MEGOSZTÁS

A fogyatékkal élő embereknek a társadalom egy szeletét kellene képezniük, mégis teljesen perifériára szorulnak, nagyon ritkán találkozunk velük az utcán, nem kerülünk személyes kapcsolatba velük. Az Én is szeretnék játszani! elnevezésű közösségi projekt alapítói és együttműködő munkatársai éppen ezeknek az embereknek az integritását, a közösségekbe való befogadásának elősegítését tűzték ki célul. Tavaly május óta számtalan figyelemfelkeltő eseménnyel igyekeznek érzékenyíteni egyelőre a kolozsvári közösséget, de hamarosan Erdély nagyobb magyar városaiba is szeretnének terjeszkedni.

Könczei Zsolttal, a projekt kommunikációs szakemberével beszélgettünk tevékenységeikről, az eddigi tapasztalatokról, valamint jövőbeli terveikről.

 

Az Én is szeretnék játszani! elnevezésű projekt alapítói Deák Katalin dramaturg és Deme Ilona családterapeuta, pszichológus, az Életfa Családsegítő Egyesület elnöke. Az ötletgazdák egy közös színházi munka kapcsán ismerkedtek meg, amikor a Homemade című előadást készítették elő a Kolozsvári Állami Magyar Színházban. Az eredeti elképzelés szerint a budapesti Baltazár színtársulatot szerették volna elhívni előadást tartani, amelynek tagjai nagyrészt valamilyen fogyatékkal élnek együtt.

– Fontosnak tartottuk, hogy foglalkozzunk ezzel a témával, valamilyen szinten próbáljuk meg érzékenyíteni a társadalmat, hiszen mi is elgondolkodtunk azon, hogy Kolozsvár utcáin nem nagyon láthatunk fogyatékkal élő embereket. Nem tudtuk a magyarázatot arra, hogy hol vannak ezek az értékes emberek a társadalomból, akiknek ugyanúgy szükségük van a szeretetre és az elfogadásra, mint nekünk.

en is szeretnekA névadáskor tovább erősítettük a projekt fő célkitűzését, a fogyatékkal élők integrálását, akik épp olyan fontos részei a társadalomnak, mint mindenki más, mégis kitaszítva élnek. A grafikai megjelenésben is ezt a problémát szerettük volna megjeleníteni: a zöld kavics a körön kívül helyezkedik el, de a körön belül neki is megvan a helye – nyilatkozta Zsolt.

A projektnek az Életfa Családsegítő Egyesület tizedik alkalommal megszervezett gyermeknapján, 2016-ban sikerült bemutatkoznia.

– A bemutatkozást követően megszerveztük az első Játszó.tér elnevezésű rendezvényünket, amelynek fő célja az adománygyűjtés volt a budapesti Baltazár Színház vendégelőadására. Annak ellenére, hogy kezdetben egy programot szerettünk volna szervezni, mára már túlvagyunk a hatodik Játszó.téren is. Ezek az alkalmak mindenki számára nyitottak. A cél az, hogy együtt legyünk, megismerjük a fogyatékkal élő embertársainkat, megbarátkozzunk velük, eltöltsünk együtt egy kellemes délutánt játékkal, nevetéssel, odafigyeléssel – mesélte a projekt kommunikációs szakembere.

en is szeretnek4

 

Közösségi összefogás a fogyatékkal élőkért

A projekt alig fél év alatt széles körben ismertté vált, számtalan önkéntes és támogató csatlakozott a csapathoz. A Kolozsvári Magyar Napokon szervezett központi gyűjtésnek köszönhetően tavaly októberben sikerült megvásárolni Kolozsvár első két, mozgássérülteknek kialakított hintáját. Az egyiket az Életfa Családsegítő Egyesület udvarán állították fel, a másikat a kolozsvári polgármesteri hivatalnak készülnek átadni.

– Hatalmas öröm számunkra, hogy ilyen sok ember kapcsolódott be a projektbe. A közösségi alkalmakon mindig azt tapasztaljuk, hogy rendezvényről rendezvényre egyre többen jönnek el. Az emberek érdeklődőek, segítőkészek, mindenki a saját forrásainak megfelelően próbál segíteni. Van, aki a jelenlétével segít, más éppen kávét vagy fagylaltot ajánl fel. Összefogás és közösséggé kovácsolódás szempontjából nagyon jó úton járunk – részletezte Zsolt.

Amint azt megtudtuk, a kommunikációs szakembert egy negatív tapasztalat indította el a projekt irányába.

– Tavaly áprilisban sétáltam egy kolozsvári utcán, és hirtelen kiabálásra lettem figyelmes. Egy nő nagyon ráncigált egy Down-szindrómás kisfiút, és kiabált neki, a kisfiú pedig szemmel láthatóan egy kutyától rémült meg. Ez nagyon meghatározó élmény volt számomra, mert testközelből láthattam, hogyan reagálnak az emberek ilyen helyzetben.

Salvator1

Gyergyószentmiklóson a Salvator Alapítvány munkájának köszönhetően immár két éve vehetnek részt lovasterápián mindazok, akik felismerik az állatokkal való kapcsolat jótékony hatásait.

Cikkünket itt olvashatja.

Volt, aki legyintett, és továbbhaladt, olyanok is voltak, akik nevettek, vagy egyenesen tudomást sem vettek az esetről. Úgy éreztem, ha lehet változtatni az emberek hozzáállásán, akkor mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy változás történjen. Mi, akik egészségesek vagyunk, természetesnek vesszük azt, hogy nem élünk fogyatékkal, viszont bele kell képzelnünk magunkat olyanok helyzetébe is, akik valamilyen formában másak.

Olyan tapasztalatban is volt részünk, amikor a sérültek megköszönték nekünk, hogy gondoltunk rájuk, és elmondták, mennyire jól érezték magukat egy-egy eseményen. Rendkívül hálás munka a miénk. Nagyon sokat tanultunk önmagunkról is. Az egyik meghatározó élményem, amikor egy idősebb fogyatékos lány odajött hozzám, megölelt, és annyit mondott, hogy „Köszönöm, Zsolt”. Ilyenkor rájössz, hogy talán mégsem vagy annyira erős – osztotta meg gondolatait Zsolt, akitől végezetül azt is megtudtuk, hogy a jövőre való tekintettel továbbra is havi rendszerességgel szeretnék folytatni a Játszó.teres események szervezését, hosszú távú terveik között pedig a projekt más városokba való kiterjesztése is szerepel.

en is szeretnek8

 


KÖNCZEI ZSOLT

Székelyudvarhelyen született.

A projektbeli kommunikációs munkája mellett a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Kommunikáció- és PR-irodájának munkatársa.

 

en is szeretnek2ÉN IS SZERETNÉK JÁTSZANI!

Az Én is szeretnék játszani! közösségi projekt 2016 májusában indult útjára.

A projekt további munkatársai:

Makkai Bence – art director

Nagy B. Szilárd – gyógypedagógus

Apró Rozália – gyógytornász

A projekt nagykövetei Dimény Áron és Albert Csilla kolozsvári színészek.

A kezdeményezés partnerei a Kolozsvári Állami Magyar Színház, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem, a Kozmutza Flóra Hallássérültek Speciális Iskolája, a Romániai Magyar Gyógypedagógusok Egyesülete, valamint a Kolozsvári Magyar Napok.

NINCS HOZZÁSZÓLÁS

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