MEGOSZTÁS

A Székelyföldön ritkán találkozunk olyan emberrel, aki a székely állatokat tartja számon mint hagyományőrző értéket, és azt próbálja meg tökéletesíteni, népszerűvé tenni. A dr. Rákossy Zsigmond csíkpálfalvi állatorvossal folytatott beszélgetésünkből kiderült, hogy számára a nyulak tenyésztése nemcsak egy hobbi, hanem egy rendkívül komoly dolog is egyben.

 

Állatorvosként kezdted a pályádat. Hogyan alakult ki az állattenyésztés gondolata a fejedben?

– Tulajdonképpen én mindig is állattenyésztő voltam, vagyis azzá akartam válni. Már egészen kis koromban megpróbáltam beleszólni nagyszüleim „tenyésztési módszereibe”, próbáltam megértetni velük, hogy ezt vagy azt a csirkét, bárányt, nyulat, kutyakölyköt miért kellene megtartani, de akkoriban még nem igazán vettek komolyan. Tízéves koromtól vannak saját állataim, ezeknek a teljesítményét már táblázatokban vezettem, továbbá különböző, általam kitalált kritériumok alapján bíráltam őket, így döntve élet és halál között. Amikor egyetemre kellett mennem, úgy szerettem volna, hogy az állatorvosit és az állattenyésztésit párhuzamosan végezzem. Ez különböző okokból kifolyólag nem volt lehetséges, így végül az állatorvosi mellett döntöttem, ahol sokkal színvonalasabb az oktatás, és majdnem mindent tanítanak az állattenyésztési egyetem anyagából is.

Mesélnél a kezdeti időkről? Hogyan láttál neki? Miért pont a nyulakat választottad?

– A székely nyúl kitenyésztésének kezdete 2010-re tehető, ekkor döntöttem úgy, hogy az államvizsga-dolgozatomat a genetika tanszéken fogom megírni, a témám pedig a nyulak színének öröklésmenete, valamint egy új színváltozat létrehozása lett. Az egyetemi évek alatt a genetika volt a kedvenc tantárgyam, azon belül is a mendeli öröklődés, így kézenfekvő volt a témaválasztás. A nyulak mellett pedig azért döntöttem, mert egy viszonylag szapora, kis generációs intervallummal rendelkező faj, ráadásul rengeteg színváltozata létezik, így könnyen és gyorsan lehet velük látványos eredményt elérni.

Kezdetben a még nagytatámtól származó keveréknyulakkal dolgoztam, majd a szallander szín létrehozása és az államvizsga-dolgozatom megvédése után úgy döntöttem, hogy nem hagyom veszendőben az elkezdett munkát, és a létrehozott egyedi színre alapozva kitenyésztek egy új fajtát. Ekkor kezdtem el más fajtákat is felhasználni a tenyésztéshez, úgy mint bécsi kéket, óriás kosorrút, nagy csincsillát és kaliforniait. Erre azért volt szükség, hogy kijavítsam a már meglévő állományom hibáit, és hogy elkerülhessem a rokontenyésztés zsákutcáit.

szekely nyul

Milyen nehézségekkel kellett szembenézned?

– A legnagyobb nehézséget az állományom létszámának korlátozottsága jelentette. Kezdetben mindössze tizenöt ketrec állt a rendelkezésemre, ami később negyvenre nőtt, de még így sem tudtam 150-200 egyednél többet tartani – ez pedig nagyon kevés ahhoz, hogy érdembeli munkát lehessen végezni. Ennél több nyúl tartására viszont sem terem nem lett volna, sem energiám. Így hát kezdetben a tervezettnél kicsit lassabban haladtam, és a rokontenyésztést sem tudtam kellő mértékben kiküszöbölni, de szerencsére azóta rengeteg tenyésztő csatlakozott a projekthez, melynek következtében a székelynyúl-állomány szépen növekedésnek indult, az én gondjaim pedig egyre kisebbek lettek.

szekely nyul2

Lencse nevű nyulad volt az első, amivel díjat is nyertél. Hogyan érted el ezt a sikert?

– Lencsével és további hat fajtatársával 2015 decemberében vettünk részt a Lugoson megszervezett Országos Kisállattenyésztő Kiállításon. Egy évvel korábban Szucsáván is állítottunk már ki székely nyulat, de a lugosi volt az első országos kiállítás, amelyen el is bírálták őket. Akkor Lencse bizonyult a legszebbnek, és 96.5 pontjával országos bajnok lett. 2016-ban egy unokája is országos bajnok lett, 2017 februárjában pedig egy kései lánya lett a Székely Bajnok, mely eredmények jól mutatják Lencse genetikai értékét.

Mi jut eszedbe, amikor a tökéletesen kitenyésztett nyúlra gondolsz?

– Tökéletes, azaz 100 pontos nyúl nincs, de azt hiszem, hogy ez a megállapítás az élet más területeire is érvényes. Mindig lehet még egy kicsit finomítani, javítani a dolgokon, így számunkra, tenyésztők számára is mindig akad egy jellemvonás, ami még nem illeszkedik tökéletesen az elképzeléseinkhez, és ha azt a hibát a következő generációban kijavítottuk, akkor találunk egy újabb hibát, amin dolgozhatunk. Tulajdonképpen ez a tökéletességnek az örökös hajszolása adja a szakmánk szépségét, ezért megunhatatlan és abbahagyhatatlan. De, hogy mégis válaszoljak a kérdésre, egy tökéleteshez közelítő, azaz 97-98 pontos nyúlnak elsősorban a testalkata kell jó legyen, amely erőt, feszességet, jó arányokat, gömbölyded húsformákat és szép kiállást feltételez, majd ezt követi a tömött, erős, csillogó szőrzet, a standardnak megfelelő színváltozat és rajzolat, valamint az élénk, egészséges jellem.

szekely nyul3

Mi a célod a székely nyúl, egy új nyúlfajta létrehozásával?

