Hasonló cikkek
Az étel tisztessége. A polgári étkezés tárgyi emlékei Háromszéken (1870‒1945) címmel az Incze László Céhtörténeti Múzeum nagy sikerű kiállítást szervezett Kézdivásárhelyen, amelyet október 11-én, szombaton nyitott meg Dimény Attila múzeumigazgató. Ezt követően Bereczki Ibolya, a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum megbízott főigazgatója és Sári Zsolt, a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum tudományos és ismeretátadási igazgatója vezette a résztvevőket a polgári étkezési kultúra, illetve a szokáskörhöz tartozó kellékek világába.
Dimény Attila igazgatótól megtudtuk, hogy jelen kiállítás egy sorozat része: az Incze László Céhtörténeti Múzeum ugyanis 2007-től kezdődően gyűjti és dolgozza fel Kézdivásárhely polgári emlékeit és dokumentumait. A sorozat első része a Jó ruhában járni-kelni volt 2008-ban, ami a 19. század második felétől az 1950-es évekig terjedő polgári viseleteket és az ezekhez kapcsolódó kiegészítőket mutatta be. Ezt követte a Békebeli otthonok – polgári lakáskultúra Háromszéken című kiállítás 2011-ben, a jövőben pedig a publikus terek kultúrája témájú időszakos kiállítás megszervezését tervezik.
Az étel tisztessége ötlete már 2008-ban megszületett, egy baráti beszélgetés alkalmával, a szentendrei múzeum munkatársainak – Bereczki Ibolyának és Sári Zsoltnak – a kézdivásárhelyi múzeumban tett látogatásakor. A megvalósult kiállítást Dimény Attila, Dimény Erika és Dobolyi Annamária rendezte a Székely Nemzeti Múzeum, a csernátoni Haszman Pál Múzeum és a zabolai Csángó Múzeum támogatásával, emellett létrejöttéhez sok magánszemély is hozzájárult nemcsak Kézdivásárhelyről, hanem az egész Háromszék területéről.
A céhtörténeti múzeum saját és kölcsönkért anyagát készült kiállítani, emellett 2014 februárjában felhívásban kérte a helyi közösséget, hogy kölcsönözzenek az intézménynek a régi időkből megőrzött tárgyakat, fotókat és dokumentumokat.
„Célunk bemutatni azt a szigorú rendet, tiszteletet, mely a mindennapi táplálékot a beszerzési pontoktól, piactól, bolttól a feldolgozás és tárolás különböző helyein és eljárásain keresztül a tálalás, elfogyasztás alkalmainak áthághatatlan illeméig végigkísérte. Ugyanis az erdélyi hagyományos kultúrákban – mind a népi és polgári kultúrában, mind az arisztokrácia körében – az étkezés a családi és társadalmi rend, az értékek őrzésének és átadásának egyik jelentős alkalma volt” – szerepelt a felhívásban.
Piac, mészárszék, fűszerbolt
A kiállításnak jól átgondolt szerkezete van. A kiállítóteremben létrehozott terek kiválóan megidézik a XIX. század végi és XX. század eleji étkezéssel kapcsolatos kézdivásárhelyi polgári miliőt: a piactól kezdve a fűszerbolton keresztül a mészárszékig, majd a kávéházig és vendéglőig, valamint a szabadtéri étkezőhelyig, a lakásbelsőkben pedig a kamrától indulva, a konyhán áthaladva, az ebédlőig. A teremben a piac foglalja el a legnagyobb helyet, ez is jelzi, milyen fontos szerepe volt Kézdivásárhely életében. Nagyméretű reprodukciók jelenítik meg a XX. század eleji központi piacteret, az itt található mészárszékkel, kávéházzal, fűszerbolttal együtt.
A kiállítás anyagából megtudjuk, hogy a mértékkel fogyasztott, különféle húsoknak, hentesáruknak kiemelt fontossága volt a helyiek étkezési kultúrájában. Ezt jelzi az is, hogy a mészárosok a XIX. század elejére annyira megerősödtek, hogy céhbe tudtak tömörülni. A berendezett fűszerbolt kínálata azt mutatja, hogy milyen gazdag fűszerkultúrája volt a helyi polgárságnak ebben az időben: a vadcsombort, tárkonyt, szurokfüvet, sáfrányt, szegfűszeget, fahéjat, borsot, gyömbért, kaprot, csombort és más fűszereket igen nagy mértékben használhatták. A reklámok és a csomagolás, az ízléses grafikai elemekkel díszített pléh- vagy kartondobozok minősége arra világít rá, hogy már akkor is fontos szerepe volt az áruk tálalásának, illetve a vevők vonzásának, csábításának.
