Főoldal / Ehejt / A kiskorúak helyzete a büntetőjogi igazságszolgáltatásban
Forrás: www.nlcafe.hu

A kiskorúak helyzete a büntetőjogi igazságszolgáltatásban

A számszerűsített statisztikai adatok alapján a kiskorúak által elkövetett bűncselekmények egyre nagyobb társadalmi problémát jelentenek. A kiskorúak kriminalitási gyakorisága egyre nő. Ehhez képest Romániában nem létezik külön büntetőjogi igazságszolgáltatás a kiskorúakra nézve, csupán kétoldalnyi erre vonatkozó rész található a Büntető Törvénykönyvben, és itt-ott néhány egyéb rendelkezés a kiskorúsággal kapcsolatosan. A következőkben arra próbálunk választ adni, hogyan büntethető Romániában egy bűncselekményt elkövető kiskorú.

 

A kiskorú elkövetőkre világszerte egyre jellemzőbb az erőszak. Nem csoda, hiszen a globalizáció olyan külső hatásokat és impulzusokat mér a felnövő generációra, amelyre nemhogy a törvényalkotó, de még a szülők sincsenek felkészülve. A kiskorú elkövetők többsége deviáns csoportok tagjaiból kerül ki, jellemző a családon belüli erőszak, a család szociálisan hátrányos helyzete vagy a kiskorú alacsony iskolai végzettsége. Sajnos már bizonyított tény az is, hogy az agresszív magatartást tanúsító fiatalok később nagyobb eséllyel lesznek felnőttként is bűnelkövetők.

 

A büntethetőségi korhatár

A fiatalkorú bűnelkövetőket, akik a bűncselekmény elkövetésének pillanatában nem töltötték be a Büntető Törvénykönyvben meghatározott életkort, amellyel a törvény értelmében büntetőjogi felelősségre vonhatóak, kiskorúaknak nevezzük. A kiskorú bűnelkövetők esetében a legvitatottabb kérdés a büntethetőségi korhatár. Egyre nagyobb hangot kap az a teória, miszerint helytelen szigorúan csak az életkor alapján megítélni, hogy büntethető-e az elkövető, vagy sem. Az életkor melletti ítélőképesség meghatározása viszonylag szubjektív kritérium. Míg a magyar büntetőjogban a kiskorúakat két részre osztja a törvényalkotó (gyermekkorúak és fiatalkorúak, különbséget téve ezzel a 14. életévüket még be nem töltött, valamint a 14 és 16 év közötti kiskorúak között), a román büntetőjogban nem teszünk különbséget e két korcsoport megnevezésében, azonban ugyanúgy megkülönböztetjük a két csoportot illető büntetőjogi felelősséget.

A román Büntető Törvénykönyv 113. cikkelye a következőképpen határozza meg ezt a két korcsoportot:

  • A 14. életévét még be nem töltött kiskorú nem vonható büntetőjogi felelősségre.
  • A 14 és 16 év közötti kiskorú csakis akkor vonható büntetőjogi felelősségre, ha a bűncselekmény elkövetésekor bizonyítottan megfelelő ítélőképességgel rendelkezett.
  • A 16. életévét már betöltött kiskorú a törvény értelmében büntetőjogi felelősségre vonható.

Ennek értelmében tehát megállapítható, hogy a kiskorúak esetén a törvény vagy kizárja (a 14. életévüket még be nem töltött gyermekek esetén) a büntethetőséget, vagy a büntetés kiszabásának fiatalkorúakra vonatkozó, speciális szabályait alkalmazza.

 

A 14-16 év közötti kiskorúak büntetőjogi felelőssége

Fejlődésünkkel egyidejűleg alakul ki az is, hogy felfogjuk tetteink vagy esetleg tétlenségünk szociális jelentőségét, és tudatosan irányítsuk azt. Az emberek pszichoszociális fejlődési szakaszait figyelembe véve a büntetőjogban szükségessé vált a büntethetőségi korhatár megállapítása és az ítélőképesség meghatározása.

A 14-16 éves kiskorúak esetében az ítélőképesség hiánya egy bizonyítékokkal megdönthető vélelem, következtetés (prezumpție relativă, ahogyan a törvényalkotó fogalmaz). Ez azt jelenti, hogy a 14-16 év közötti kiskorú nem büntethető, de amennyiben be lehet bizonyítani, hogy a bűncselekmény elkövetésének pillanatában megfelelő ítélőképességgel rendelkezett, felelősségre vonható. Ebben az esetben a bizonyítás a vádlót terheli. A törvény értelmében pedig az ítélőképessége birtokában lévő gyermek az a kiskorú, aki életkorának és értelmi, érzelmi fejlettségének megfelelően képes megérteni az őt érintő tények és döntések lényegi tartalmát, és belátni annak várható következményeit.

Érdemes itt kiemelni, hogy az időben elhúzódó bűncselekmények esetén, ha az elkövető időközben betölti a 14. életévét, csak akkor nem vonható felelősségre, ha ítélőképessége nem bizonyítható. Abban az esetben pedig, ha az elkövetett bűncselekmény később súlyosabb büntetést von maga után, függetlenül a végkifejlettől, az elkövetőnek a bűncselekmény elkövetésének pillanatában betöltött életkorát kell figyelembe venni.

