Hasonló cikkek
A céhes városnak jelenleg egyetlen bölcsődéje van, amelyik a 3. Számú Napköziotthonnal társítva működik, és mindkét intézményt a Manócska Napköziotthon mint pénzügyi központ patronálja. A Morfondír.ro a bölcsőde működéséről Kész Ildikótól, a Manócska Napköziotthon igazgatójától; az intézmény alkalmazottaitól, valamint egy édesanyától, Szentgyörgyiné Csatlós Noémitől érdeklődött.
A bölcsődék múltja a XIX. század közepéig nyúlik vissza, létrejöttük szorosan összefüggött a nagyipari termelés kialakulásával, különösen azokon a területeken, ahol nagy számban foglalkoztattak női munkaerőt, elsősorban a mosodákban és a textiliparban. Bölcsőde először – 1844-ben – Franciaországban, majd nem sokkal később Angliában, Dániában, Olaszországban, Németországban és Ausztriában nyitotta meg kapuit. Pár év múlva már közel négyszáz hasonló intézmény működött világszerte, elsősorban egyházi létesítményként. A XIX. század közepén Magyarországon is megindult a szervezőmunka, és 1852. április 21-én megnyílt az ország első bölcsődéje Pesten. Romániában Maria Cuțarida hozta létre az első bölcsődéket, miután külföldi tanulmányait befejezve, 1884-ben hazatért az országba. A közép-kelet-európai államokban az állam 1950-től kezdődően vállalt szerepet a bölcsődék működtetésében, azt követően, hogy a nők tömegesen dolgozni kezdtek.
Gyári bölcsőde Kézdivásárhelyen
A rendszerváltás előtt Kézdivásárhelyen a többnyire női munkaerőt foglalkoztató készruhagyár bölcsődét és óvodát létesített, így segítette az édesanyákat, akiknek a 112 napos szülési szabadság után újból dolgozniuk kellett, ha meg akarták őrizni munkahelyüket. Az akkori bölcsődében több, életkor szerint szerveződő csoport működött, és az intézmény hetes – hétfőtől szombatig tartó – ellátást is biztosított a gyermekeknek. Az épület – amely a bölcsődének és az óvodának egyaránt otthon adott – a készruhagyár tulajdonát képezte.
A jelenlegi bölcsőde
Kész Ildikó igazgatónő tájékoztatása szerint az óvoda- és bölcsődeépületet a készruhagyár előbb szerződéssel használta, majd – 2012-ben – véglegesen a helyi önkormányzatnak adta, amely azóta biztosítja az ingatlan működési költségeit, és a megyei tanács támogatásával fenntartja a bölcsődét. A szülőknek napi 6 lejt kell fizetniük gyermekük ellátásáért.
– Nagyon jó a kapcsolat az egy épületben működő óvoda és bölcsőde személyzete között – véleményezte az igazgatónő. – A 3-as számú óvoda pedagógusai hetente háromszor foglalkozásokat tartanak a bölcsődéseknek. A farsangi ünnepséget is mindig közösen szervezik.
Kész Ildikó igazgatónőtől megtudtuk, hogy nemrég sikerült bővíteni a személyzet létszámát, jelenleg három dada és egy egészségügyi asszisztens tevékenykedik az egyetlen bölcsődei csoportban, amely 30 gyerekkel működik. A dadák közül kettő szakképzett, a harmadik jelenleg a Caritas kézdivásárhelyi kirendeltsége által szervezett képzésre jár.
Látogatásunkkor Bíró Judit adminisztrátor végigvezetett az épület második szintjén, ahol a bölcsőde helyiségei találhatók, megmutatta a tágas ebédlőt, a két hálószobát, amelyeket nemrég bútoroztak újra, a vaságyakat gyermekbarát faágyakra cserélték, és jól felszerelt, padlószőnyeges játszótermet alakítottak ki. Megtapasztaltuk, hogy a két mosdót is a gyerekek életkori sajátosságaihoz igazították. Az épületbeli mosoda és konyha kiszolgálja mind az óvodát, mind a bölcsődét.
Kovács Edit asszisztensnő, a bölcsőde vezetője minden nap nagy gonddal tervezi meg a menüt, hogy az állag, kalória-, vitamintartalom és íz tekintetében mind az óvodáskorú, mind a bölcsődés gyermekeknek megfeleljen.
