rezgésű hangtálakat. Azóta hangfürdőket szervez, ahol az egyik legősibb hangszerünk, a kaval rezgését is átadja a résztvevőknek.

Jelenleg éneklésével, zenéjével, valamint hangtálakkal lovakat is gyógyít.

NO COMMENTS

LEAVE A REPLY