SHARE
Kép forrása: http://www.ziuaconstanta.ro

Az elmúlt hónapban számtalan hír kapott szárnyra az egyetemisták ingyenes vonatozásáról. A törvény előterjesztését követően rögtön korlátozó módosítás igénye is felmerült a parlament részéről, majd végül minden maradt a régiben, 2017. február 1-jétől Románia területén belül ingyen vonatozhatnak az egyetemisták, amennyiben másodosztályon kívánják tenni azt. Kíváncsiak voltunk az egyetemisták véleményére, megkérdeztük hát tőlük, milyen szempontok alapján választják ki a hazautazásukhoz szükséges tömegközlekedési eszközöket, milyen tényezők befolyásolják hazautazásaik számát, és mennyiben segíti őket az új törvény. Tálas Eszterrel, Szőke Izabellával, Sorbán Nórával és Szabó Zsolttal beszélgettünk.

 

−Az esetek többségében milyen közlekedési eszközt választasz az egyetemi városodból szülővárosodba való eljutáshoz?

S. N.: Van egy autóstopos Facebook-csoport, onnan szoktam keresni sofőröket, akikhez csatlakozhatok. Majdnem mindig találok fuvart pont akkor, amikor én is szeretnék menni. Azért választom ezt, mert általában ismerem a sofőröket, a szülővárosomból valók, és olcsóbb is, mint a busz.

Sz. Zs.: Általában busszal szoktam hazamenni Udvarhelyre, vagy néha a Stoppolj Online csoportban megkérdezek valakit. Azért választom a buszt, mert az egy biztos dolog, nem is drága, és általában úgy végzek az egyetemen, hogy egyből mehetek is a buszállomásra. Késő délutánra otthon vagyok.

T. E.: Legtöbbször online keresek fuvart hazafelé, mert ez a gyorsabb megoldás. Elég messze lakom innen, vonattal 7-8 órát vesz igénybe, amíg eljutok az egyik szomszédos városig, Sepsiszentgyörgyig, onnan még további fél óra a hazaút.

Sz. I.: Legtöbbször kocsikázom. A Facebooknak köszönhetően nagyon könnyen lehet autót találni, több csoport is van erre, ahol bárki kiírhatja, ha utazik Kolozsvárra vagy Kolozsvárról. Az én esetemben ez kapóra jön, mivel a távolság nem nagy, 100 km-re van a szülővárosom. Kolozsvárról és autóval utazni a legegyszerűbb és a leggyorsabb. Vannak buszok is, azonban kevés járat van, és nem mindig megfelő a program, így a facebookos megoldás számomra sokkal hasznosabb. Több „járat” van, több időpont, és így természetesen rugalmasabb, mint bármilyen más közlekedési eszköz. A vonat sajnos kizárt az én esetemben, mivel hazáig kétszer is kell váltanom, így 6-7 órába telik megtenni a 100 km-t, és bármilyen kalandvágyó is vagyok, ezt inkább kínosnak nevezném, mint kalandosnak.

Néhány hete jelentették be, hogy az állam ingyenes utazást biztosít az egyetemisták számára. Ezt követően módosítást eszközöltek, amely pontosította, hogy csak az egyetemi város és a szülőváros közötti utazás válik ingyenessé, végül azonban nem léptették érvénybe a változtatást. Mi a véleményed a törvényről? Mennyiben segít téged ez a kezdeményezés?

Sz. Zs.: Amikor megtudtam, hogy február elejétől ingyenes lesz a vonatozás, őszintén meglepődtem, hogy gondolnak az egyetemistákra. Van néhány magyarországi osztálytársam, így nekik sem kell egy hétvége alatt 200 lejt elkölteniük. Levonatoznak Nagyváradra, onnan meg 10 lejből megoldják az utat. Sajnálatos módon Vásárhely–Udvarhely között tudtommal nincs vonatjárat, viszont számomra ettől függetlenül is megkönnyítené az utazást, a különböző rendezvényekre való eljutást. Ha például el szeretnék menni Kolozsvárra, mert lesz egy előadás vagy bármilyen workshop, akkor nem kell sok pénzt költenem az útra. A törvénymódosítás meg… Érdekesnek találom, mert nem tudom az okát. Még egy hónapja sem lépett érvénybe a törvény, miért akarják megváltoztatni? Nem hiszem, hogy az egyetemisták ingyenes utazása miatt becsődölne az állam. Aki nem járt vonattal, ezután sem fog, megoldja másképp.