Konyha, kamra, ebédlő
A kiállított ebédlőrészlet érzékelteti, hogy a kézdivásárhelyi polgárok milyen nagy gondot fordítottak az ebédlői felszerelésekre – tálalóedényekre, tányérokra, evőeszközökre, poharakra –, a terítésre és az asztal elrendezésére. A kamra anyaga az élelmiszer-tartósítás különféle módjaira hívja fel a figyelmet, a konyháé pedig a főzés fontosságára. A munkamenethez igazítottan berendezett konyha azt árulja el, hogy a kézdivásárhelyi lányok-asszonyok nagy gondot fordítottak a higiéniára, figyelembe vették a takarékossági és a célszerűségi szempontokat, és követték a kor technikai vívmányait. A kiállításnak ebben a részében gazdasszonykönyveket, háztartási útmutatókat, nyomtatott magyar és idegen nyelvű szakácskönyveket, valamint gyöngybetűkkel írt, kéziratos receptgyűjteményeket böngészhet a látogató.
Lásd, tapintsd, érezd – és csináld magad
Az utóbbi években az Incze László Céhtörténeti Múzeum és a helyi közösség viszonya jelentősen megváltozott. Az intézmény egyre erőteljesebben kapcsolódik be a helyi közösség építésébe, a helyi hagyományok megőrzésébe, a lokális identitás erősítésébe, egyre fontosabb feladatának tekinti a kultúraközvetítő, közművelődési tevékenységet, a rendezvények szervezését és az oktatási intézményekkel való együttműködést. A szakértői típusú ismeretközlésen túl a látogatókat – különösen a gyerekeket és a fiatalokat – együttműködésre készteti, olyan aktivitást vált ki belőlük, amelynek során igényként fogalmazódik meg bennük az új tudás megszerzése. Jelen kiállításmegnyitón is elhangzott: a múzeum – mint tanulási tér – fontos szerepet tölt be a város életében a múlt megőrzésében, de ezzel hozzá is járul a jelen és a jövő megértéséhez.
Dimény Erika múzeumpedagógus a kiállítás egész ideje alatt – február 21-ig – múzeumpedagógiai foglalkozásokat szervez, amiket úgy épít fel, hogy azok a tárgyakon és cselekvésen keresztüli tanulásra, az interaktivitásra épüljenek, a pedagógus tehát az élményszerűségre törekszik. A foglalkozások a gyerekek számára is érthetővé, élvezhetővé teszik a kiállítást.
A kiállítóteremben állandó interaktív sarkot rendeztek be, ahol fűszerbatyukat szagolhatnak és tapinthatnak, memóriakártyák segítségével véshetik be emlékezetükbe a ma már kevésbé ismert, kiállított tárgyak nevét, megismerkedhetnek a fűszerek népi és köznyelvi nevével, az azokkal kapcsolatos közmondásokkal. A múzeumpedagógus olyan feladatlapot állított össze, amely egyben tárlatvezető is, végigkalauzolja a kiállításon a diákokat. A „babra vásár” játékban a legkisebbek zöldségeket, gyümölcsöket vásárolhatnak, és a táplálékpiramist alkalmazva egészséges menüt tervezhetnek. A nagyobb gyerekek szerepjátékokat játszhatnak, amelynek során az asztalterítést és az étkezéssel kapcsolatos illemszabályokat gyakorolhatják, az activity feladványok megoldásakor pedig a kiállított tárgyakhoz, a témakör fogalmaihoz kapcsolódó cselekvéseket jeleníthetnek meg. Szombatonként „konyhaművészet” témában zajlanak a foglalkozások: a gyerekek villával, szívószállal, parafa dugóval festenek, száraztésztából képet készítenek, majd mécsest, szalvétatartót és különböző asztali díszeket állítanak elő az ünnepi asztalra. A szombati foglalkozások egyben családi programok is, a gyerekeket a szülőkkel együtt invitálják a múzeumba.
A kiállítás felhívja a figyelmet arra, hogy az ember viselkedéskultúrájának része az étkezési kultúra, mely az évszázadok során alakult, formálódott, változott, mindig követve az adott kor társadalmi életének igényét, elvárásait. Ugyanakkor tükrözi a gasztronómia és az ipar fejlettségét, valamint a kor művészeti divatját is.
Deprecated: Function get_magic_quotes_gpc() is deprecated in /home/morfondi/public_html/wp-includes/formatting.php on line 4819
Deprecated: Function get_magic_quotes_gpc() is deprecated in /home/morfondi/public_html/wp-includes/formatting.php on line 4819
Deprecated: Function get_magic_quotes_gpc() is deprecated in /home/morfondi/public_html/wp-includes/formatting.php on line 4819