SHARE

Aktív, tenni akaró önkéntes fiatalokkal dolgozik a 2015-ben létrejött Gyergyó Közösségi és Szociális Erőforrásközpont, amely a térség segítő foglalkozású szakembereit fogja össze egy közösséggé. A dr. Dániel Botond szociológus kezdeményezésére létrejött központ szakmai fejlődési lehetőséget, projektekben való részvételt és ezáltal egy újfajta önkéntességi forma kipróbálását nyújtja a gyergyói fiataloknak.

 

– Gyergyószentmiklóson 42 szociális szolgáltatás működik, ezért is gondoltuk azt, hogy ideje egy szakmai intézményt létrehozni a segítésükre. A megalapítás előzményeihez hozzátartozik az is, hogy a Műhely Egyesület keretében 2010 óta már számos oktatási, kutatási és fejlesztési projektet valósítottunk meg. 2010–2013 között négy alkalommal szerveztük meg a Gyergyói Mentálhigiénés Napok nemzetközi konferenciát a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Szociális Munka Tanszékével közösen, továbbá szerveztünk egy életmódtábort egri, valamint egy szakmai műhelyt debreceni partnerekkel. 2014-ben létrehoztunk egy szakkönyvtárat segítő szakemberek számára, szociális munka, szociológia, pszichológia, menedzsment témájú könyvekkel. 2012-től három kistérségi szintű kutatást valósítottunk meg a szociális szolgáltatások területén, melyek eredményeképpen létrehoztuk a gyergyói szociális szolgáltatások katalógusát, valamint két levelezőlistát a szolgáltatások vezetői és segítő foglalkozású szakemberek számára.

Amikor létrehoztuk az erőforrásközpontot, ezt a munkát kívántuk erősíteni, intézményesíteni. Úgy gondoltuk, hogy a szociális háló már elég széles ahhoz, hogy létrejöjjön egy szakmai intézmény, amely a háló szereplőinek nyújt segítséget, erőforrásokat annak érdekében, hogy munkájukat hatékonyabban, eredményesebben tudják végezni. Ugyanakkor az is cél volt, hogy minél több aktív fiatalt bevonjunk ebbe a fejlesztői munkába, ezért hoztunk létre egy önálló intézményt – avatott be az erőforrásközpont létrejöttének körülményeibe dr. Dániel Botond.

 

Közös célok, különböző feladatok

A csapat tagjai mindannyian önkéntesek: egyetemisták, fiatal szakemberek, akik mindannyian a társadalomtudományok és a segítő foglalkozások területén vannak otthon. A remekül működő, közös munka egyik titka az, hogy mindannyian olyan programhoz csatlakoznak, olyan feladatot végeznek, amely közel áll hozzájuk. Ugyanakkor a munka összehangolása is igényel némi szervezést, hiszen a tizenegy csapattag közül csak négyen élnek Gyergyószentmiklóson.

– A munkatársaink közül hatan Kolozsváron vagyunk, egy személy külföldön dolgozik, a többiek Gyergyószentmiklóson élnek. Igazából azért tudunk így is hatékonyan dolgozni, mert a közös célok összetartanak minket, és ha mindenki ki tudja fejezni a céljait, sokkal könnyebb megtalálni a közös pontokat, és ezek alapján együtt cselekedni. Vannak közöttünk alapképzésen tanuló egyetemisták, akik még az útkeresés fázisában vannak, így minden projektben részt vesznek, ahol tapasztalatot szerezhetnek és fejlődhetnek. Az idősebb egyetemisták már célirányosabban gyűjtik a tapasztalatot, ők inkább szakmai projektekbe kapcsolódnak be; és vannak a pályakezdők, akiknek már konkrét elképzelésük van, és ennek megvalósításában várnak segítséget. Jómagam pedig összehangolom a munkát, ötletelek, adminisztrálom az intézményt, és kapcsolatot tartok a külső partnerekkel, támogatókkal – vázolta a központ működését, felépítését dr. Dániel Botond.

A szociális munkásként dolgozó Mihálydeák Orsolya a Szent István-plébánián létrehozott szakkönyvtár működését irányítja, amely hetente egy alkalommal tart nyitva, és főként az egyetemisták veszik igénybe. Orsolya elmondása szerint még egyetemistaként kapcsolatba került az erőforrásközponttal, ahol azóta is tevékenyen részt vesz a rendezvények lebonyolításában.

