Hasonló cikkek
Deprecated: Function get_magic_quotes_gpc() is deprecated in /home/morfondi/public_html/wp-includes/formatting.php on line 2720
Deprecated: Function get_magic_quotes_gpc() is deprecated in /home/morfondi/public_html/wp-includes/formatting.php on line 4819
Deprecated: Function get_magic_quotes_gpc() is deprecated in /home/morfondi/public_html/wp-includes/formatting.php on line 4819
Deprecated: Function get_magic_quotes_gpc() is deprecated in /home/morfondi/public_html/wp-includes/formatting.php on line 4819
Deprecated: Function get_magic_quotes_gpc() is deprecated in /home/morfondi/public_html/wp-includes/formatting.php on line 2720
Deprecated: Function get_magic_quotes_gpc() is deprecated in /home/morfondi/public_html/wp-includes/formatting.php on line 4819
Deprecated: Function get_magic_quotes_gpc() is deprecated in /home/morfondi/public_html/wp-includes/formatting.php on line 4819
Múlt hétvégén – október 22-én és 23-án – mindenütt a nagyvilágban, ahol magyarok élnek, az 1956-os forradalomra emlékeztek. A forradalom egyetemes üzeneteként a székelyföldi megemlékezések azt emelték ki, hogy a szabadságra született, önmaga sorsát felmérni, értelmezni képes embert semmilyen zsarnokság nem tudja vég nélkül megalázni, rabságban tartani; a szabadságra született ember a legszörnyűbb fenyegetettség közepette is egyszer csak felemeli a fejét: szól és tesz a rabság ellen. Emellett a magyar fiatalok – a pesti srácok és erdélyi követőik – példaértékű hősiességét és áldozatvállalását hangsúlyozták a megemlékezések, azokét, akik tettel vagy szóval tiltakoztak a zsarnokság ellen.
A kézdivásárhelyi megemlékezéseken – az utóbbi évek hagyományát követve – a diákoké volt a főszerep. Október 23-án délelőtt a kézdivásárhelyi Református Kollégium diákjai a templomban ünnepi istentisztelet keretében alkalomhoz illő műsorral emlékeztek meg az 1956-os forradalom 60. évfordulójáról, majd a református temetőben a Szoboszlay-per áldozatai emlékére állított kopjafánál rótták le kegyeletüket a forradalom hősei és áldozatai előtt.
Este fél hétkor a céhes város diáksága fáklyákkal érkezett a Gábor Áron térre, itt hozzájuk csatlakoztak a Székely Virtus Hagyományőrző Egyesület és a Történelmi Vitézi Rend kézdiszéki tagjai, s a megemlékezők közösen vonultak be a Vigadó Művelődési Házba, ahol a Nagy Mózes Elméleti Líceum tanulói színvonalas verses-zenés műsorral emlékeztek és emlékeztettek a forradalomra. A kulturális programot látványos videó-aláfestés színesítette, amit a CsomóPont Egyesület és a KreaKids Stúdió munkatársai valósítottak meg. A műsor után az emlékezők fáklyával és égő gyertyákkal a Vigadóból a Vetró András által alkotott Szabadság szoborhoz, majd a Székely Katonanevelde előtt lévő Hősök emlékművéhez vonultak, ahol koszorúzással és himnuszaink eléneklésével zárult az ünnepség.
Megemlékezés 1956-ról és Ópra Benedekről Szárazpatakon
A szárazpataki emlékünnepség október 22-én, szombaton a templomban, Bodó Imre ny. főesperes-plébános által celebrált szentmisével kezdődött. A főesperes-plébános szentbeszédében bibliai példával azoknak a szerepét emelte ki, akik irányítani, vezetni képesek, akik mások előtt járva fel merik vállalni a küzdelmet bármilyen nehéz helyzetben.
A szentmise után az Ópra Benedek 1956-os elítéltről elnevezett iskola udvarán folytatódott az ünnepség, amelyen a helyiek mellett a környékbeli települések lakói és brassóiak is szép számban megjelentek. A helyi iskola tanulói alkalomhoz illő verseket mondtak, népdalokat énekeltek, furulyáztak. Az elemi tagozatosok Ábri Erika tanítónő irányításával elmondták, mit tudnak Ópra Benedekről, mit jelent számukra névadójuk helytállása.
Bíró Levente főszervező az 1956-os magyarországi eseményeket felidézve azt hangsúlyozta, hogy a forradalom olyan sebet ejtett a kommunista világbirodalom testén, amelyet soha nem tudott kiheverni, és ennek következménye lett a kommunizmus bukása és a rendszerváltás egész Kelet-Közép-Európában. Ezt követően az erdélyi történéseket, a szimpátiatüntetéseket, a szervezkedéseket, a röpiratokat és azokat a szabadságról és egyenjogúságról szóló álmokat és reményeket elevenítette fel a szónok, amelyek az itt élő magyarságban a forradalom hatására születtek meg.