– Nagy gondot fordítunk a higiéniai szokások alakítására, a gyerekek biztonságára, a tisztaságra és az étkezésre – tájékoztatott a bölcsődevezető.
A dadák beszámolója szerint ősszel még mindegyik gyereket etetni kellett, most már azonban a legtöbben önállóan étkeznek, a levest is tudják kanalazni.
A program a bölcsődében reggel hattól délután ötig tart, ezalatt reggeliznek, ebédelnek és uzsonnáznak a gyerekek, 11 órától 13 óráig alszanak, a fennmaradó időben pedig játszanak, és különböző foglalkozásokon vesznek részt.
Szülői vélemény
A Szentgyörgyi családnak jelenleg második gyermeke, Dani jár bölcsődébe, előtte másik fiuk, Peti is bölcsődés volt. Szentgyörgyiné Csatlós Noéminek nagyon jó véleménye van a bölcsődei napirendről és foglalkozásokról. Elmondása szerint a dadák óvónői szerepkört is képesek betölteni, mondókáznak, körjátékokat játszanak, a gyerekek életkorának megfelelő meséket mondanak, kézműves-tevékenységeket szerveznek. Az édesanya azt tapasztalta, hogy a kézdivásárhelyi intézményben tudatában vannak, hogy a bölcsőde milyen nagy felelősséget vállal a gyermek fejlődése szempontjából.
– A bölcsődés gyermek a hétköznapok nagy részét az otthontól, az anyától távol tölti, tehát a bölcsődei ingerek a leginkább meghatározóak fejlődésében. Fontos, hogy ebben az élethelyzetben szoros és partneri együttműködés alakuljon ki a gondozók és a szülők között, hiszen együtt gondolkodva, egymás munkáját megerősítve és támogatva sikeresebb a gyermekek nevelése. A kézdivásárhelyi bölcsődében megvalósul a nevelők és a szülők közötti őszinte és nyílt kommunikáció – fejtette ki Szentgyörgyiné.
Minicsoport az óvodában
Kész Ildikó igazgatónő meglátása szerint a bölcsőde mellett nagy szükség volna óvoda-előkészítő csoport működésére is, amelybe a két és fél éves, hároméves gyerekek járnának. Ez különösen fontos lenne a hátrányos helyzetű családokból származó gyerekeknek, mert a foglalkozásokon pótolni lehetne mindazt, amit a családban nincs lehetőségük megkapni.
– Intézményünk két évig működtetett ilyen csoportot. Sikeresen pályáztunk a step by step alternatívát működtető alapítványnál, így bekerültünk abba az országos ötvenes keretbe, amely speciális képzést biztosított a csoportban tevékenykedő óvónőnek, emellett bútorzattal és játékszerekkel látta el a csoporttermet. A pályázat egyik feltétele az volt, hogy a helyi tanács is részt vegyen a programban. Ez is teljesült: az önkormányzat egy évig felvállalta három hátrányos helyzetű gyerek étkeztetését. A program megvalósulása nagy segítséget jelentett a fiatal szülőknek, de sajnos a személyzetcsökkentés miatt tavaly ősztől már nem volt lehetőségünk folytatni – számolt be a Manócska Napköziotthon igazgatónője.
Óvodáskor előtti intézményes nevelés
A szakemberekkel való beszélgetés során elhangzott, hogy a bölcsődei ellátás segíti a nők munkába állását, és kutatások azt bizonyítják, hogy növeli a gyermekvállalási kedvet.
Ugyanakkor egyre több az egyszülős háztartás, ahol az édesanya/édesapa nem számíthat segítségre a gyermeknevelésben és a pénzkeresésben, de az úgynevezett „egész” családok gazdasági működtetése is sokszor megkívánja azt, hogy mindkét szülő teljes munkaidőben dolgozzon. Ehhez társul az is, hogy manapság igen ritka az a többgenerációs családmodell, ahol számítani lehet a nagyszülők aktív segítségére a gyermekek nevelésében – fogalmazódtak meg az érvek a bölcsődék és az óvoda-előkészítő csoportok fontossága mellett.
Deprecated: Function get_magic_quotes_gpc() is deprecated in /home/morfondi/public_html/wp-includes/formatting.php on line 4819
Deprecated: Function get_magic_quotes_gpc() is deprecated in /home/morfondi/public_html/wp-includes/formatting.php on line 4819
Deprecated: Function get_magic_quotes_gpc() is deprecated in /home/morfondi/public_html/wp-includes/formatting.php on line 4819