Hasonló cikkek
Ha Romániában a klasztervilág közepét keresnénk, azt Háromszéken találnánk meg, vallja Vajda Lajos, a Green Energy Egyesület és a Green Energy Biomassza Innovációs Klaszter, a Központi Régió Klaszterei Konzorcium elnöke, valamint a Romániai Klaszterek Egyesület alelnöke. Romániában jelenleg 24 klaszter működik, ebből hét – az innovációs Green Energy Biomassza, az élelmiszer-ipari AgroFood, a faipari Pro Wood, a könnyűipari Transylvania Textile & Fashion, a balneoturisztikai Transylvania, a gépipari, valamint a nyomdászokat, dizájnereket és csomagolóanyag-készítőket tömörítő ATD klaszterek – Kovászna megyében alakult. Ezek közül három – Green Energy Biomassza Innovációs Klaszter, az AgroFood és a Pro Wood – az European Secretariat for Cluster Analysis (ESCA) szervezet értékelése nyomán elnyerte az Európai Klaszter Kiválósági Kezdeményezés bronz fokozatát, és az ezzel járó címke használati jogát.
A Kovászna megyei székhelyű regionális klaszterek létrehozásának gondolata a Kovászna Megyei Kis- és Középvállalkozók Szövetségének (ASIMCOV) szellemi műhelyében született. A Pro Wood 2010-ben, a Green Energy Biomassza Innovációs Klaszter és az AgroFood Élelmiszer-ipari Klaszter 2011 elején, a Transylvania Textile & Fashion 2012-ben, a Transylvania Balneoturisztikai Klaszter 2014-ben alakult, a gépipariak, valamint a nyomdászok, dizájnerek és csomagolóanyag-készítők pedig 2015-ben tömörültek klaszterbe. 2014. május 18-án Brassóban 19 klaszterrel megalakult a Központi Régió Klasztereinek Konzorciuma, amelynek jelenleg 23 tagja van – tudtuk meg Vajda Lajos elnöktől, aki éppen Brassóban tartott előadásokat, amikor kerestük. Amint elmondta, a háromnapos rendezvény egy 2014 szeptembere és 2016 áprilisa között zajló, Zöld megújulás a romániai iparban nevű pályázat része, amelynek értéke 219 500 euró, és amelyet a Norvég Finanszírozási Mechanizmusok a 2009–2014-es időszakra társfinanszíroz.
– A jelenleg zajló képzésen és előadásokon az energiafűz-termesztésről, a biomasszával működő kazánokról, a fahulladékról mint biomasszaforrásról, a zöldvállalkozásokról, a pályázati lehetőségekről és a klaszterekről esik szó, a hallgatóság az egyetemisták, vállalkozók és az önkormányzatok, valamint a Központi Régió közintézményeinek képviselői közül kerül ki. A projekt célja a biomassza-alapú fűtés bevezetésének támogatása önkormányzati szinten, és az ökovállalkozások fejlesztése a biomassza teljes értéklánca folyamán. Ennek a rendszernek a modelljét a gyakorlatban Esztelneken alakítják ki, ugyanis Domokos Árpád vállalkozónak itt már létezik egy háromhektáros energiafűz-ültetvénye, beszerezte a betakarításhoz és az aprításhoz szükséges gépeket, és most készülnek üzembe helyezni egy biomasszával működő hőközpontot, amely a fűtést és a meleg vizet biztosítja majd a művelődési ház és a polgármesteri hivatal épületei számára. A most zajló brassói program egy Kovászna megyei látogatással zárul, amelynek keretében energiafűz-ültetvényeket és biomasszával működő kazánokat mutatnak be az érdeklődőknek – számolt be a Green Energy Egyesület és a Green Energy Biomassza Innovációs Klaszter elnöke.
A Pro Wood és regionális faipari stratégia
Kádár Rezsőnek, a Pro Wood menedzserének elmondása szerint az ASIMCOV keretében már az első időszakban érezték, hogy szakosodni kellene, ezért létrehozták a faipari szakosztályt, ami később az elsőként megalakított Kovászna megyei székhelyű klaszter alapja lett. Hozzátette: a Pro Wood országos szinten is az első megalakított klaszterek között volt, alapító okirata – melyet a német GTZ szervezet segítségével készítettek el – modellül szolgált a későbbi romániai klaszterek számára is.
– Jelenleg egy régiós szintű faipari stratégia kialakításán és életbeléptetésén dolgozunk, Kovászna, Hargita és Maros megyék faipari vállalkozóinak, a három székely megye önkormányzatának, a közbirtokosságok és a szakoktatás képviselőinek bevonásával. 2015. február 18-án Tusnádfürdőn gyűltek össze az érdekelt vállalkozók, a három székely megye önkormányzati vezetői, szakpolitikusok, közbirtokosságok, a szaklíceumok és a tanfelügyelőségek képviselői. Itt vázoltuk fel az ágazat helyzetét, az érintettek jövőképét, és megoldásokat kerestünk a problémákra – tájékoztatott a menedzser.
