Gegő Hunor kiváló teljesítményeiről nemcsak itthoni, hanem külföldi hírportálok is írnak. A többszörös országos és Balkán-bajnok igazi büszkeségünk.
Azt mondják, minden sikeres sportoló mögött egy kitartó, határozott, elszánt és bátor egyéniség áll. Hunort mind a négy tulajdonság jellemzi. De hogy mi vezette őt a biatlonpályára, és mit jelent számára ez a sport? Erről mesélt portálunknak.
– Visszaemlékszel arra a pillanatra vagy akár események sorára, amelyek a „biatlonpályára” vittek?
– A sífutás és a téli sportok iránti vonzalom, mondhatni, a véremben van, ugyanis édesapám is sílövő volt fiatalkorában. Ő sajnos családi okok miatt hamar abba kellett hagyja a sportot, pedig tehetséges volt a maga idejében, többször elnyerte az országos bajnok címet. Én szerencsésebb helyzetben vagyok, teljes gőzzel a biatlonra tudok koncentrálni. Szüleim és nővéreim is mindig mellettem vannak, támogatnak. Nem akarok nagy közhelyekkel élni, de talán a sors hozta így, hogy én is sílövő lettem, és ezáltal az ő sportolói karrierje az enyémben teljesedhet ki.
GEGŐ HUNOR
- A csíkszeredai ISK neveltje, jelenleg a VSK-Csíkszereda sportolója.
- Többszörös országos és Balkán-bajnok.
– Számodra mit jelent a biatlonozás: sportként tekintesz rá, vagy ez már egy életforma?
– A sportág kialakulása a skandináv katonáknak köszönhető, kezdetekben háborúban, majd később gyakorlatokon, felméréseken mérték össze tudásukat, az emberi célpontokat papírcélpontokra cserélve. Onnantól kezdve óriási változásokon ment át ez a sportág, és szakértők szerint ma éli fénykorát. Számomra ez több mint sport, ez egy életforma. Nem tudom elképzelni magam semmilyen más formában, csak sílövőként. Szeretek edzeni, hajtani magam a végsőkig. Egy tesztsorozat során például kiderült, hogy mennyire ki tudom magam kapcsolni egy edzésen, el tudom felejteni a külső dolgokat, a stresszt, és csak a feladatomra fókuszálok.
– Egy biatlonversenyre való fizikai felkészülést természetesen edzések és hosszú edzőtáborok kemény munkája előzi meg. Hogyan győzöd vagy vezeted le a verseny előtti izgalmadat? Ennyi megmérettetés után már ez az „ellenség” is könnyen leküzdhető?
–A felkészülést tulajdonképpen már tavasszal megkezdjük. A szezon lejárta után egy hónap szünetünk van, és újrakezdődik az edzés. Igaz, hogy téli sportról van szó, de a nyár kulcsfontosságú: ilyenkor kell alapozni télire. Ha nincs jó alap, télen bárhogyan edzhetünk, nem lesz stabil formánk, és jó eredmény elérésére is kevés az esélyünk. Ezt pont úgy kell elképzelni, mint egy épület esetében: ha nem áll stabil alapokon, akkor az egész odaveszhet. A versenyekre való mentális felkészülés a gyengepontom, de e téren is sokat fejlődtebalm az elmúlt évben, és egyre jobban tudom uralni magam. Persze mindig jelentkezik egy kis normális versenyláz, amire szükségem van ahhoz, hogy jobban fel tudjak pörögni. Sok múlik azon is, hogy a szezon melyik szakaszán vagyok. Az első versenyeken jobban stresszelek, de néhány verseny után már belejövök, aztán a következő szezonban kezdem előlről. Ez egy körforgás, és szerintem a versenyzők nagy része mind így van ezzel.
– Említs meg néhány eredményt azok közül, amelyekre igazán büszke vagy, amelyek mérföldkövet jelentettek és jelentenek az eddigi „versenyfutásod” során.
– Ez egy nagyon nehéz kérdés. Többszörös országos, valamint Balkán-bajnok vagyok, ám ezek az eredmények nem voltak rám nagy hatással. A legnagyobb feladatom jelenleg az, hogy minden győzelmemnek, helyezésemnek örülni tudjak, és ez nem mindig megy. Viszont most már dolgozok rajta, és minden versenyemben megtalálom a pozitívumot, ami továbbhajt. Számomra az első nagy eredmény a tavalyi, Kanadában megrendezett felnőtt IBU-kupán, még kisifjúságiként, a sprintpróbán elért 27. helyezésem volt, amikor sok nagy nevet sikerült megelőznöm, és először bejutnom 10 százalék alá (a 15 százalék alatti eredmény már világkupa-indulási szint). Az idei szezonomban mindenképp a Svájcban megrendezett, harmadik Junior IBU-kupa állomás sprintpróbáján elért 5. helyem volt a legnagyobb mérföldkő. Ez volt az első alkalom, hogy egy erős mezőnyben bekerültem a legjobb hat közé. Ez az eredmény megerősítette bennem, hogy van keresnivalóm ebben a sportágban, s ha minden a helyén, akkor érhetek el jó eredményeket.