 

A fiatalok szerepe

A térség legnagyobb problémája, hogy a fiatalok egyetemi tanulmányaik befejezése után nem térnek haza, mivel nem látnak lehetőségeket itthon. Az erőforrásközpont a lehetőségekhez mérten igyekszik orvosolni ezt a hiányosságot.

– Egyre nagyobb hangsúlyt fektetünk arra, hogy a fiataljainkat segítsük, és kapcsolatokat építsünk ki az egyetemisták és a helyi közösség között: ebben nagyon komoly partnerünk a Gyergyói Szemle Egyesület, amely fiatal értelmiségiekből, kutatókból, doktoranduszokból áll. Az egyesület célja, hogy hálózatba szervezze a gyergyói tudományos kutatókat, ezáltal óriási kulturális tőkét, tudást tud mozgósítani a közösség javára. 2016-ban támogató partnereink voltak a Gyergyói Diákkonferencia szervezésében, és komoly szakmai támogatást kaptunk tőlük: fiatal kutatókat hívtunk meg a szakmai zsűribe, és plenáris előadásokat tartottunk. Így szakmai kapcsolatok alakultak ki az egyetemisták és a kutatók között, ez utóbbiak vállalták a segítségnyújtást a mesteri disszertációk elkészítésében, mi pedig erre a felajánlásra építve indítottuk el mentorprogramunkat a Gyergyói Szemle Egyesülettel közösen – tudtuk meg a szociológustól.

Fodor Rita és a felszegi gyerekotthon lakói
Fodor Rita és a felszegi gyerekotthon lakói

 

SocioStartUp szociális programok támogatására

Az újszerűséget testesíti meg a SocioStartUp program, melyben fiatal szakemberek kapnak segítséget programjaik megvalósítására. 2016-ban négy fiatal részesült támogatásban, a munkájuk során öt programot valósítottak meg gyermekotthonban élő gyermekek, általános iskolások, egyetemisták számára.

– Saját projektötletemmel szálltam be a programba, amely a Fessünk álmokat! elnevezést viselte. A program során a felszegi gyerekotthon lakóival kifestettük a Szent Miklós-templom melletti sikátor egy részét. Fiatal pályakezdőként nagy tapasztalat volt számomra: ez volt az első projekt, aminek a pályázástól a megvalósításon át egészen a pályázati elszámolásig aktív részese voltam, sőt én csinálhattam kisebb javításokkal és felügyelettel. Tényleg startup volt számomra, mert már tudom, hogy a következő falfestős akciót vagy más közösségi megmozdulásokat hogyan kezdem el, milyen lépések mentén kell haladnom – mesélt tapasztalatairól Fodor Rita, az intézmény egyik önkéntese.

 

Új típusú önkéntesség

A csapatban az önkéntesség is óriási szerephez jut, hiszen mind a tizenegy személy ellenszolgáltatás nélkül dolgozik, viszont a másokon való segítés, a közösségért való munka mellett saját fejlődésüket és a tapasztalatszerzés fontosságát is szem előtt tartják.

– Egyik első önkéntese voltam az erőforrásközpontnak, és azóta is jelen vagyok a projektek nagy részében, hiszen az önkéntes munka számomra lehetőséget jelent az ismerkedésre, a tanulásra és saját képességeim feltérképezésére. Azért is hasznos, mert egy önkéntes, úgymond, kötöttségek nélkül végezhet olyan munkát, ami neki tetszik: ez megerősítheti őt. Amikor valaki munkaviszony és anyagi vonzat nélkül is szívesen, lélekkel tesz valamit, az később a munkájában is ugyanígy tesz majd. Én a szociális munkát pont ezért választottam hivatásként, és a további önkénteskedések ebben minden alkalommal megerősítenek – osztotta meg velünk tapasztalatait Fodor Rita.

Az intézmény vezetőjének elmondása szerint nagy szükség lenne arra, hogy minél több fiatal keresse a szakmai tapasztalatszerzés lehetőségét, és bekapcsolódjon ilyen jellegű nonprofit szervezet tevékenységébe, hiszen ez csak hasznára válna.

– Jelenleg nagy szükségünk lenne például gazdasági szakon tanuló egyetemisták segítségére, akár a pályázatírásban, akár az online marketing terén; ők ezért „cserébe” komoly referenciamunkával gazdagodnak, és ajánlólevelet kapnak, amely segítségükre lesz későbbi elhelyezkedésükben – hangsúlyozta dr. Dániel Botond.

NO COMMENTS

LEAVE A REPLY