Hasonló cikkek
Deprecated: Function get_magic_quotes_gpc() is deprecated in /home/morfondi/public_html/wp-includes/formatting.php on line 2720
Deprecated: Function get_magic_quotes_gpc() is deprecated in /home/morfondi/public_html/wp-includes/formatting.php on line 4819
Deprecated: Function get_magic_quotes_gpc() is deprecated in /home/morfondi/public_html/wp-includes/formatting.php on line 4819
Deprecated: Function get_magic_quotes_gpc() is deprecated in /home/morfondi/public_html/wp-includes/formatting.php on line 4819
Végfa, borda, nyüst, kistekerő, nagytekerő, feszítőfa, hasajó, csép, osztováta – ezek a kifejezések már nem sokat mondanak számunkra, nagyanyáink idejében azonban ezek a szövéshez szükséges eszközök falun elengedhetetlenül fontosak voltak a megélhetéshez.
Kész Mária rá se hederítve e munka türelmet próbáló és időigényes voltára, nagy buzgalommal a szövőszék és a matematika világát próbálja összeegyeztetni, és végtermékként a legjobbat kiadni a kezéből. A kézdivásárhelyi Őszi Sokadalom alkalmával ezekről a területekről kérdeztem.
– Kitől tanulta a szőnyegszövést?
– A szövésem története akkor kezdődött amikor 2010-ben, egy szomorú esemény után örököltünk egy családi házat gyönyörű környezetben, a Kovászna megyei Feldobolyban. Egy ilyen vidéki ház berendezése hangulatában megköveteli a rongyszőnyeget. Nekünk csak régi, kopott darabjaink voltak, azonban az évek során rengeteg felvágni való rongyot felhalmoztunk, ami egyébként a kukába került volna.
Én gyerekkoromban ültem szövőszékben édesanyámmal, amikor még a lábam sem érte el a lábítót, amivel a szálakat kell váltani, és láttam a felszerelését is, ami akkor nagyon érdekesnek és titokzatosnak tűnt főleg, hogy a faluban is csak egy-két asszony tudta a mesterséget. Már akkor elhatároztam, hogy annak a sok szálnak a titkát egyszer én is megtanulom, és most adva lett hozzá a hely, már csak szövőszéket és egy olyan személyt kellett keresni, aki ért a szövéshez.
Bacsó Lenke idős szomszéd néninek mondtuk el a tervünket, aki felajánlotta az ő szövőszékét, amit hozományként kapott az édesanyjától, de már 40 éve nem használta senki – hosszas kutakodás után három házból sikerült összegyűjtenünk a szövőszék darabjait, hogy az működőképes legyen. Mikor ez megvolt, jött a következő kérdés, hogy ki tudja megtanítani a munkafolyamatot, hiszen az egyedüli élő szövőnő a faluban nagyon beteg, és már nem tudja átadni a tudását. A szomszéd néni és egy másik falustársa, Urus Marika néni összetették a tudásukat, amire fiatalkorukból emlékeztek, és egyik hétvégén megsikerült az első fonalfelvetés, egy következő hétvégén pedig a szövőszékre való feltekerés, a befűzés és a szövés beindítása. Nagy volt az öröm, 2011 telén izgatottan, hétvégeken éjjel-nappal dolgozva leszőttem az első 30 méter hagyományos rongyszőnyegemet. Munka közben rájöttem, hogy mennyi érdekes dolgot lehet készíteni, és ettől fogva – tudván, hogy a lehetőségeknek csak a képzelet szab határt – rabja lettem a mesterségnek. A következő gond az volt, hogy ezt a mesterséget egyszeri „beindítás” alkalmával nem lehet megtanulni, és én tovább szerettem volna folytatni az okulást. A férjemmel együtt, aki látta a lelkesedésemet, és tetszettek neki az ötleteim, elkezdtünk keresgélni szakkönyvek után, és az interneten is kalandoztunk a témában. Egészen addig, amíg az elejétől a végéig megtanultuk az egész munkafolyamatot, és mindenik felszerelésnél tökéletesítettünk valamit rajta. Nagyon sokat köszönhetek neki, hogy eddig fejlődött a tudásom, és nem utolsósorban a karbantartási munkákat is ő végzi, amiket ezek a szövőszékek igényelnek. Ez egy olyan mesterség, amit ha tudsz, egyszerűnek tűnik, de igazából nagy odafigyelést, pontos munkát és némi matematikai tudást is igényel. Most értem meg igazán gyerekkorom egyik rejtélyét, hogy majd’ minden padláson volt szövőszék, de a faluban kevesen tudták felszerelni, így őket hívták, mikor szőni akartak.