– Kitűnő eredménnyel zártad január 26–február 2. között a Tölcsvárhoz közeli Cheile Grădișteien megszervezett, 2016-os ifjúsági biatlon-világbajnokságot, ahol 40 országból több mint 400 élsportoló vett részt. Milyen érzés volt szerepelni ezen a bajnokságon?
– Mindenkinek nehezebb, amikor otthonában versenyezhet egy rangos versenyen, de ugyanakkor jó érzés is. Ez velem sem történt másképp. Ilyenkor nagyobb a nyomás, jobban figyelnek ránk, az emberek tőlünk várják a jó teljesítményt. Én úgy érzem, tudtam kezelni az érzéseimet, és sikerült a versenyeimre koncentrálni. Sajnos az időjárás nem kedvezett nekünk, nagy meleg, vizes, mély hó volt, és ilyen körülmények között nem könnyű a waxolás. Mivel nem ugyanazok a feltételeink e téren, így nem tudjuk felvenni a „versenyt” a nagy biatlonnemzet(-ek) technikai felszereltségével. Összességében nem vagyok megelégedve eredményeimmel, de mint mondtam, minden versenyemben megkeresem a pozitívumot. Itt nagyon nagy lendületet és megnyugvást adott az, hogy sikerült három versenyen is stabilan jól lőnöm, az üldözéses versenyen például életem legjobbját. Ezek az eredmények elhitették velem, hogy nemcsak edzéseken, hanem világversenyeken is képes vagyok jó lövészetre, ahol igazán van tétje ennek.
– A hosszú munka és a versenyek után meddig tart a kiérdemelt pihenő? Hogyan gyűjtesz újból és újból erőt a következő megmérettetésekhez?
–Szezon közben rövidek a pihenők, maximum 2-3 napot áldozunk erre. Van, amikor már verseny utáni napon is edzünk, természetesen ilyenkor csak könnyedén és rövidet. Ha van rá lehetőség, akkor az úszást vagy a biciklizést választom. Így volt ez a svájci versenyem után is, hazaértünk, és másnap már mentem az uszodába. Ez tőlem is függ. Olykor előfordul, hogy két napig nem végzek semmilyen testmozgást, de van, amikor azt érzem, hogy mozgásra van szükségem, és egy könnyed úszással pihentetem magam. Az igazi pihenő az az egy hónap, ami szezon után jár, de én két hét után akkor is bringára pattanok, és kerülök egyet, mert már hiányzik a mozgás, vagy csak egy kicsi kikapcsolódásra vágyom.
– Hol láthatunk legközelebb versenypályán? Milyen évre számíthat a szurkolótáborod?
– Legközelebb jövő héten, szintén Cheile Grădișteien veszek részt az ifjúsági sífutó-világbajnokságon. Itt sílövőként nincsenek nagy elvárásaim, egyáltalán nem ismerem a mezőnyt, csak élvezni akarom a versenyzést, ugyanakkor ez nagyon jó felkészülést jelent a március közepén, Szlovéniában megrendezendő Európa-bajnokságra. Ebben a szezonban ezek lesznek az utolsó nemzetközi versenyeim, ezeken kívül még az országos bajnokságon indulok, szintén márciusban. Szerencsére mi egyelőre jó helyzetben vagyunk, ami a hóviszonyokat illeti, így ezt az utóbbi versenyt itthon, Hargitafürdőn szervezik meg. A követőimnek pedig annyit tudok ígérni, hogy minden versenyen, ahol rajthoz állok, kiadom magamból a maximumot.
Deprecated: Function get_magic_quotes_gpc() is deprecated in /home/morfondi/public_html/wp-includes/formatting.php on line 4819
Deprecated: Function get_magic_quotes_gpc() is deprecated in /home/morfondi/public_html/wp-includes/formatting.php on line 4819
Deprecated: Function get_magic_quotes_gpc() is deprecated in /home/morfondi/public_html/wp-includes/formatting.php on line 4819