Amint arról a szakember beszámolt, a szakoktatás megújítását és fejlesztését rendkívül fontosnak tartja, de úgy látja, az oktatási törvény megköti a kezüket, és a szakmát valójában nem engedik a szakképzés közelébe. Az érintettek jó esetben csak elméleti szinten tárgyalnak a szakoktatás megújításáról, a valóságban kevés változás történik.
– Pedig nagy szükség van jó szakemberekre, ezt mindenkinek be kell látnia. Mentalitásváltozásra van szükség, különösen a szülők körében, meg kell érteniük, hogy mindenkiből nem lehet orvos vagy ügyvéd. Ehhez azonban az kell, hogy a szülő és a diák is lássa: egy adott szakmából meg lehet élni. Úgy látom, a tanfelügyelőségek nyitottak az együttműködésre, az ott megalakult szakbizottságoknak most már mi is tagjai vagyunk. Az iskolák vezetősége is változtatni szeretne azon az áldatlan állapoton, hogy a szakiskolai osztályokba csak a leggyengébb tanulók kerülnek, akik máshova nem jutottak be. A szakmát választani kellene, nem kényszerből vállalni. A helyzet megváltoztatása érdekében a falvakban szülőértekezleteket kezdeményezünk, hogy a szülőkben tudatosítsuk: a faipar fontos ágazat vidékünkön. A Kós Károly Iskolaközpont műhelyépületében pedig egy szakmai inkubátorház létesítését tervezzük, ahol kisebb cégek működnének, amelyeknek keretében meg lehet majd szervezni a tanulók szakmai gyakorlatát – avatott be stratégiájuk részleteibe a menedzser.
Az Európai Klaszter Kiválósági Kezdeményezés bronz fokozatával kapcsolatban a menedzser elmondta, hogy jelen pillanatban Romániában még hét klaszter rendelkezik ezzel a minősítéssel, Európában pedig összesen 37 ország 680 klasztere, ebből nyolc a faiparban tevékenykedik. A szakember fontosnak tartja a fokozatot, mert ez jelentős szakmai elismerés, emellett pedig bizonyos pályázatokon csak úgy lehet részt venni, ha a klaszter rendelkezik ezzel a minősítéssel.
A klaszterek közötti és a más szervezetekkel megvalósuló együttműködések
Kádár Rezső a klaszterek együttműködésére kitérve kifejtette, ez nem egyszerű szövetkezés vagy összefogás, hanem sokkal több ennél: korszerűbb társulás, teljesen új kihívás a cégek számára.
– A székelyföldi vállalkozóknak meg kellene látniuk az új lehetőségeket. Ehhez az egymás iránti bizalmat kellene erősíteni azzal együtt, hogy a cégek között létezik az egészséges konkurencia. A klaszterekben összegződik a szakma, a kutatás, az önkormányzatok és a konzulensek potenciálja. Ha pedig valaki valamilyen lehetőséget lát a klaszterek hálójában, azt is kiaknázhatja másokkal társulva, és ettől nagyobb lesz az egész klaszter ereje – magyarázta a menedzser.
A klaszterek közötti társulásra példát is mondott a szakember, beszámolva arról a projektről, amit a Pro Wood a Transylvania Textile & Fashion-nel közösen kivitelezett, és amelynek eredményeként berendezték a marosvásárhelyi Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem bentlakását. Hozzáfűzte: elkészítettek egy olyan ajánlatcsomagot is, amelyben a Pro Wood, a Transylvania Textile & Fashion, az IT-klaszter, az AgroFood, a Green Energy és az ATD klaszterek közösen kínálják termékeiket és szolgáltatásaikat.
– A térségben eddig példátlan együttműködés révén kulcsrakészen be tudjuk rendezni a szállodákat: bútorokat, ágyneműket, függönyöket, abroszokat készítünk, emellett megtervezzük az arculatot, kiépítjük az informatikai rendszereket, energiatakarékos fűtésrendszerekre is ajánlunk megoldásokat, ugyanakkor hagyományos élelmiszert is kínálunk a szállodai éttermeknek – tájékoztatott Kádár Rezső.
A menedzser beszámolt a Sepsiszentgyörgyön, november 2–8. közötti időszakra, Tradíció és innováció témában tervezett Design Hétről is, amelyet a Focus Rectus Egyesület, az Országos Képzőművészeti Szövetség sepsiszentgyörgyi fiókja, a Design Terminál Budapest, valamint a sepsiszentgyörgyi és a háromszéki önkormányzat a Balassi Intézet Bukaresti Magyar Intézetével partnerségben első alkalommal szervez.