Én most már három szövőszéken dolgozom felváltva aszerint, hogy melyiket mire szerelem fel: rongyszőnyeghez, vásznakhoz, népviseletekhez szükséges anyagokhoz, tarisznyákhoz és igény szerint egyebekhez. Egy negyedik szövőszékemet pedig arra szereltem fel, hogy táborokba és különböző oktatási tevékenységekre járjak vele. Van saját szövőszékem is, de vannak olyanok is, amiket felajánlottak nekem használatra, hogy ne porosodjanak a padláson. Köszönet értük.
A saját szövőszékemnek külön története van, ugyanis Lemhényben, a szüleim közeli szomszédságában élt Felsőháromszék egyik legelismertebb szövőnője, Máthé Mária, aki 70 évig szövésből tartotta fenn a családját, és minden földrészen vannak már munkái. Ő megkereste édesanyámat, hogy felajánlja eladásra nekem a szövőszékét, mert tudomást szerzett róla, hogy mivel foglalkozom. Az ő eredeti terve az volt, hogy egy múzeumnak ajánlja fel, de mégis úgy döntött, jobb, ha valaki még használja. Engem még az a szerencse is ért, hogy ő személyesen tanította be nekem a használatát, és ezen a szövőszéken szövöm a tőle tanult székely felleges rokolya anyagát meg mindenféle vásznat.
– Mint ismeretes, matematika szakos tanárnő a Nagy Mózes Elméleti Líceumban. Hogyan sikerül beosztania idejét? Mikor van ideje szőni, elárusítani?
– A matematika tanítása is egyfajta alkotás, mert nemcsak tudást adunk át, hanem jellemeket is formálunk, és adott esetben sorsokat határozunk meg, ami nagyon felelősségteljes feladat. A pedagógus munkája teljes embert igényel, és a sok év alatt, amit az ember eltölt az iskolában, az élete részévé válik a folyamatos értékátadás tudata. Szövés közben is úgy érzem, hogy minden egyedi darab, ami lekerül a szövőszékről, egy-egy olyan életre kelt mű, mint egy-egy elballagott tanítvány. Nekem a kettő nagyon kiegészíti egymást, és az a jó, hogy hét közben kikapcsolódásként az újabb darabjaimat tervezem gondolatban, hétvégén pedig a szövőszékben ülve a következő hetemet tervezem meg, akár még feladatok is születnek a fejemben.
Tehát mivel még aktív pedagógusként dolgozok, csak hétvégeken és vakációban tudok időt fordítani a szövésre, de azt mondhatom, hogy ez most már több mint hobbi, lassan már megszállottság. Az alkotás öröme, olyan, mint a drog: hiányzik, és nem lehet tőle megszabadulni.
– A fonáshoz, a szövéshez már az időszámításunk előtti időkben különféle állati és növényi eredetű természetes anyagokat használtak. Milyen típusú szőnyegeket sző? Honnan szerzi be az alapanyagokat?
– Rongyszőnyegeket szövök. Alapanyaguk rongy, a felvetőszál pedig gyapotfonal. A fonalat megvásárolom, a rongyot pedig a szekrényekből kikerülő, kinőtt, megunt, kopott, selejtezésre ítélt ruhadarabok, ágyneműk, abroszok stb. teszik ki, amit barátoktól, ismerősöktől kapunk.
– Milyen színösszeállításokat alkalmaz?
– A szőnyegek színösszeállítása az előkészített rongyok függvényében szabadon, a saját elképzelésem alapján történik – ezek az egyedi darabok. Az innen visszamaradó, apróbb darabokból készülnek a hagyományos szőnyegek.
– Hogyan zajlik a szövés folyamata?
– Ez egy időigényes feladat, nagyon nagy odafigyelést igényel, és mindent pontosan előre ki kell számolni. Először azt számolom ki, hogy a szőnyeg vagy a vászon szélessége hány szálat igényel, ehhez pedig ki kell választani a megfelelő bordát, amibe majd befűzöm ezeket a szálakat. Ezt követően ki kell számolnom, hogy mennyi fonalra van szükségem a kívánt hosszúság előkészítéséhez. Itt nagyon fontos tényező a fonal vastagsága is. A szőnyeghez vastagabb fonalat, a vászonhoz pedig vékony cérnát használok. Miután megvannak az előkészületek, következik a fonal felvetése egy szabadon forgatható, alul-felül rögzített keretre: spirál formában feltekerem rá a kívánt hosszúságot, és ezt lentről felfelé és fentről lefelé addig ismétlem, amíg elérem a kiszámolt szálak számát, ami megközelítőleg 200 és 900 között váltakozik aszerint, hogy mit szövök belőle. Ezeket a szálakat – hogy később a szövőszékre való feltekerésnél szét lehessen válogatni – a kereten minden térésnél fent és lent is keresztezni kell. Mikor kész a felvetés, le kell szedni a keretről fonatba szedve, hogy ne vegyüljenek össze a szálak. És most következik a szövőszékre való feltekerés. A szövőszéknek van egy hasajónak nevezett kerek, forgatható rúdja, erre kell feltekerni szorosan az előre elrendezett, szétválogatott szálakat, amiknek megfelelő szorosságát szükség szerint csépeknek nevezett pálcákkal lehet biztosítani. Miután megvan a feltekerés, ezeket a szálakat be kell egyenként fűzni a nyüstökbe, amik majd szövés közben váltják a szálakat a kívánt minta szerint. A nyüstökbe való befűzés után minden egyes szálat egyenként át kell húzni a bordaszemek között. A borda szerepe, hogy biztosítsa a megfelelő sűrűséget a szálaknak. Nagyon figyelmesen kell dolgozni, mert egyetlen tévedés is meglátszik szövés közben. Mikor mindez megvan, a szálakat feszesen rögzíteni kell egy másik hasajóhoz, majd jöhet a próbaszövés és a nagy izgalom, hogy minden pontosan sikerült-e, mert tévesen befűzött szálat nem lehet hagyni.
– Megközelítőleg mennyi időt vesz fel egy négyzetméter szőnyeg megszövése?
– A szőnyegek elkészítésének ideje függ a mintától. Mivel én a többi munkám mellett nem tudok egyszerre sok időt ezzel tölteni, így igazából nem tudom, mennyi idő alatt készül el egy szőnyeg, de mindenképpen – minden munkafolyamatot figyelembe véve – időigényes munkáról beszélünk.
– Milyen mintákat használ a szövéshez? Azt is megszövi, amit a megrendelő elképzel?
– A mintákat én találom ki az éppen rendelkezésre álló anyag függvényében, amit először csíkokra fel kell vágni, és minden hibás részt ki kell dobni belőle, hogy ne legyenek bogok a szőnyegben. A munka ezen része is nagyon sok időt vesz igénybe. A szőnyegeknek nincs mintahagyománya, képzeletben születnek meg az egyedi darabok, de olyan is előfordul, hogy valakinek valamilyen színre vagy mintára van igénye, és akkor azt szövöm meg.
– Vannak megrendelői? Melyik korosztály vásárolja leginkább a rongyszőnyegeket?
– Abban a kellemes meglepetésben volt részem, hogy a fiatal generációnak van rá igénye, és értékelik is a befektetett munkát. Az idősebbeknek még mindig van tartalékuk abból, amit a szüleik vagy a nagyszüleik szőttek, hiszen nagyon tartósak ezek a szőnyegek.
Vásárokba nincs időm járni, de tagja vagyok a kézdivásárhelyi Barabás Zsombor Háromszéki Népművészek Egyesületének, és így idén második alkalommal sikerült az Őszi Sokadalom idejére kivinni munkáimat a forgatagba. Szintén az egyesülettel veszek részt a szőtteseimmel a karácsonyi kiállításokon és a városi parkban szervezett tavaszi virágkiállításon.
– Mennyire felkapott itt, Háromszéken a szövés?
– Háromszéken több faluban is vannak még asszonyok, akik szőnek, és én nagyon örülök ennek, mert egyedisége és természetessége miatt mindenfajta szőttesre van igény. Ez egy olyan hagyomány, amit nem szabad veszni hagyni, de a hozzá szükséges eszközöket is meg kell őrizni.
– Milyen jövőbeni tervei vannak?
– Rengeteg tervem van. Elsősorban még tökéletesítenem kell a tudásomat, nagyon érdekelnek a befűzési technikák a különböző mintákhoz. Ezenkívül egyik álmom – mivel a hely adott – egy szövéssel kapcsolatos múzeum tárgyi anyagának összegyűjtése (amihez szívesen fogadok adományokat), vidékünk szőttes mintakincsének összegyűjtése és befűzési lépéseik megszerkesztése.
KÉSZ MÁRIA
Lányneve Hella Mária.
1962. június 13-án született Kézdivásárhelyen.
Lemhényben élt szüleivel és húgával.
Szülei egyszerű munkásemberek voltak, akik sokat kézimunkáztak, barkácsoltak. Tőlük tanulta meg a munka szeretetét.
Az elemi iskolát Lemhényben, a középiskolát Sepsiszentgyörgyön végezte, ezt követően a Bukaresti Egyetem matematika fakultásán szerzett oklevelet.
1987 szeptemberétől a kézdivásárhelyi Nagy Mózes Elméleti Líceumban tanít matematikát.
1987-ben családot alapított, két lánya van: Borbála és Blanka.
Borbála a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen szerzett építészmérnöki diplomát. Kisebbik lánya, Blanka most utolsó éves fogorvostan-hallgató a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen.
2011 óta foglalkozik szövéssel.
Deprecated: Function get_magic_quotes_gpc() is deprecated in /home/morfondi/public_html/wp-includes/formatting.php on line 4819
Deprecated: Function get_magic_quotes_gpc() is deprecated in /home/morfondi/public_html/wp-includes/formatting.php on line 4819
Deprecated: Function get_magic_quotes_gpc() is deprecated in /home/morfondi/public_html/wp-includes/formatting.php on line 4819