T. E.: Szerintem ez egy nagyon korrekt kezdeményezés, hiszen nemcsak haza utazhat az ember ingyen, hanem kirándulhat, utazgathat is, ha éppen kedve tartja.

S. N.: Ha csak a szülővárosig biztosít ingyen utat, az engem nem érint, mert nincs összeköttetés Székelyudvarhely és Kolozsvár között. Ha viszont az egész országban ingyenes, annak örülnék, mert így több barátnőmet is meg tudnám látogatni.

Sz. I.: Szerintem ez egy nagy lépést jelent előre. Attól függetlenül, hogy számomra ez nem feltétlenül hasznos, úgy gondolom, hogy másoknak sokat számít. A vonat sok esetben jó megoldás a közlekedésre, és véleményem szerint az egyetemisták nagyon ki tudják használni.

Milyen tényezők befolyásolják azt, hogy milyen gyakran utazol haza? Mivel könnyíthetnék még a hazautazást?

S. N.: Az sokat könnyítene a hazautazáson, ha lenne direkt buszjárat Kolozsvár és Székelyudvarhely között. Legtöbbször hosszú hétvégéken vagy vakációban szoktam hazajárni, mert másképp nem érné meg. Egy oda-vissza út legkevesebb 60 lejbe kerül, leginkább ez befolyásolja, hogy hányszor járok haza.

T. E.: Amint már említettem, majdnem fél napot vesz igénybe, hogy hazajussak, ezért mindenképp befolyásolná a hazautazásomat, ha gyorsabb lenne a vonatozás. Ezenkívül az sem ártana, ha direkt járat lenne Kolozsvár és a szülővárosom között. Az, hogy hazautazok-e, attól függ, mennyi szabadidőm van, megéri-e egyáltalán a hosszú út.

Sz. I.: Hát az autópályák biztosan sokat segítenének a helyzeten. A több autópálya nagyon megkönnyítené a dolgunkat. Senki sem indul neki az utazásnak jókedvvel a rossz utak, a sebességszabályozás miatt. Szerintem arra van szükségünk, hogy több autópálya legyen az országban, hogy ne kelljen gödröket kerülgetni, meg ötven-hatvannal menni.

Sz. Zs.: Általában két-háromhetente szoktam hazajárni, attól függően, hogy mikor van szabadidőm, mert legtöbbször hétvégére is akad, mit csinálni, gondolok itt a próbákra. Mivel busszal járok, ezért is mondom ezt: nem ártana a nagyobb buszokkal történő tömegszállítás, a két és fél óra út mikrobusszal iszonyatosan hosszú idő, főleg ha sokan vannak a buszon, olyankor levegő sincs, mozdulni sem tud az ember, kellemetlen élmény.

− Melyik az a tömegközlekedési eszköz, amely a leginkább megfelelne számodra?

T. E.: Számomra az álomvonat gyors, tiszta, kényelmes és pontos. Eleget tesz azoknak a feltételeknek, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az ember valamilyen technikai kütyün tudjon tanulni, dolgozni (konnektorok, wifi stb.).

Sz. I.: A repülőt választanám, ha lehetne.

Sz. Zs.: Legszívesebben vonatoznék. Nagyon szeretek vonatozni. Nem tudom megmagyarázni, hogy miért, csak úgy. Napokat is tudnék utazni vonattal egyhuzamban. Nem vagyok nagyravágyó, legyen benne mellékhelyiség, meg kényelmes kabinok, ülőhelyek. Ja, és legyen pontos, bár ez utóbbi alapján tényleg álomvonatról beszélünk…

S. N.: A vonatban azt nem szeretem, hogy sokkal hosszabb idő alatt lehet vele hazajutni, mint autóval. Jó lenne egy olyan vonat, ami gyorsabban jár. Máskülönben nincsenek ilyen elvárásaim, a lényeg, hogy elférjenek a csomagjaim, és legyenek kényelmes ülések.

 


Tálas Eszter Kézdivásárhelyen született. Jelenleg a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem kommunikáció és közkapcsolatok szakának harmadéves hallgatója.

Sorbán Nóra Székelyudvarhelyen született. Jelenleg a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem Pszichológia és Neveléstudományok Karának mesterképzős hallgatója.

Szőke Izabella Szászrégenben született. Jelenleg a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem Pszichológia és Neveléstudományok Karának mesterképzős hallgatója.

Szabó Zsolt Székelyudvarhelyen született. Jelenleg a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem elsőéves hallgatója.

NO COMMENTS

LEAVE A REPLY