SHARE
Fotó: Ádám Gyula

Ezúttal az idén július 9–14. között zajló X. Régizenei Nyári Egyetem reneszánsz és barokk tánckurzusának visszajáró oktatója, a kolozsvári Szabó Anikó válaszolt kérdéseinkre. Jubileumi villáminterjú-sorozatunkban a „belső szem” nyomán kívánunk ünnepi betekintést nyújtani. Ez a tíz esztendős munka kétségkívül történelmi jelentőségű: Romániában a zenei felsőoktatásban mindmáig nem létezik régizenei szakirány, mely másutt Európában már régóta bevett gyakorlat.

 

– Hogy érzi, miért fontos a Régizenei Nyári Egyetem?

– Mert építő jellegű. Nemcsak szakmai tudást ad, hanem önismereti út is. Szembesít a határaiddal, elindít egy eddig ismeretlen úton, és egy nem hétköznapi, finom rezdülésekkel teli világot tár fel.

Fotó: Ádám Gyula
Fotó: Ádám Gyula

– Meséljen el, kérem, az építő jellegű vagy mókás történetek közül egyet!

Egyszer a csíkszeredai „tapstéren” beszélgettünk, ám ha zenésszel vagy egy helyen, könnyen megtörténik, hogy egyszer csak előkapja a hangszerét, és muzsikálni kezd. Mi pedig, ahogy ez a táncosokhoz illik, ha jó muzsikát hallunk, táncra perdülünk. Egyre többen csatlakoztak, a zenészek és a táncolók száma is egyre csak bővült, és ez hamar odavonzotta a járókelőket. A fergeteges táncház titka az, hogy spontán jöjjön létre.

Mit jelent önnek a csíkszeredai eseménysorozat?

A Csíkszeredai Régizene Fesztivál az életem része. Azáltal, hogy nemcsak előadóként, hanem tanárként is jelen vagyok, benne van a gondolataimban, ötleteket ad, és további kutakodásra késztet.

Hogyan készült az idei kurzuszáró koncertre?

Igyekszem mindig úgy kiválasztani a repertoárt, amit tanítok, hogy a kurzuszáró koncerten a zene és a tánc egyaránt működhessen a kurzushallgatókkal. Ebben nagy segítségemre van Csörsz Rumen István a kamarakurzus résztvevőivel, továbbá az idén kóruséneklést vezető Ványolós Andrással is egyeztettem, s olyan táncokat is tervbe vettem, amikhez van többszólamú ének.

Régi visszajáróként mit tapasztalt a Csíkszeredai Régizene Fesztiválon?

A koncerteknek helyet adó Mikó-vár nagyon jó helyszín. Évről évre finom átalakuláson megy át a fesztivál, a lényegi dolgok megtartásával bővül a program. Az egyik ilyen változás, hogy bekerült a programba immár harmadik éve az utcazene és az utcatánc, így keltve fel a helyiek figyelmét, és erősítve a fesztivál közösségformáló erejét. Oldott hangulatban zajlik, figyelő tekintetek kísérik, és közvetlenebb módon éli meg mindenki. Ami a csíkszeredai fesztiválnak sajátja, az a baráti hangulat. A koncertek sokszínűek, mindenki találhat magának olyat, ami közel áll hozzá, s ami magával ragadja, még akkor is, ha egyébként nem szokott ilyesmit hallgatni.

 


Szabó Anikó névjegye a fesztiválhonlapon.

 

A nyári egyetem programja itt olvasható.

NO COMMENTS

LEAVE A REPLY