Hasonló cikkek
Deprecated: Function get_magic_quotes_gpc() is deprecated in /home/morfondi/public_html/wp-includes/formatting.php on line 2720
Deprecated: Function get_magic_quotes_gpc() is deprecated in /home/morfondi/public_html/wp-includes/formatting.php on line 4819
Deprecated: Function get_magic_quotes_gpc() is deprecated in /home/morfondi/public_html/wp-includes/formatting.php on line 4819
Deprecated: Function get_magic_quotes_gpc() is deprecated in /home/morfondi/public_html/wp-includes/formatting.php on line 4819
Deprecated: Function get_magic_quotes_gpc() is deprecated in /home/morfondi/public_html/wp-includes/formatting.php on line 4819
Deprecated: Function get_magic_quotes_gpc() is deprecated in /home/morfondi/public_html/wp-includes/formatting.php on line 4819
Deprecated: Function get_magic_quotes_gpc() is deprecated in /home/morfondi/public_html/wp-includes/formatting.php on line 4819
A teremtett örök nő volt a november 4–6. között a Bod Péter Tanítóképző által szervezett rendezvénysorozat témája Kézdivásárhelyen, amelynek központi eseménye a XVI. Erdélyi Kossuth-szónokverseny volt. A rétorok vetélkedőjét jól kiegészítették a kommunikációról szóló előadások, és nagy sikere volt a rendezvénysorozat keretében szervezett író-olvasó találkozónak is, melynek Fekete Vince és Dimény-Haszmann Árpád költők mellett a feleségeik is a meghívottjai voltak. Az eseményt kulturális műsor, tárlatlátogatás, villámcsődület, gólyabál és kirándulás tette teljessé.
A huszonhatodik alkalommal megszervezett Erdélyi Kossuth-szónokversenyen kilenc iskola húsz középiskolás diákja állt a közönség elé Barótról, Dicsőszentmártonból, Kézdivásárhelyről, Kolozsvárról, Kovásznáról, Margittáról és Székelyudvarhelyről, hogy bemutassa meggyőző beszédét. Deák Magdolna és Fejér Piroska főszervezők tájékoztatása szerint a rendezvény célja a szép magyar beszéd, a kommunikációs kultúra fejlesztése, a hagyományápolás, valamint a diákok közéleti, szakmai, pedagógiai szerepekre való felkészítése volt.
A szónokokat idén Shakespeare ihlette szólásra. „Isten adott nektek képet, és ti mást csináltok magatoknak” – ez a Hamletből vett idézet volt az előre elkészített beszédek mottója, és hozzá kapcsolva a kérdés: Nincs már teremtett „örök nő”? A témáról a versenyzőknek csütörtök délelőtt legfeljebb 6 perces, szabadon előadott beszédet kellett tartaniuk. Az értékeléskor fontos szempont volt a témához igazodás, a szónoklat megfelelő szerkesztése, a logikus érvelés, a tiszta, magyar beszéd, a meggyőző előadásmód és természetesen az összhatás. Az előre elkészített beszéden kívül a versenyzőknek másnap a helyszínen megadott témából egy 2–3 perces rögtönzött beszédet is kellett tartaniuk.
Érdekes elmélkedések a női lényegről, szemléletes példák, briliáns érvelés, hatásos szónoki kérdés, sokatmondó hatásszünet – az ifjú szónokok a legtöbb retorikai fegyvert bevetették a siker érdekében. Nem volt könnyű helyzetben a dr. Máthé Dénes kolozsvári egyetemi docens által vezetett szakmai zsűri, amikor a legtehetségesebb fiatal szónokok közül ki kellett választania a legjobbakat. Amint azt a zsűri elnöke elmondta, alacsony volt a pontkülönbség a versenyzők között.
– A tanárok munkáját dicséri, hogy csak jól felkészített tanulókat hallhattunk a verseny erdélyi szakaszán – véleményezte dr. Máthé Dénes.
Ezt követően dr. Szőke Milinte Enikő, a budapesti Pázmány Péter Katolikus Egyetemről érkezett zsűritag szólalt fel.
– Ha a beszéd témájául szolgáló mottó fő fogalmait jól értelmezték a beszédükben, akkor már érdemes volt közönség elé állniuk a szónokoknak – hangsúlyozta a zsűritag.
