SHARE

„Gyűlnek egyre a fekete percek.

Gyűlnek egyre a fekete ráncok,

– s fonnak nekem fekete koszorút.

 

Gyűlnek egyre a fekete gyerekek.

Gyűlnek egyre a fekete szemek,

– s mondják, hogy nem volt cigányháború.

 

Gyűlnek egyre a fekete vágyaim.

Nőnek egyre a fekete álmaim,

– s gyermekeim koporsóm befedik.”

Rafi Lajos – Cigány helyzetállapot

 

Rafi Lajos, a csaknem négy évvel ezelőtt tragikus körülmények között elhunyt gyergyószárhegyi cigány költő a kultúraközöttiség és a kiforratlan tehetség mondhatni sorsszerű, szomorú példája. Bajna György gyergyószentmiklósi költő egy korábbi riportban „mezsgyén élő emberként” jellemezte. Ferenczi Attila, Rafi Lajos költő- és falustársa, gyermekkori barátja, a most megjelenő kötet szerkesztője a következő gondolattal indítja az előszót: „Aki nem eléggé cigány a saját tradícióihoz ragaszkodó cigány kisebbségben, és nem eléggé magyar a többséget alkotó gyergyói-medencei magyar kisebbségben, az utóvégre a senki földjén, kiszorulva fogja átvirrasztani, illetve megsejteni a hátralévő mindennapjait.” A szárhegyi kultúrház Cika termében, március 3-án, pénteken mutatták be Rafi Lajos Halottként él az Isten című verseskötetét, amelyre a Láthatatlan Oskola közművelődési sorozat 18. rendezvényeként került sor.

 

A kultúrház magával ragadó szecessziós épületéhez közeledve a befelé áramló tömeg már sejtette, hogy aznap este nem egy szokványos rendezvény elé néz. Az elegáns zakóba öltözött férfiak között a tradicionális rokolyát viselő, könnyekkel küszködő édesanya is feltűnt, s a népes család egy része is tiszteletét tette az eseményen – a költő hatgyermekes édesapaként távozott az élők sorából. A rendezvényt Czimbalmos Attila, a Szárhegyi Kulturális és Művészeti Központ igazgatója konferálta fel, beszédet mondott Danguly Ervin, a község polgármestere, a kiadvány létrejöttének támogatója; a meghívottak pedig a következők voltak: Ferenczi Attila költő, pedagógus, a gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Gimnázium aligazgatója, a könyv szerkesztője; Siklódy Ferenc grafikus, a csíkszeredai Nagy István Művészeti Középiskola tanára, a kötet illusztrátora; Ferencz Zoltán grafikus, a Szárhegyi Kulturális és Művészeti Központ művészeti vezetője, aki ugyancsak a versek illusztrációjáért felelt; és Kozma Csaba, a kötet megjelenéséért felelős Polis Könyvkiadó ügyvezetője.

Ferencz Zoltán; fotó: Abrudbányai-Győri Tamás
Ferencz Zoltán; fotó: Abrudbányai-Győri Tamás

Rafi Lajos bádogosmesterségből tartotta fenn magát és családját, s a szigorú etnikai tradíciók ellenére 1989-ben leérettségizett, akkor már házasemberként. Ferenczi Attila a költő identitásdilemmáiról, a kései alkotásokban megjelenő tehetetlenség és kiszolgáltatottság motívumairól beszélt. Egy helyen így fogalmazott: „(…) egy pillanatig sem hagyhatjuk figyelmen kívül a költő családjához/etnikumához fűződő egzisztenciális kötelékeit, ami a magyar közösség részéről lenézést és távolságtartást vont maga után. Mindvégig ettől szeretett volna megszabadulni, és talán ezért vállalta (barátai noszogatása ellenére) oly kevés versben etnikai önazonosságát.”

Siklódy Ferenc, bár örömének adott hangot a kötet megjelenése kapcsán, a megkésettségre is figyelmeztetett. Felrázó és a saját társadalmunkkal szembeni kritikát fogalmazott meg: „Azzal törődjünk, aki még él, ne azzal, aki már elment. Ez is nagy öröm, örülünk, hogy ez létrejött, de annak még nagyobb öröm, aki életében megkapja ezt a művet.”

