Hasonló cikkek
A mai, sok szempontból elkorcsosult, internettel és technikai kütyükkel átitatott világunkból egyre inkább kiszorul a természet, annak tisztelete, védelme és szeretete. Pedig a ma fiataljainak – de nemcsak – éppen annyira szükségük lenne a fenti értékek elsajátítására, mint régen. Az Erdélyi Kárpát-Egyesület (EKE) 1891-es működése óta folyamatosan azzal a célkitűzéssel működik, hogy esélyt, lehetőséget biztosítson azok számára, akik érdeklődően fordulnak a természet világa felé. Az EKE nevéhez fűződő tevékenységekről, a székelyudvarhelyi tagszervezetről és az „ekés” létről Kovács Kendi Lehelt, a székelyudvarhelyi tagszervezet elnökét kérdeztük.
– Az EKE története egészen a XIX. század végéig visszanyúlik. Székelyudvarhely-szinten mióta beszélhetünk az EKE-mozgalom létezéséről? Melyek voltak a legfontosabb mérföldkövek?
– Az EKE-t 1891-ben alapították Kolozsváron. Az alapítók célja egy olyan egyesület létrehozása volt, amely összefogja az erdélyi természetjárókat és túrázókat. Az I. világháború kezdetéig 40 osztálya alakult meg Erdély-szerte. Székelyudvarhely is az első tagszervezetek között volt 1894-ben. Az akkori ekések leginkább kirándulásokat szerveztek a túrázni vágyó, városi polgároknak, Kirulyfürdőn emléktáblával jelölték meg a Kossuth-sziklát. 1948–1989. között az EKE nem működhetett. A rendszerváltás után alakult újra, és az alapító tagok között az udvarhelyiek is ott voltak. Az I. világháború után megszűnt Udvarhelyen az EKE tevékenysége. 1991-ben élesztettük újra az udvarhelyi tagszervezetet.
Gyakorlatilag úgy kell ezt elképzelni, hogy volt egy baráti társaság, akik szerettünk kirándulni, és örömünkre szolgált, ha lehetőséget tudtunk teremteni mások bevonására is. A mostani szoborpark helyén hirdettük meg a kirándulásainkat, és akinek kedve volt, csatlakozhatott hozzánk. Aztán a rendszerváltást követően változások következtek be, hiszen nagyon sok fiatal költözött el külföldre, alig tíz-tizenöten maradtunk. Egy időben úgy tűnt, hogy megszűnik a csapat, mert egyszerűen nem volt, aki megfelelően foglalkozzon a szervezéssel. 1996-ban a Tamási Áron Gimnázium mostani igazgatójának, Laczkó Görgynek köszönhetően újabb lendületet kaptunk, hiszen neki sikerült bevonnia a gyermekeket is a tevékenységeinkbe. Abban az évben száznál több taggal büszkélkedhettünk, de ahogy ez lenni szokott, egy év alatt sokan lemorzsolódtak. 2000-ig a tíz-tizenöt alapemberrel túráztunk, végeztük a mindennapi feladatokat. Szerencsére a kitartó munka meghozta a gyümölcsét, és 2004-ben végre sikerült hivatalosan is bejegyeztetnünk egyesületünket.
Igyekeztünk olyan tevékenységeket, rendezvényeket szervezni, amelyekkel hagyományt teremthetünk. Ilyen volt például a Budvár Kupa természetjáró verseny vagy a különböző tematikájú fotókiállítások is. 2005-ben pedig megszerveztük az I. Orbán Balázs Emléktábort, egy úgynevezett pecsételőfüzetes, öt évig tartó verseny záróakkordjaként.
– Ez a verseny rendkívül egyedinek számított egész Erdély-szinten. Azóta sem hallhattuk hírét hasonlónak.