Volt, aki szerepbe bújva szólalt meg, volt, aki természetesen, diák önmagát adva próbálkozott a beszéd fegyverével, és akadt olyan is, aki túl pátoszosan vagy épp humorosan szónokolt, de a résztvevők általában véve mindkét nap érdekes gondolatokat közvetítettek a megadott témákról, meggyőzve a zsűrit és magukkal ragadva a hallgatóságot.
Előadások a nyilvános beszédről és a hatékony kommunikációról
Dr. Máthé Dénes egyetemi docens az elhangzott szónoklatokból kiindulva értekezett a nyilvános beszéd szerepéről és fontosságáról a XXI. században.
– A retorika a szabad véleménynyilvánításra biztatja művelőit, és arra, hogy a vitafelet komolyan kell venni. Tisztában kell lenni azzal, hogy valamely vélemény kidolgozása, a saját véleményünk megfogalmazása egyáltalán nem egyszerű. Sőt azt kell mondanom, hogy a lehető legbonyolultabb dolog. Az pedig, hogy ezt másokkal is elfogadtassuk, ennél is nehezebb feladat – hívta fel a hallgatóság figyelmét az előadó, majd azt is megfogalmazta, hogy legalább két dolog szükséges ahhoz, hogy a véleménynyilvánítás eredményes legyen. Az egyik a vitatott kérdésben való alapos tájékozottság. De ez nem elég. Ahhoz, hogy álláspontunkat rokonszenvessé, elfogadhatóvá, meggyőzővé tegyük, számolnunk kell azzal, hogy vitapartnerünk egészen másként vélekedik a kérdéses ügyről, mint mi. Abból nem indulhatunk ki, hogy az ő álláspontja hamis, márcsak azért sem, mert ő is ezt mondhatja a mi álláspontunkról, hanem meg kell vizsgálnunk az ő nézőpontját, érveit, és azokat össze kell vetnünk a sajátunkkal.
Dr. Szőke Milinte Enikő előadásában a kommunikáció zavarait és a zavarok kommunikációját taglalta a közönségnek. Felmérések eredményeire hivatkozva, érdekes példákkal illusztrálva szólt az összehangolás hiányából fakadó kommunikációs zavarokról, továbbá az egymásra hangolódás fontosságáról annak érdekében, hogy még azokkal is megtaláljuk a hangot, akikkel nem értünk egyet. A hallgatóság elgondolkodhatott arról a tényről, hogy anélkül is képesek lehetünk együttműködésre, hogy hasonlóképpen értelmeznénk a dolgokat. A többnyire pedagógusokból és diákokból álló közönség számára tanulságos volt, amit a pedagógiai kommunikációról – a jól és rosszul kommunikáló pedagógusról, a pedagógiai kommunikáció zavarairól, azok okairól – hallhattak. Megértették, hogyan teremthet mind a pedagógus, mind a diák kapcsolatot építő vagy kapcsolatot romboló kommunikációt. Arról is elmélkedhettek, hogy milyen fontos egy adott interakcióban az aktuálisan felmutatott énkép (homlokzat) kölcsönös megóvása. A tanárok számára figyelemkeltő volt annak a taglalása, hogy a diákok véleményének figyelmen kívül hagyása, a diákok énképének fenyegetése, az erőszakos nyomásgyakorlás (pl. utasítás, figyelmeztetés) miként fenyegetheti a hatékony kommunikációt.