– A székely nyúl létrehozásával elsősorban arra szerettem volna felhívni a figyelmet, hogy nekünk, székelyeknek is vannak értékeink, és könnyedén teremthetünk újakat is a már meglévők felhasználásával. Míg Franciaországban, Németországban vagy akár Angliában szinte minden megyének van saját szarvasmarha- és juhfajtája, a nyúlfajtáknak pedig se szeri, se száma, addig nekünk nincs vagy nem volt egyetlen hivatalosan elismert állatfajtánk sem. Pedig lám, a nálunk spontán megtalálható nyúlállományból egy kis munkával és odafigyeléssel egy olyan fajtát sikerült létrehozni, amely gond nélkül felveszi a versenyt a világszerte elterjedt, közepes testű, német és francia fajtákkal. Meggyőződésem, hogy a veres pofájú berke juhunk is nagyobb odafigyelést érdemel, akárcsak a székely ló, és talán a gyimesi kalibakutyával is lehetne valamit kezdeni.

Mit gondolsz, hogyan alakul majd a székely nyúl sorsa az elkövetkező években?

– Reményeim szerint a székely nyúl nemesítése örökké tart majd. Az utóbbi néhány évben már elfogadható minőségben tudtunk kiállítani 20-30 példányt is, és meggyőződésem, hogy néhány éven belül mind a kiállított nyulak száma, mind az elért pontszámok növekednek majd. Véleményem szerint öt-tíz éven belül eléggé homogén és kiforrott lesz az állomány ahhoz, hogy külföld felé is nyitni tudjunk, és megpróbáljuk más országokban is népszerűsíteni a fajtát.

szekely nyul6

Melyek a buktatói ennek a munkának?

– Úgy gondolom, hogy a legnagyobb buktatókon már túlvagyunk. A fajta ismert és egyre népszerűbb, a rokontenyésztési leromlás rémálma egyre távolabb kerül tőlünk, és a román állam is áldását adta a munkánkra. Jelenleg az RHD2 nevű vírus közeledte aggaszt a legjobban, amely nyugat felől jön, és egyelőre nem áll módunkban védekezni ellene. Ez, ha eljut hozzánk, nagyon komoly károkat okozhat a székey nyúl állományaiban, de bízunk benne, hogy a vakcina ér ide hamarabb.

Kaptál segítséget, vagy csak magadra hagyatkozol a munkában?

– Természetesen kaptam segítséget. Egyedül nem lehet egy fajtát fenntartani, valljuk be, nem is lenne értelme. Kezdetben a legtöbb segítséget természetesen a családomtól kaptam, akik eltűrték ezt a hóbortomat, és szükség esetén az állatok ellátásába is besegítettek. Később a Csíkszeredai Hobby Kisállattenyésztő Egyesület is felkarolta a fajtát, és majdnem minden tag belevágott a székely nyúl tenyésztésébe, majd Botha Miklós és Ioan Valentin Petrescu-Mag kollégák is nagyon sokat segítettek a fajta hivatalos elismertetésében. Jelenleg közel száz tenyésztő dolgozik a fajta szaporításán, nemesítésén, népszerűsítésén.

szekely nyul4

Mit ad számodra az, hogy az állatok orvoslásán felül tenyésztéssel is foglalkozol?

– Számomra a tenyésztés egyszerre hobbi és véresen komoly dolog. A család mellett ez az, ami értelmet ad az életemnek, ezért kelek fel reggel korán, és töltöm a fél éjszakát fejlámpával a fejemen az állatok között. Richard Flanagan Man Booker díjas író szerint a boldog embernek nincs múltja, a boldogtalannak mása sincs. Az igazi állattenyésztő (és nem állattartó) mindig a jelenben él, és a jövőt tervezi, tehát Flanagan meghatározása szerint boldog ember kell legyen. Ezt magamról is nyugodtan elmondhatom.

Milyen terveid vannak a jövőre nézve?

– Tele vagyok tervekkel. A székely nyulakkal szeretnénk kijutni egy Európa-kiállításra, hogy végre nemzetközi szinten is bemutathassuk a fajtát. Továbbá szeretnék nagyobb hangsúlyt fektetni a két kevésbé elterjedt színváltozatra: a havanna-szallanderre és a kék-szallanderre. Ezekből jeleneg nagyon kevés példány van, de terveim szerint egy-két éven belül ezek a színváltozatok is ismertebbek lesznek. A nyulak mellett pedig dolgozom egy veres pofájú berke törzsnyáj létrehozásán, valamint egy új tyúkfajta alapjainak letételén is.

 


Rákossy ZsigmondRÁKOSSY ZSIGMOND

1986. december 22-én született Csíkszeredában.

Iskolai tanulmányait a Márton Áron Gimnáziumban végezte 2005-ben, természettudományok szakon.

Ezek után Kolozsvár felé vette az irányt, és a Kolozsvári Agrártudományi és Állatorvosi Egyetemen diplomázott állatorvosként 2011-ben.

2010-től foglalkozik komolyabban a tenyésztéssel. Lencse nevű nyulával 2015-ben országos bajnoki címet is szerzett.

NINCS HOZZÁSZÓLÁS

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