– Abban az évben Orbán Balázs halálának 115. évfordulója volt, és az udvarhelyi EKE szerkesztett és sokszorosított egy olyan ismertető füzetet, amely tartalmazta az Orbán Balázs által felkeresett és ismertetett összes települést. Egy öt évig tartó versenyt képzeltünk el, a feladat minél több ilyen település meglátogatása volt. Természetesen minden helységben pecsétet kellett szerezniük a résztvevőknek, hogy bizonyítsák ottlétüket. Azért terveztük ilyen hosszú időtartamúra a versenyt, mert megközelítőleg négy-ötszáz helységet kellett bejárni. Volt olyan résztvevő is, akinek öt év alatt biciklivel sikerült bejárnia az összes helyet, és még olyan helységekről is kapott pecsétet, amelyek már név szerint nem is léteztek. Arra számítottunk, hogy az iskolák rákapnak erre a versenyre, de sajnos alig húsz-huszonöt személy jelentkezett füzettel. Nagyon sok érdeklődő volt, de az az igazság, hogy még nekünk, szervezőknek sem sikerült minden egyes helységet meglátogatnunk. A projektet egy háromnapos rendezvénnyel – közös vacsorával, koszorúzással, diplomaosztással, autóbuszos kirándulással – zártuk.
– Az EKE hagyományos rendezvénye a Vándortábor. Milyen rendezvényeken vehetnek részt a tábor résztvevői?
– Az EKE Országos Vándortáborát 1992 óta minden évben más-más osztály szervezi meg. Ez egy nyitott tábor, amelyen bárki részt vehet, függetlenül attól, hogy tag vagy sem. A hatnapos rendezvény során gyalogos, biciklis, szekeres és autóbuszos túrákon, különböző vetélkedőkön és előadásokon vehetnek részt az érdeklődők, emellett a táborban szoktuk megtartani az EKE országos nagygyűlését is. Az első táborokban még csak két-háromszáz személy vett részt Erdély számos pontjáról. Székelyudvarhely a huszonkettedik tábor megszervezését vállalta el 2012-ben. Ezen 1380 személy vett részt, amiről azt gondolom, hogy igen szép eredmény.
Ezeknek a táboroknak a célja, hogy megszerettesse a természetjárást, népszerűsítse Erdély épített örökségét, változatos néprajzi értékeit, hagyományait, természeti szépségeit, és tudatosítsa a természetvédelem fontosságát. Nagyon fontos szerepe van az erdélyi természetjárók között, éppen e táborok alkalmával kialakult baráti kapcsolatok ápolásában és fejlesztésében.
– Ez önmagában véve az EKE célkitűzése is, nemcsak a táboré. Milyen más tevékenységek révén szeretnék elérni a fent említett célokat?
– Idén huszonöt éve működik a Gyopár folyóirat, amely az EKE tagszervezeteinek tevékenységi beszámolói mellett túraleírásokat, természetvédelmi tanulmányokat, növény- és gombaismertetőket, csillagászati ismereteket, néprajzi tanulmányokat, műemlék-ismertetőket, megemlékezéseket közöl olyan színvonalon, hogy bátran kijelenthetjük, a Kárpát-medence legrangosabb turista-folyóirata.
Fennállásának 125. évfordulójára jelentette meg az EKE a Bakancs című sorozatot, mely egy-egy hegység néhány túraútvonalát ismerteti. Eddig három füzet jelent meg, a harmadik kötetet az udvarhelyi osztály állította össze, és a központi Hargita fő csúcsait érintő útvonalakat ismerteti. Az EKE-kártya iskolások számára kiadott kártyajáték, melynek segítségével a gyerekek könnyebben megismerhetik Erdély növényeit, állatait, hegyeit és műemlékeit.
A másik, sok érdeklődőt vonzó tevékenységünk a teljesítménytúrák szervezése. Tizennégy éve minden évben megszervezzük a Hargita Teljesítménytúrát. A nagy érdeklődésre való tekintettel idén már egy Téli Túraléces Teljesítménytúrát is szerveztünk. A teljesítménytúránk negyvenöt, huszonöt és tíz kilométeres túraútvonalon zajlik. A megadott távot megadott idő (13, 10 és 4 óra) alatt kell teljesíteni. A legnépszerűbb a huszonöt kilométeres szakasz, amely érinti a központi Hargita jelentősebb csúcsait.
Különböző közönségtalálkozók szervezésével szeretnénk még közelebb vinni az emberekhez a természet szeretetét. Előadóink között tisztelhettük Erőss Zsoltot, Varga Csabát, Tőke Dénest és Kovács Józsefet, valamint a Hazajárók csapatát is.
Különböző tematikájú fotókiállításainkat évente szervezzük meg azzal a céllal, hogy népszerűsítsük egyesületünket városunk lakossága előtt.
– A természetjárást, a túrázást sok esetben honismerettel kötik össze. Az elmúlt időszakban milyen történelmi jelentőségű helyeket látogattak meg?
– A túrák képezik tevékenységünk alappilléreit, ugyanis fennállásunk óta – bár voltak zökkenőkkel teli időszakok – minden hétvégén sikerült túrát szerveznünk. Olyan idő is volt, amikor egy hétvégén három túra állt az érdeklődők rendelkezésére. Nemrég jártunk például Segesváron, bejártuk Kemény János és Apafi fejedelem emlékhelyeit. Voltunk a keresdi Bethlen-kastélynál is, melyet jelenleg a Szent Ferenc Alapítvány működtet. Olyan kapcsolatot sikerült kiépítenünk az alapítvánnyal, hogy hazatértünk után gyűjtést szerveztünk a részükre. Átgyalogoltunk Almakerékre is, gyakorlatilag számunkra teljesen ismeretlen terepen. Ebben a falucskában ma már mindössze százharminc lakost tartanak nyilván, de az evangélikus erődített templomban még hetente tartanak istentiszteletet. Fontosnak tartjuk eljutni ezekre a helyekre, hiszen kultúránk szerves részét képezik, mégis azt tapasztaljuk, hogy kevés figyelmet kapnak. Nagyon sok műemlék már most olyan állapotban van, hogy lehet, hogy a jövő generációja már nem is láthatja azokat, éppen ezért érdemes és szükségszerű ellátogatni ezekre a helyszínekre, amíg még léteznek.
– Mit szeret a legjobban ebben a fajta életmódban? Mit nyújt önnek az EKE?
– Négyfaluban nőttem fel, majd Brassóban végeztem az egyetemet, és a túrázás mindig része volt az életemnek. Nagyon sokat jártunk kirándulni, ezért amikor Udvarhelyre kerültem, nem volt kérdés, hogy megkeresem magamnak azt a társaságot, amely hozzám hasonló érdeklődésű. Ennyi idő elteltével már a családomnak érzem az EKE-t, nem tudnám másképp elképzelni az életemet.
– A jövőre vonatkozóan vannak már terveik? Milyen más programokkal szeretnék színesíteni a már meglévő kínálatot?
– Október folyamán szeretnénk megszervezni kisiskolások számára a hagyományos Budvár Kupát a Székelyudvarhely melletti Kerekerdőn. Az elkövetkező időszakban is szeretnénk magashegyi túrákat szervezni, a Királykőre, Fogarasi-havasokba, a Bucsecsbe. Szeretnénk néhány más EKE-osztály által szervezett teljesítménytúrára is ellátogatni, hogy tapasztalatot cserélhessünk.
Az eddigi évekhez hasonlóan szeretnénk folytatni a Borásótúra hagyományunkat: minden újév második napján kimegyünk a Szarkakő lábához, és kiássuk az előző évben elásott borosüveget. Miután felköszöntjük egymást és az újévet, újabb borosüveget ásunk el, hogy a hagyomány folytatódjon. Ezen a túránkon legutóbb közel százan voltunk.
Jövő tavasszal szeretnénk szervezni egy újabb teljesítménytúrát, amelynek keretében városunk határait járnánk körbe. Ennek hossza 40-45 km lesz, és főleg a helyiek számára szervezzük majd meg.
KOVÁCS KENDI LEHEL
1948. május 20-án született Sepsiszentgyörgyön.
1979-ben gépészmérnökként költözött Székelyudvarhelyre.
1991 óta EKE-tag, az országos EKE alapító tagja, és 1991 óta az EKE székelyudvarhelyi osztályának elnöke.
Az EKE tagszervezetei a következő városokban találhatók: Csíkszereda, Gyergyószentmiklós, Sepsiszentgyörgy, Marosvásárhely, Székelyudvarhely, Brassó, Négyfalu, Nagyvárad, Kolozsvár, Torda, Szatmár, Nagybánya, Temesvár.
Honlap: www.erdelyikarpategyesulet.ro
Deprecated: Function get_magic_quotes_gpc() is deprecated in /home/morfondi/public_html/wp-includes/formatting.php on line 4819
Deprecated: Function get_magic_quotes_gpc() is deprecated in /home/morfondi/public_html/wp-includes/formatting.php on line 4819
Deprecated: Function get_magic_quotes_gpc() is deprecated in /home/morfondi/public_html/wp-includes/formatting.php on line 4819