Találkozó költőkkel és múzsáikkal
Deák Magdolna elmondása szerint a szónokverseny mottója adta az ötletet, hogy az író-olvasó találkozóra a költők mellett feleségeiket, a verseiket ihlető múzsákat is meghívja, és arról szóljon a beszélgetés, miként lesz költészetté a magánéleti férfi-nő kapcsolat, hogyan teremtődik meg a mindennapok asszonyából az örökkévaló NŐ alakja. A szokatlan író-olvasó találkozóra a szónokverseny diákrésztvevőin, a szónokok felkészítő tanárain, a szervező intézmény tanulóin és pedagógusain kívül sokan kíváncsiak voltak a céhes város lakói közül is. Fekete Erzsébet, a kézdivásárhelyi Református Kollégium elismert matematikatanára elsőként arról vallott, hogy Fekete Vince, a férj miként segít a házimunkákban, hogyan főz és miként szállítja számára az irodalmi újdonságokat. Arra a kérdésre, hogy megtalálja-e magát a versekben, egyszerűen és természetesen igennel válaszolt, és az Óda a holnapi asszonyokhoz című versből felolvasott részlettel példázta ezt: „Ó, ti drága holnapi asszonyok,/ ti majdani zsémbesek,/ majdani hervatagok,/ (…) Benne vagytok/ minden vasalónyomban,/ minden kimosott ingben,/ zokniban és minden ízben,/ hajunk hosszában, stuccolt/ barkónkban, bajuszunkban./ Ó, ti drága holnapi asszonyok,/ csontjaink mellé kerülnek majd/ a csontjaitok, s boldogok/ lesztek velünk, mint mikor/ nyugodtak voltunk és fiatalok,/ és szerelmesek.”
Dimény-Haszmann Orsolya, a Csernátoni Néprajzi Múzeum néprajzos-muzeográfusa arról beszélt, hogy férjével, Dimény-Haszmann Árpáddal szerencsésen kiegészítik egymást, jó társak a munkában és az otthoni életben, továbbá a gyermeknevelésben is. Azt is kiemelte, hogy van, amikor zavarja, hogy magánéletük nyitott könyv mások számára, ilyenkor szól férjének, vitatkoznak is, de általában belátja, hogy a költészetté váló magánélet már nem annyira konkrét, van benne valami elvonatkoztatott és általános. A költő férjek azt hangsúlyozták, hogy feleségeik független, autonóm személyiségek, és ez is meghatározza azt, hogy házasságuk, amibe annyi szín – a világos mellett a sötét is – belekerül az évek-évtizedek során, hosszú távon él, megmarad. Az otthoni alkotás körülményeivel kapcsolatban a férjek a keresett és megtalált csendről, valamint a versíráshoz szükséges feszültség megteremtődéséről is szóltak.
– A versíráshoz külső békére, de belső feszültségre van szükségem. Legtöbbször fülhallgató van a fülemen, ami kiszűri a külső zajokat, ilyenkor rapzenét hallgatok, és úgy, ritmusra születnek meg a verssorok – vallotta Dimény-Haszmann Árpád.
– Én inkább lábbal írom a verset. Sokat sétálok, olyan is van, hogy álmatlan éjszakákon, hajnalokon bejárom a várost, és akkor gondolatok, szavacskák, képek, verssorok jönnek elő. Annyiszor elhatározom, hogy azonnal leírom őket, de sokszor elmarad. Úgy is van, hogy ül az ember a fehér lappal szemben, és nem jönnek a szavak. Jó, ha egy hónapban születik 1–2 vers. Vagy van úgy is, hogy egy év alatt. A szerkesztői munka vagy a recenzióírás, az más. Azt a délelőtti csendben, mikor nincs otthon a család, rendszeresen elvégzem – részletezte Fekete Vince.
A költők feleségei elmondták, társukra elsősorban férjként és családapaként tekintenek, ugyanakkor büszkék arra, hogy kiváló alkotók is. Férjeik műveinek nem kritikusai, hangsúlyozták, inkább olvasói, értelmezői, de mindig elmondják nekik a véleményüket. A befejezésben Dimény-Haszmann Árpád a Levelek a szomszéd szobába című készülő kötete Tanulság című versével érzékeltette a múzsafeleség jelenlétét költészetében: „…míg a sziklakaktusz a követ utánozza, melynek tövében kinő, az ostorkígyó magát dobálva halad előre, én addig csodás szavakkal röptetlek fellocsolt udvarról a magasba, háztetők fölé, s bár ezek nem binomiális egyenletek, átviláglik a tanulság, nem fogunk csodálatosabbat vagy különösebbet kitalálni annál, hogy egymásra leltünk.”
