Főoldal / Ehejt / Állami oktatás a szülők pénzén

Állami oktatás a szülők pénzén

Bár hangsúlyozzák, hogy Romániában minden gyermek számára garantált az ingyenes állami oktatás, azért az osztálypénzből időnként meg kell vásárolni egy polcot, fogast vagy a mindennapi használatra szükséges kellékeket. Annak ellenére, hogy a tanárok által beszedett osztálypénz nem törvényszerű, a szülők „önkéntesen” azért mindig gondoskodnak a létezéséről. Legtöbb helyen már a félév eleji szülőértekezleten elhangzik a „nagyon fontos lenne, de nincs rá elég pénz” kezdetű felsorolás, a hiányosságok pótlásáról pedig természetesen a jószívű szülők kell gondoskodjanak.

 

Az osztálypénznek hosszú évekre visszamenő hagyománya van a romániai oktatási intézményekben. A csoport-vagy osztálypénzként összegyűjtött szülői támogatás kiegészíti az iskolák szegényes költségvetését, elfogadható feltételeket teremtve a jövő generáció oktatásához. A szülők anyagi támogatása elméletileg önkéntes jellegű kellene legyen, azonban ez ma már sok helyen szükségszerű finanszírozásnak minősíthető. Bár pro és kontra érveket egyaránt felsorakoztathatunk, ez a „szokás” mindaddig elfogadható, míg az egy szülőre eső havi hozzájárulás nem haladja meg a jóérzés határát, és nem jár pluszjogosultságokkal.

 

Törvény tiltja az osztálypénzt

Romániában törvény tiltja az osztálypénzt, ha azt az iskola a pedagógusokon, igazgatókon keresztül irányítja. Így – a törvényt megkerülve – a pénzgyűjtés egyetlen módja az önkéntes szülői adományozás maradt, amit a szülői bizottság vagy egy erre kijelölt személy gyűjt össze, majd adományként a csoport vagy az osztály javára fordítja.

Az oktatási intézmények szervezéséről és működéséről szóló szabályzat értelmében a tanév elején, közgyűlésen a szülői bizottságok – amennyiben szükségesnek találják – javasolhatják egy minimális összeg begyűjtését, amivel a szülők besegíthetnek az osztály fenntartásába és fejlesztésébe. Ez a pénzösszeg egyetlen szülőnek sem jelenthet kötelezettséget, és nem befolyásolhatja a gyerekek oktatáshoz való jogait sem.

Ez az adományozási forma iskolánként változhat. Van, ahol ezt az összeget osztálypénzként kezelik, és csak az adott osztályba járó tanulók szülei pótolnak bele. Az így összegyűlt pénzösszeget csakis az osztályközösség élvezi: teremfelújításra, modern készülékek, kiegészítő tananyagok beszerzésére használják. Máshol azonban iskolapénzt gyűjtenek. Ebben az esetben az iskola teljes szülői közössége egységesen pótol, a begyűlt összeget pedig mindig arra az osztályra vagy célra fordítják, amely az adott helyzetben a legfontosabbnak és legszükségszerűbbnek tűnik.

 

Törvénytervezet a pénzgyűjtés szigorúbb büntetésére

Egy éppen terítéken lévő törvénytervezet hat hónaptól egészen hároméves szabadságvesztéssel büntetné azokat az igazgatókat vagy szülői bizottságokat, akik kötelezővé teszik a csoport- vagy osztálypénzbe való belepótolást. Jelenleg a csoport- vagy osztálypénz gyűjtése szinte kényszeríti a szülőket arra, hogy mélyen a zsebükbe nyúljanak. A szülők e hallgatólagos kötelezettségét szeretné megszüntetni a törvénytervezet kezdeményezője, elkerülve ezzel a pénzösszeg az igazgató vagy a vezetőség általi önkényes elköltését. Számos fővárosi iskolában szinte természetes a havi 30 lej begyűjtése, amiről legjobb esetben is csak az év végén számolnak el. A havi 30 lejt néhány szülő könnyűszerrel megengedheti magának, vannak azonban olyanok is, akiknek a tanfelszerelés beszerzése is utólagos nélkülözéseket jelent.

Különböző oktatási intézményekben érdeklődtünk a szülőktől és az oktatóktól arról, hogy ők szoktak-e pénzt gyűjteni, és ha igen, mennyit és milyen célból teszik azt.

„Valójában semmiféle pénzt nem szabad(na) gyűjteni az oviban, legalábbis az óvónők kezében nem fordulhat meg pénz. Havonta jön a kis munkafüzet, ami 3 lej, ennek árát nekik adjuk oda. Más pénzzel a szülőbizottság vezetősége foglalkozik, de nem szoktunk rendszerességgel gyűjteni, csak amikor szerepelnek a gyerekek. Ilyenkor ebből vesszük meg a sütit, a vizet és az óvónőknek a virágot, az ajándékot. Volt olyan, hogy sötétítőket varrattunk, arra talán fejenként 30 lejt pótoltunk.” (szülő)

„Az óvodai oktatásban egyetlen kelléket, eszközt sem kapunk. Nekünk, óvodapedagógusoknak kell utakat találnunk arra, hogy a kisgyerekeknek tetszetős, kívánatos, érdeklődésfelkeltő eszközöket tudjunk a kezükbe adni. Ehhez időnként a szülők segítségét is igénybe vesszük. Ezt a szülők támogatásként adják a csoportnak, amit mindig szülőértekezleten beszélünk meg. A pénztáros gyűjti össze a pénzösszegeket, és ő is számol el az elköltött pénzről.” (óvónő, pedagógus)

„Minden félév elején a szülői bizottság az összegyűjtött pénzből megvásárolja a következő félévre szükséges szappant, WC-papírt és a fontosabb dolgokat. Ezenkívül minden félévben még pótolunk 30 lejt színes papírok, rajztömbök és a mindennapi használatra alkalmas fogyóeszközök beszerzésére.” (szülő)

Olvasta már ?

Új energiákat hazahozni, nem a hírt, hogy odakint milyen jó

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük