MEGOSZTÁS

Az elmúlt hónapokban a Hargita Megyei Magyar Diáktanács (HaDiT) elnökségi tagjai különböző városok iskoláiban ismertették a frissen lefordított Tanulói Statútumot. Tóth Emesével, a HaDiT elnökével a szervezet működéséről, a statútumban foglaltakról és annak a diákok és a tanárok körében való fogadtatásáról beszélgettünk.

 

– Mesélj a HaDiT-ról. Mivel foglalkoztok, milyen célkitűzéseitek vannak?

A HaDiT egy ifjúsági, nonprofit és apolitikus szervezet, amely 2007 óta a Hargita megyei diáktanácsosok és diákok összetartásával, fejlesztésével, érdekeinek védelmével foglalkozik.

Oktatás

Az oktatásügy egyéb, akkor még csak tervezett újdonságairól nemrég részletesen beszámoltunk.

Cikkünket itt érheti el.

A HaDiT elnöksége jelenleg tíz elnökségi tagból áll, a jelenlegi felállás januárban alakult ki. Több mindennel foglalkozunk: eddigi legnagyobb projektünk természetesen a Tanulói Statútum ismertetése volt, de emellett részt vettünk egy elnökségi összerázón, valamint több fórumon képviseltük a Hargita megyei diákokat. Jelenleg két nagyszabású tábor szervezésével foglalkozunk – az idei tanévben második alkalommal megszervezett DökStart és az augusztusi  I. Alternatív Diáktábor előkészületein dolgozunk; a HaDiT 10. születésnapja sok meglepetést és újdonságot rejteget.

Miből áll pontosan a Tanulói Statútum?

A Tanulói Statútum az alapvető diákjogokat és kötelezettségeket tartalmazza, a Romániai Magyar Középiskolások Szövetségének (MAKOSZ) és a Tanulók Országos Tanácsának (CNE) közös projektjeként jött létre. A statútumot augusztusban fogadta el a minisztérium, a 2016/17-es tanév elején lépett érvénybe. A MAKOSZ november 17-re, a diákok világnapjára fordította le azt magyar nyelvre a projekt hatékonysága érdekében, hogy a magyar diákok számára is elérhető legyen. Bár a statútum hivatalosan is hatályba lépett, a visszajelzések alapján sok tanintézményben nem ismerik el vagy figyelmen kívül hagyják, esetenként még a diákok sem ismerik saját jogaikat és kötelességeiket.

statutum3

– Honnan jött az ötlet a statútumban foglaltak ismertetéséhez?

Az elmúlt hónapokban a média főszereplője lett a MAKOSZ és a Tanulói Statútum. Folyamatosan azt olvashattuk, hogy bár hivatalosan elfogadott dokumentumról beszélünk, a gyakorlatban ez mégsem valósul meg. Országszerte több projekt indult diákok által annak érdekében, hogy a jelenlegi helyzet változzon. Úgy gondoltuk, hasznos lenne nekünk is bekapcsolódni egy érdekvédelmi projekttel, így jött létre a #TanulóiStatútum, amelyet Székelyudvarhelyre, Gyergyószentmiklósra és Csíkszeredába is elvittünk.

– Melyik iskolákban tartottatok előadást, és hogyan zajlott egy ilyen találkozó?

Több Hargita megyei iskolában jártunk: az udvarhelyi Tamási Áron Gimnáziumban, a Baczkamadarasi Kis Gergely Református Kollégiumban, a Palló Imre Művészeti Szakközépiskolában, a Benedek Elek Pedagógiai Líceumban, a Kós Károly Szakközépiskolában, valamint az Eötvös József Szakközépiskolában. Csíkszeredában a Nagy István Művészeti Líceum, a Joannes Kájoni Szakközépiskola és a Venczel József Szakközépiskola diákjainak tarthattuk meg a gyorstalpalót. A gyergyói Salamon Ernő Gimnázium szintén tárt karokkal fogadott bennünket.

A képzés három részből állt. Az első részben rövid helyzetfelmérés történt – arra voltunk kíváncsiak, milyen jogokról és kötelezettségekről hallottak, tudnak a diákok. A második részben vetített képes bemutatóval ismertettünk néhány érdekesebb jogot, és ezeket tárgyaltuk. A harmadik, interaktív részben egy kötetlen beszélgetésre került sor a diákok és a HaDiT elnöksége között.

statutum4

– Milyen tapasztalatokkal tértetek vissza?

Tapasztalataink összességében pozitívak, hiszen a legtöbb esetben a diákok igazán aktívak és lelkesek voltak, bátran mertek segítséget kérni tőlünk, és hálásak voltak az erőfeszítéseinkért.

– Hogyan állnak a tanárok ehhez a témához?

A tanárok sajnos nagyon sok esetben támadásként értelmezik a hasonló projekteket, viszont közel sem az a célunk, hogy lázadást keltsünk. Amit a képzéseken a leginkább hangoztattunk, az az, hogy ameddig egy diák nem tartja be a kötelezettségeit, hiába lobogtatja a statútumot, és hivatkozik a jogaira. Úgy gondoljuk, hogy ez kölcsönösen működik.

– Megemlítenél néhány érdekesebb jogot és kötelezettséget a sok közül?

Egy diáknak joga van az ingyenes oktatáshoz, a tankönyvekhez, az objektív értékeléshez és dolgozatának megóvásához. Egy diáknak kötelezettsége jelen lenni a tanórán, tilos mobiltelefont használnia a tanórán, és 18 év alatt a tanítási időben tilos elhagynia az iskola területét (18 év felett az iskola belső rendszabályzata határozza ezt meg).

statutum5

– Melyek azok a pontok a statútumból, amelyeket a

legkevésbé tartanak be?

A diákok leggyakrabban azzal kapcsolatban panaszkodnak, hogy későn kapják meg a kijavított felmérőiket, dolgozataikat, a jegyeket pedig azt megelőzően nyilvántartásba veszik, hogy ők láthatnák. A statútum szerint a diáknak 15 munkanapon belül, még a jegy nyilvántartása előtt joga van a tájékoztatáshoz.

– Hamarosan a projekt végéhez értek, milyen következtetések születtek eddig?

– Van még egy-két iskola, ahol eddig sajnos nem engedélyezték az előadást megtartását, viszont reméljük, később ez változik majd. Következtetésként azt tudnánk levonni, hogy valóban sok iskolában most hallottak először a statútumról, sőt általában a diákjogokról. A legtöbb diák egy általános diákjogot sem tudott mondani, ami igen nagy probléma, hiszen gondoljunk bele: mit tud akkor a kötelezettségeiről? Úgy gondoljuk, törekedni kell arra, hogy a diákok megismerjék jogaikat, valamint betartsák kötelezettségeiket, hiszen így alakulhat ki egy visszaélésmentes iskolarendszer.

NINCS HOZZÁSZÓLÁS

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