Fekete Vince pedig a Pusztító spirál című versét olvasta fel, amely a férfi-nő kapcsolat összetettségét, az örök nő sokarcúságát érzékelteti: „(…) czompó zsuzsánna böjti/ boszorkány ajtók becsapása sírás és zokogás bentről/ és világvégi fájdalom és keserűség bú és bánat kedv/ remények Lillák szertepukkanó buborékai buffogás sértettség és búvalbaszottság/ (…) Ó te csatakanca illegő-billegő-czompó zsuzsánna/ böjti boszorka országos büdös tehény/ finomka basztatások czompó zsuzsannája.”
Kiegészítő programok
A szónokverseny megnyitóünnepségén a tanítóképző diákjai Bod Péter Szent Hilarius című művéből adtak elő részleteket, Deák Magdolna és Tuzson Erika tanárnők összeállításában. Az első napi beszédek után dr. Deák Ferenc, a Nagy Mózes Elméleti Líceum magyartanára a Kosztándi Képtárban bemutatta Kosztándi Jenő és Kosztándi Katalin Kézdivásárhelyen élő képzőművészek alkotásait. Pénteken, a rögtönzött beszédek után Kis Emese és Szováti Mária irányításával a tanítóképző Gyöngyvirág Táncegyüttese és a házigazda diákok a Gábor Áron téren Villámcsődület az identitásért mozzanatra invitálták a vetélkedő résztvevőit és a kézdivásárhelyi járókelőket. A versenyzők péntek este részt vettek a tanítóképző gólyabálján, szombaton pedig Kis Emese tanárnő vezetésével Erdővidék múltjával, jeles személyiségeivel, műemlékeivel, természeti és épített örökségével ismerkedtek meg.
A XVI. Erdélyi Kossuth-szónokverseny résztvevői
- Baróti Szabó Dávid Technológiai Líceum: 2 tanuló (felkészítő tanár: Csog Orsolya)
- Dicsőszentmártoni Andrei Bărsanu Elméleti Líceum: 1 tanuló (felkészítő tanár: Szilágyi Anna-Rózsika)
- Kézdivásárhelyi Bod Péter Tanítóképző: 3 tanuló (felkészítő tanárok: Deák Magdolna, Fejér Piroska)
- Kézdivásárhelyi Nagy Mózes Elméleti Líceum: 3 tanuló (felkészítő tanárok: dr. Deák Ferenc, Nagy Babos Edit, dr. Rancz Teréz)
- Kézdivásárhelyi Református Kollégium: 2 tanuló (felkészítő tanár: Rancz Gyárfás Zsuzsanna)
- Kolozsvári Báthory István Elméleti Líceum: 1 tanuló (felkészítő tanár: Tárkányi Erika)
- Kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Technológiai Líceum: 1 tanuló (felkészítő tanár: Molnár Juliánna)
- Margittai Horváth János Elméleti Líceum: 2 tanuló (felkészítő tanárok: Szabó Melinda, Farkas Cecília)
- Székelyudvarhelyi Benedek Elek Tanítóképző: 4 tanuló (felkészítő tanár: Vass Ágnes)
A XVI. Erdélyi Kossuth-szónokverseny díjazottjai:
I. díj: Márton András (székelyudvarhelyi Benedek Elek Pedagógiai Líceum)
II. díj: Kedves Kriszta (székelyudvarhelyi Benedek Elek Pedagógiai Líceum)
III. díj: Pál Zsuzsa (székelyudvarhelyi Benedek Elek Pedagógiai Líceum)
Deák Gellért Gedeon (kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Technológiai Líceum)
Dicséret: Molnár Balázs (kézdivásárhelyi Nagy Mózes Elméleti Líceum)
Szőke Dóra (székelyudvarhelyi Benedek Elek Tanítóképző)
Különdíjak: Szegi Márk (margittai Horváth János Elméleti Líceum)
Szabó Tímea (dicsőszentmártoni Andrei Bărsanu Elméleti Líceum)
Közönségdíj: Molnár Balázs (kézdivásárhelyi Nagy Mózes Elméleti Líceum)
Deprecated: Function get_magic_quotes_gpc() is deprecated in /home/morfondi/public_html/wp-includes/formatting.php on line 4819
Deprecated: Function get_magic_quotes_gpc() is deprecated in /home/morfondi/public_html/wp-includes/formatting.php on line 4819
Deprecated: Function get_magic_quotes_gpc() is deprecated in /home/morfondi/public_html/wp-includes/formatting.php on line 4819