Amint azt a szakember elmondta, kiemelt feladatuknak tartják a fiatal és tehetséges helyi pályakezdők felkarolását, ezért a Pro Wood Klaszter a szervezőkkel közösen pályakezdő dizájnerek számára kétlépcsős pályázatot hirdetett fából készült bútor vagy használati tárgy tervezésére.
– Első körben a fából készült bútor vagy használati tárgy elkészítésére irányuló terveket kellett beküldeni szeptember 30-ig, ezek közül egy szakmai zsűri kiválasztotta azt a 12 tervet, amit megvalósításra alkalmasnak talált. A második fordulóban a kivitelezésre javasolt terveket kell elkészíteni az erre kijelölt cégekkel együttműködve. A kivitelezés határideje november 2., ezután az elkészült munkákat a zsűri újraértékeli, és a legjobbakat díjra javasolja. Ezenkívül minden, a második fordulóba bejutott és kivitelezett pályamunkát kiállítanak Sepsiszentgyörgyön, majd a Balassi Intézet Bukaresti Magyar Intézetének jóvoltából – egy későbbi időpontban – Bukarestben is. De ennél több is történik: azt tervezik, hogy a Pro Wood Klaszter tagjai a jövőben szorosabb együttműködést alakítanak ki a dizájnerekkel új termékek előállítása érdekében.
Textilipari együttműködések
Mirela Bogyó menedzser elmondása szerint a Transylvania Textile & Fashion Klaszter tagja a 2012-ben alakult országos szintű textilipari hálózatnak, a Neotexnek. Legfrissebb tevékenységeik között a szakember elsőként a Galacon, október 8-án szervezett konferenciát és műhelymunkát említette, aminek keretében a közös fejlesztési és marketingstratégia kialakításáról és fejlesztéséről, valamint az energiaszolgáltatókkal (villanyáram- és üzemanyag-szolgáltatókkal) való közös és előnyös szerződéskötés lehetőségeiről tárgyaltak. A menedzser jelentősnek minősítette a klaszter képviselőinek és menedzsmentjének részvételét a különböző nemzetközi kiállításokon és vásárokon. Ezek között említette az augusztus 22–24. között a csehországi Brnban szervezett STYL & KABO nevű nemzetközi vásárt, amelyen a közép-kelet-európai textil- és bőrcipőipari divat ajánlatai együtt jelentek meg.
– A Hargita és Kovászna megyei cégek és intézmények képviselői a vásárra a DE-MA-CO (Developement–Management–Cooperation in Textile Industry) nevű pályázat keretében látogathattak el. A klaszter képviselői ugyancsak augusztusban együttműködési megállapodásról tárgyaltak a szegedi ArchEnerg Regionális Megújuló Energetikai és Építőipari Klaszter menedzsmentjével, ahol szóba került a kenderhulladék építőanyagként történő értékesítésének lehetősége is. Jelenleg a Brassóban október 22–23. között sorra kerülő Klaszterek Napjai 2015 rendezvényre készülünk, amelyen a Balkáni és a Fekete-tenger-menti Klaszterek 6. konferenciájára kerül sor – zárta beszámolóját Mirela Bogyó.
KLASZTER
A klaszter a magyar nyelvben az angol „cluster” szó fonetikus átvételeként honosodott meg. Olyan önálló cégek és intézmények együttműködését jelenti, amelyek ugyanabban az ágazatban dolgoznak, és területileg közel állnak egymáshoz. Általában piaci versenyzők, de összeköti őket hosszú távú érdekeik azonossága, és közösen végzett tevékenységeik költségcsökkentő, hatékonyságot növelő hatása.
A klaszter jellemzője, hogy az adott iparág termelőcégei mellett a beszállítók, a kutatók, a szolgáltatók, valamint az önkormányzatok és a közintézmények képviselői klasztertagként vannak jelen.
Michael Porter, a Harvard Business School professzorának megfogalmazásában: „kölcsönösen együttműködő cégek, szakosodott beszállítók, szolgáltatók, kapcsolódó iparágak cégeinek és velük kapcsolatban álló intézmények (egyetemek, állami szervezetek, ügynökségek, szakmai egyesületek, kereskedelmi szövetségek) földrajzi koncentrációja, melyeket egy adott témában/területen hasonlóságaik és egymást kiegészítő jellemzőik kapcsolnak össze”.
A klaszterek tagjai a költségeik csökkentése, valamint tevékenységük hatékonyságának növelése érdekében tömörülnek. A klaszter költségeit a tagok fedezik, tagjai többnyire kis- és középvállalkozások, amelyek kis tőkével rendelkeznek.
Deprecated: Function get_magic_quotes_gpc() is deprecated in /home/morfondi/public_html/wp-includes/formatting.php on line 4819
Deprecated: Function get_magic_quotes_gpc() is deprecated in /home/morfondi/public_html/wp-includes/formatting.php on line 4819
Deprecated: Function get_magic_quotes_gpc() is deprecated in /home/morfondi/public_html/wp-includes/formatting.php on line 4819