MEGOSZTÁS
Forrás: http://www.everydayhealth.com

Napjainkban egyre növekszik a lelki betegséggel küszködők száma, azonban a szégyenérzet vagy csupán az információhiány miatt még mindig kevesen fordulnak szakorvoshoz. Milyen tényezők járulnak hozzá lelki betegségeink kialakulásához, és mit tehetünk lelki egészségünk megőrzéséért? Lakhelyünk, nemzetiségünk hozzájárulhat a kialakulóban lévő állapotunkhoz?

Dr. Birtalan Katalin elmegyógyász szakorvost kérdeztük, aki ma, február 7-én Lelki betegség és egészség Erdélyben – Mit tehetünk lelki egészségünkért Marosvásárhelyen? címmel tart prevenciós előadást a marosvásárhelyi Bernády-házban. A szakorvos ezt követően Csíkszeredába és Udvarhelyre is ellátogat, előadásában az ottani problémákra összpontosítva.

 

– Milyen elgondolás vezérli prevenciós előadását?

– Harmadik éve dolgozom szakorvosként egy marosvásárhelyi rendelőben. A munkám során több dologra is felfigyeltem, amiről érdemes lenne beszélni. Egy orvos feladata nemcsak a kezelés, hanem a prevenció is, ezért gondoltam, hogy ki kell lépni a rendelőből, és másképp is találkozni az emberekkel.

– Egy város zaja és zsúfoltsága mennyiben járul hozzá a lelki betegségek kialakulásához?

– Megtörténhet, hogy átvesszük a stresszt, a hajszolást, a megfelelési kényszert, megfeledkezünk a pihenésről vagy arról, ami igazán fontos, és ez egy idő után kimerüléshez vezethet.

– Mi az oka annak, hogy városra jellemző lelki betegségek alakulnak ki?

– Nem is feltétlenül városra, hanem inkább régióra, demográfiai területre jellemző betegségekről beszélhetünk. Mindegyik régiót más emberek lakják, akik eltérő hagyományok szerint élnek. Minden régióban másképp működik az ember, másak az igények, az életfelfogás, más problémákkal találkoznak. Például Hargita megyében nagyobb az öngyilkosságok száma, mint Maros megyében. A pszichés betegségek kialakulásában igazából több tényező is szerepet játszik, a betegségeknek nem csupán egy oka van.

– Jelenleg melyek a leggyakoribb lelki betegségek?

– A szorongás, a pánik, a depresszió a fiataloknál és az időseknél egyaránt gyakori. Az Egészségügyi Világszervezet szerint néhány év múlva a depresszió a betegségek vezetőlistájára kerül.

– Mindig is ilyen sok lelki beteg ember volt, vagy a gyors fejlődésnek köszönhető a jelenlegi helyzet?

– Úgy látom, hogy a felgyorsult világban nem mindig tudunk úgy érvényesülni, boldogulni, ahogyan mi szeretnénk, ez egy stresszfaktor, amivel ha nem tudunk, mit kezdeni, az kimerültséghez vagy akár lelki betegség kialakulásához is vezethet.

Hogyan lehet időben felismerni a lelki betegségeket?

– Vannak jelek, tünetek, amikre érdemes odafigyelni, és szakember segítségét kérni. A krónikus lelki beteg a családja és a környezete számára is teher lehet. Egy időben fel nem ismert állapot egyik drámai hozadéka akár az öngyilkosság is lehet, ezért is fontos időben nemcsak segítséget kérni, hanem megfelelő segítséget is kapni.

– Mennyire befolyásolják lelki betegségeink a fizikai egészségünket?

– A szorongás vagy a depresszió képes felemészteni energiáinkat, sőt néha annyira lebéníthat, hogy még azokat az aktivitásokat sem tudjuk elvégezni, amik kihoznának abból az állapotból, amiben vagyunk (például elmenni tornázni vagy kimenni a házból). Egyre több tanulmány születik arról, hogy milyen hatása van a depressziónak az immunrendszerünkre. Egy betegségből való lábadozás vagy gyógyulás időszaka is függ a lelkiállapotunktól, egy depressziós állapot megnyújthatja ezt az időszakot.

– Ha szeretnénk segíteni egy hozzánk közel álló személyen, mennyire kell tapintatosnak lennünk?

– Az a gond, hogy elfelejtettünk egymással a lélek nyelvén beszélgetni. Beszélgetünk, de elbeszélünk egymás mellett. Nem halljuk meg, nem ismerjük fel, hogy mire van szüksége a másik embernek, és nem tudjuk, hogy miben és hogyan tudnánk neki segíteni. A tanácsaink ezért sterilek és értelmetlenek maradnak. Sokszor már azt sem tudjuk, hogyan segítsünk saját magunknak. Egyre ritkábban sikerül eredményesen, tisztán kommunikálnunk egymással.

 – Lélekmunka című könyvét is bemutatják a prevenciós előadáson. Mire számíthatnak a potenciális olvasók?

– A könyv nem szakkönyv, bárki olvashatja, akit érdekelnek a lélek dolgai. Nincs benne semmi elmélet, sem magyarázás, hanem kis rövid történetekkel, gondolatokkal, kérdésekkel, gyakorlatokkal szeretném megszerettetni és emlékeztetni az embereket arra a lélekhangra, ami az olvasóé is, és amiről hajlamos megfeledkezni.

Az előadással és a könyvvel is szeretném ezt a hangot visszaadni az embereknek, és elmondani nekik, hogy tehetünk egészségünkért, sőt mindannyian hozzájárulhatunk ahhoz, hogy egészségesek legyünk.

 


birtalan.katalin2BIRTALAN KATALIN

Elmegyógyász szakorvos

2010-ben végzett általános orvosi szakon a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen.

2014-ben szakvizsgázott.

Számára az elmegyógyászat szépsége abban rejlik, hogy olyan betekintést ad az élet különböző területeire, amit más szak nem tudna megadni.

NINCS HOZZÁSZÓLÁS

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