– Az 1956-os forradalom lehetőséget adott arra, hogy a román diktatorikus hatalom leszámoljon az erdélyi magyarság elitjével, s ezáltal az egész közösséget megfélemlítse. Pedig a szervezkedők nem akartak többet, mint autonómiát a Bolyai Egyetemnek, magyar szakoktatást, megkoszorúzni történelmi nagyjaink sírját, egyszóval őrizni a magyar múlt emlékeit, és jogot formáltak arra, hogy kifejezzék identitásukat. Az 1959-ben elítéltek között volt Ópra Benedek, Szárazpatakon született, akkor Brassóban tanító magyartanár, akinek tanítványai voltak az Erdélyi Magyar Ifjúsági Szövetséget (EMISZ) szervező fiatalok, akiket szintén letartóztattak. Ópra Benedeket koholt vádakkal huszonöt év szigorított börtönbüntetésre ítélték, amiből hat évet töltött le, de szabadulása után is megfigyelték, fenyegették, és soha nem folytathatta a hivatásának tekintett tanítást – idézte fel Bíró Levente-Tibor az iskola névadójának emlékét, hozzátéve, hogy a bejárati székely kapun is a tárgyaláson általa mondott, diákjait védő mondat szerepel: „Ezek a gyermekek nem hibásak, ezeket én neveltem így, magyarnak.”
A megemlékezésen részt vettek Ópra Benedek volt diákjai és fogolytársai közül azok, akik még életben vannak. Az 1938-ban született, húsz évre elítélt, és szintén hat év után szabadult Lay Imre felidézte az EMISZ megszervezésének körülményeit, tanárának emlékét, annak emberségét, magyarságát és pedagógusi elhivatottságát.
Balogh Tibor polgármester és Gergely Zoltán iskolaigazgató 1956 mai tanulságaira hívták fel a figyelmet, és tiszteletüket fejezték ki az akkori események résztvevői és elítéltjei iránt.
A szónokok arra figyelmeztettek, hogy az igazi szabadság kora az erdélyi magyarság számára a rendszerváltás után sem jött el, hiszen nem valósultak meg azok az álmok, amikért 1956 hatására az erdélyi fiatalok küzdöttek: ma is korlátozzák az anyanyelvhasználatot, a közösségek szimbólumainak használatát, magyar feliratokat kell eltávolítani a középületekről, és kísértetiesen az akkori vádakra emlékeztetőkkel – közrend elleni szervezkedés, erre való felbujtás – illetnek magyar fiatalokat ma is, megfosztva őket szabadságuktól.
– A küzdelem tehát nem ért véget, az 56-osok törekvéseit folytatni kell – fogalmazódott meg a szárazpataki megemlékezés fő üzenete.
ÓPRA BENEDEK
1907. április 12-én született Szárazpatakon, Ópra Pál tanító és György Anna tanítónő gyermekeként.
Elemi iskolai tanulmányait szülőfalujában, középiskolai tanulmányait Kézdivásárhelyen, a római katolikus gimnáziumban végezte.
Az I. Ferdinándról elnevezett egyetemen (a valamikori Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetemen, később a Bolyai és a mai Babeș–Bolyai Tudományegyetemen) szerzett francia–magyar–román szakos tanári oklevelet 1932-ben.
Egyetemi tanulmányai befejezése után ösztöndíjasként egy évet töltött Párizsban, ezt követően a székelyudvarhelyi, majd a csíkszeredai római katolikus gimnáziumban tanított.
1941–1944 között Szilágysomlyón volt iskolaigazgató, innen visszakerült tanítani Csíkszeredába.
1948-ban, az egyházi iskolák államosítása után Brassóba helyezték, ahol először az Elektrotechnikai és Fémipari Középiskolában, majd a 4. sz. vegyes líceumban (a mai Áprily Lajos Líceum elődjében) tanított.
1958. október 24-én tartóztatták le a brassói Erdélyi Magyar Ifjúsági Szövetség (EMISZ) ügyében.
1958. március 9. és 19. között zajlott Marosvásárhelyen az EMISZ-ügyben letartóztatott 77 személy – köztük Ópra Benedek – pere. A legtöbb elítélt 15-25 év közötti börtönbüntetést kapott. Ópra Benedeket 1959. március 19-én ítélték el 25 év kényszermunkára a társadalmi rend elleni szervezkedés vádjával.
Marosvásárhelyről a szamosújvári börtönbe, innen 1959 végén a Duna-deltai Gulágra, a peripravai internálótáborba került.
A romániai politikai helyzet enyhülésekor, 1964-ben közkegyelemben részesülve szabadult.
Szabadulása után először gyári munkásként dolgozott Brassóban, majd Csíkszeredába költözött, ahol a faipari vállalatnál tevékenykedett irodai tisztviselőként.
1978. november 27-én hunyt el.
1996-ban, az 1956-os forradalom negyvenéves évfordulója alkalmával Ópra Benedeket Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke posztumusz A hazáért és a szabadságért emlékéremmel tüntette ki.
Deprecated: Function get_magic_quotes_gpc() is deprecated in /home/morfondi/public_html/wp-includes/formatting.php on line 4819
Deprecated: Function get_magic_quotes_gpc() is deprecated in /home/morfondi/public_html/wp-includes/formatting.php on line 4819
Deprecated: Function get_magic_quotes_gpc() is deprecated in /home/morfondi/public_html/wp-includes/formatting.php on line 4819