Ferenczi Attila és Siklódy Ferenc; fotó: Abrudbányai-Győri Tamás
Ferenczi Attila és Siklódy Ferenc; fotó: Abrudbányai-Győri Tamás

Ferencz Zoltán a költővel kapcsolatos személyes élményeire is kitért, árnyaltan beszélt gyakran züllött, hullámzó mindennapjairól, aminek hangulatát versillusztrációin keresztül próbálta visszaadni.

Egy irodalmi életmű feldolgozásán és bemutatásán túl volt valami nagyon személyes ebben az estében, a meghívottakat (de minden bizonnyal a közönség jelentős részét is) szorosabb-lazább szálak fűzték Rafi Lajoshoz, Siklódy Ferenc szavaival élve „ez egy púr szárhegyi könyv”, aminek létrehozásában kizárólag szárhegyi emberek vettek részt.

rafi.lajos3
fotó: Abrudbányai-Győri Tamás

Kozma Csaba ugyancsak érintette az identitás kérdését, s a halmozott kisebbségi lét és érvényesülés nehézségei kapcsán a következő kérdést tette fel: „Vajon erdélyi székely kisebbségben Rafi Lajos hányszor is kellett többet teljesítsen? És ha erre rájövünk, annyiszor tisztelegjünk majd előtte.” A Polis Könyvkiadó ügyvezetője a felszólalókon és a meghívottakon kívül köszönetet mondott még Borsos J. Gyöngyinek, aki a rendezvény szervezésében és a kötet korrektúrázásában vállalt szerepet.

Id. Rafi Lajos, az elhunyt költő édesapja köszönetet mondott mindazoknak, akik gyermeke harmadik kötetének megjelenését segítették. A család szeretetének fontosságáról beszélt, s meghatódva elmesélte, hogy kerek huszonkét esztendőt imádkozott minden nap a fiáért, egyedül azon a bizonyos nap reggelén nem tudott imát mondani, mikor a Gyergyóditró felől érkező vonat ismeretlen körülmények között halálra gázolta őt.

Rafi Lajos szülei; fotó: Abrudbányai-Győri Tamás
Rafi Lajos szülei; fotó: Abrudbányai-Győri Tamás

A kötet megjelenésének irodalomtörténeti jelentőségén túl talán még fontosabb a költő életének társadalomkritikai üzenete: a megbicsaklott tehetség vajon mennyiben tükrözi a tipikus cigánysorsot? Mennyiben formálhatja ezt a sorsot a külső társadalom?

Rafi Lajos verseinek egy része, a Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK) oldalán olvasható; a Zsigmond Attila és Bajna György által 2008-ban készített portréfilm A földhöz vert csoda címmel pedig itt érhető el.

id. Rafi Lajos
id. Rafi Lajos; fotó: Abrudbányai-Győri Tamás

 


Fotó forrása: Kisújság.ro
Fotó forrása: Kisújság.ro

RAFI LAJOS

1970-ben született Marosvásárhelyen.

Egyéves volt, amikor a rézüstkészítő családból származó apja a nyárádmenti Jobbágyfalváról Gyergyószárhegyre települt.

1989-ben a gyergyószentmiklósi Mezőgazdasági Líceumban szerzett érettségi diplomát.

Megélhetési gondok miatt kénytelen volt folytatni apja bádogosmesterségét, emellett írogatott.

2007-ben a L’Harmattan Kiadó gondozásában megjelent első kötete, a Földhöz vert csoda, amelyet Owe Berglund fordításában svéd nyelven is kiadtak Stockholmban.

Az első kötet után számos magyarországi, erdélyi és svédországi könyvbemutatón és felolvasóesten vett részt.

A többségi és a hagyományos cigány kultúra közötti vívódásai folytán 2010-ben a gyergyótölgyesi elmegyógyintézetbe került.

2012-ben megjelent Az élet számlája című kötete, amely már egyértelműen előrevetíti közelgő halálát.

2013. június 24-én ismeretlen körülmények között halálra gázolta egy Gyergyóditró felől érkező vonat.

NO COMMENTS

LEAVE A REPLY