 

A szabadságvesztéssel nem járó és a szabadságvesztéssel járó intézkedések

A büntetés célja a társadalom védelme érdekében annak megelőzése, hogy az elkövető más, újabb bűncselekményt kövessen el, valamint az illető társadalomba való visszahelyezése, integrálása. A fiatalkorúak büntetése ezenkívül még a nevelési célok megvalósítását is előtérbe kell helyezze úgy, hogy azok helyes irányba fejlődjenek, és a társadalom hasznos tagjává váljanak. Éppen ezért a román Büntető Törvénykönyv a 14-16 évet betöltött kiskorú elkövetők számára elsősorban szabadaságvesztéssel nem járó, nevelő intézkedést ír elő.

 

Szabadságvesztéssel nem járó nevelő intézkedések

Ide sorolhatjuk:

  • Polgári jellegű felkészítő – amely legtöbb négy hónapig tartó felkészítő órákat jelent, és célja a kiskorú felvilágosítása tetteinek súlyáról a társadalomra nézve és annak jogi vonatkozásairól. A kiskorú kötelező módon részt kell vegyen ezen a felkészítőn.
  • Felügyelet – a gyermek felügyelete és útbaigazítása mindennapos tevékenységében. Az elkövetett bűncselekmény súlyosságának függvényében 2-6 hónap közötti időszakig.
  • Hétvégi eltiltás – a kiskorúnak hétvégenként tilos elhagynia lakhelyét, az elkövetett bűncselekmény súlyosságának függvényében 4-12 héten keresztül.
  • Napi program – az elkövető kiskorú köteles betartani a hivatal által meghatározott napi tevékenységi programot. Ez az időszak legkevesebb 3, legtöbb 6 hónapig tarthat.

Abban az esetben, ha a kiskorú rosszhiszeműen megszegi vagy nem teljesíti a szabadságvesztéssel nem járó büntetést:

  • A nevelési intézkedés meghosszabbítható, de nem haladhatja meg a törvény által meghatározott időintervallumot.
  • Szigorúbb, szabadságvesztéssel nem járó büntetésre cserélhető.
  • Ha a szabadságvesztéssel nem járó legszigorúbb büntetést szegte meg, felváltható a szabadságvesztéssel járó, nevelőintézetbe való helyezésre, a törvény által meghatározott leghosszabb időre. Ha pedig ebben az időszakban újabb bűncselekményt követ el, a szabadságvesztéssel nem járó nevelői intézkedés meghosszabbítható, szigorúbbra cserélhető, vagy a kiskorú szabadságvesztéssel járó nevelőintézetbe helyezhető.

 

Szabadságvesztéssel járó intézkedés

Csakis két kivételes esetben jöhet szóba a szabadságvesztéssel járó intézkedés, éspedig akkor, ha:

  • az elkövetett bűncselekmény a törvénykönyv értelmében több mint hétéves vagy életfogytiglanig tartó szabadságvesztéssel jár;
  • az illető előzőleg már elkövetett egy bűncselekményt, amely miatt nevelő intézkedésben vett vagy vesz részt.

A szabadságvesztéssel járó büntetés lehet javítóintézetben vagy fogházban való elhelyezés, az elkövetett bűncselekmény súlyosságának megfelelően. Ezeknek az intézkedéseknek a célja az eredményes nevelés, az oktatás és a társadalmi beilleszkedés elősegítése. Ennek érdekében törekedni kell a beilleszkedési zavarok enyhítésére, a pszichés állapot rendezésére, az iskolázottság és a szakmai képzettség fejlesztésére. A javítóintézeti nevelésbe került fiatalok a legtöbb esetben messze elmaradottak az életkorukhoz mérten elvárható szellemi és erkölcsi fejlettségtől.

A törvény értelmében 2-5 évig tartó szabadságvesztéssel, fogházban való elhelyezéssel azok a kiskorúak számolhatnak, akik olyan bűncselekményt követnek el, amelyért a törvény legtöbb 19 évi börtönbüntetést ír elő. 20 évnél is több vagy életfogytiglanig tartó börtönbüntetéssel büntetendő bűncselekmények elkövetése esetén a kiskorúak legkevesebb 5, legtöbb 15 évet kaphatnak.

 


Romániában 2014. február 1-jétől nem létezik kiskorúak és fiatalok számára fenntartott börtön. Ezeket a börtönöket a kiskorúak szabadságvesztéssel járó büntetésére szolgáló javítóintézetek és fogházak váltották fel, amelyek összesen 1452 kiskorút tudnak befogadni. Ebben a jelenlegi öt intézményben (Marosvásárhely, Craiova, Tichilești, Buziásfürdő, Aknavásár) idáig mintegy ezer kiskorú fordult meg, többnyire emberölés, erőszak és rablás miatt.

Ezekben az intézetekben a kiskorúak kötelező módon oktatásban vesznek részt, sportolnak, könyvtárba járnak, pszichológussal beszélgetnek, és akár mesterséget is tanulhatnak.

Olvasta már ?

Új energiákat hazahozni, nem a hírt, hogy odakint milyen jó

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük