Hasonló cikkek
2015-ben alakult a gyergyószéki népzenészeket és énekeseket tömörítő Karmazsin Népi Együttes, hogy reprezentatív eseményeken hitelesen szólaltassa meg az erdélyi népzenét. A zenekar tagjai különböző olyan neves táncházzenekarokban játszanak, mint a Heveder, az Üver, a Cika vagy a Katorzsa. A zenekarról, a népzene és néptánc reneszánszáról, az időtálló értékekről Nagy Zsuzsa énekessel beszélgettünk.
– Mi az együttes története, hogyan jött létre?
– A 2015-ös Gyilkostói Népművészeti Sokadalomra készülve szerettünk volna valami újdonságot, valami mást mutatni a közönségnek, ezért „összehoztuk” a Gyergyó vidéki zenészeket, 22 személyt, és ezen a rendezvényen volt az első fellépésünk. Annak ellenére, hogy kevesen vagyunk itthon – többnyire Erdély különböző pontjain élnek a zenészek és az énekesek –, tavaly nyár óta már volt koncertünk. A Gyilkos-tói fellépést követően a gyergyószárhegyi káposztafesztivál, majd a Ceppel-találkozó következett Gyergyóújfaluban, de felléptünk a Szent Miklós Napokon, valamint idén, március 15-én előadtunk egy ünnepi gálaműsort, Huszároké címmel.
Úgy érzem, másabb ez a fajta zenélés, mint kisebb zenekarokkal fellépni – ahol általában hárman vannak: hegedűs, brácsás és bőgős –, itt minden hangszeren legalább hárman játszanak, azonkívül van még cimbalom, harmonika és gardon. A koncertek is általában úgy zajlanak, hogy mindenki játszik egy blokkot, és a végén van egy közös rész, amit mindenki zenél, annak hatalmas ereje van! Amikor jó sok zenész van egy-egy énekes mellett, olyankor énekelni is teljesen más.
– Miért választották a Karmazsin nevet?
– Ez a név Danguly Ervintől, a zenekar egyik tagjától ered, és mint tudjuk, a karmazsin egy ritka, drága kelme és bőráru volt századokon keresztül. A névválasztás azt hangsúlyozza, hogy a Karmazsin együttes is egy ritkaság, egy érték, akárcsak régen az ugyanilyen elnevezésű kelme. Ez a sok zenész közös munkája által számukra nagy értéket visz tovább: a népzene és a népdalok szeretetét.
– Milyen vidékek népzenéjét tartják fontosnak megismertetni a közönséggel?
– Erdély minden tájegységének a zenéje megtalálható a Karmazsin repertoárjában – Gyergyó vidéke, Kalotaszeg, Küküllő mente, Mezőség –, mindig úgy próbáljuk felépíteni a koncerteket, hogy ne legyen két ugyanolyan, ne adjuk elő még egyszer ugyanazt, hanem mindig mást.
– Hogyan tudnak megoldani egy-egy fellépést, hiszen ahogyan már említette, a tagok nagy része nem Gyergyóban él…
– Nem mondanám, hogy nehezen, csak másképp. Nekünk nem adatik meg az, hogy koncert előtt akárhányszor össze tudunk ülni és gyakorolni, természetesen azok, akik itthon vagyunk, egy-két próbát tartunk, de amúgy mindenki tudja, hogy mit kell zenéljen, mindenki készül és koncert előtt „összedobjuk” a repertoárt. Teljesen más töltetet ad ez a koncertnek, és nekünk is sok pluszenergiánk marad.
– Milyennek látja a népzene és a néptánc jövőjét vagy akár jelenlegi helyzetét vidékünkön?
– Örömmel látom, hogy virágkorát éli. A gyermekek szeretik a néptáncot, mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy a Hóvirág együttesbe 150 gyermek jár táncolni, a négyévesektől egészen a középiskolásokig. A kicsik főként a népi játékok miatt szeretik, hiszen az ő óráikon ezt játsszuk a tánc mellett, és nem is veszik észre, hogy mennyi mindent tanulnak ezáltal, például a tér kihasználását, a pörgéseket, a helyes testtartást. A nagyobb csoportoknál a hangsúly már a táncon, a tájegységek megismerésén van, hiszen nem elég csak a táncot tudni, háttérinformáció is kell hozzá. Ahogy nőnek, és látják, hogy egyre többet próbálunk nekik átadni, annál fogékonyabbak és lelkesebbek. Én ősz óta tanítok a Hóvirág néptánccsoportban Szász Ferenc és Portik Izolda Magdolna mellett, meglepődtem, hogy milyen sok gyereket érdekel ez a tevékenység. Ugyanez elmondható a táncházakkal kapcsolatban is, van érdeklődés a felnőtt- és a gyermektáncházra is, akárcsak az ottani oktatásra.
– Milyen közelebbi terveik vannak?
– A Sokadalomra készülünk, akkor leszünk egyévesek. A Hóvirág néptánccsoport esetében lassan közelednek az év végi előadások, amikor bemutatjuk, mit tudunk, min dolgozunk ősz óta, a nyári vakációban pedig edzőtáborba visszük a gyermekeket.
Tagok: Molnár Szabolcs, Bartis Zoltán, Danguly Tünde, Simon István, Kozma Zsombor, Szabó Lóránt, Koós Róbert, Oláh Dániel – hegedű; ifj. Koszorús Kálmán – cimbalom; Szilágyi Laszló, Köllő Gergő, Csibi András – brácsa; Simon András – harmonika; ifj. Bajna György, Korpos Szabolcs, Mayer Róbert – nagybőgő; Sólyom Csaba – ütőgardon; Nagy Zsuzsanna, Danguly Ervin, Dénes Anita, Varga Katalin Eszter – ének.
Deprecated: Function get_magic_quotes_gpc() is deprecated in /home/morfondi/public_html/wp-includes/formatting.php on line 4819
Deprecated: Function get_magic_quotes_gpc() is deprecated in /home/morfondi/public_html/wp-includes/formatting.php on line 4819
Deprecated: Function get_magic_quotes_gpc() is deprecated in /home/morfondi/public_html/wp-includes/formatting.php on line 4819
Nagyon örvendek, sőt büszke vagyok Zsuzsira, hogy ilyen szépen beszél a gyergyói népzenéről, a néptáncról, kiemelt helyen a Karmazsin Népi Együttes- ről. Talán, ha szabad hozzátennem, nagyon fontos megemlíteni egy olyan személyt, aki már pályakezdőként is nagy igényességgel és hozzáállással fordult e műfajhoz. Csomafalváról, származik, most művelődés-szervezőként tevékenykedik a városban, de nyugodtan kijelnthetjük, hogy a folklór a szíve csücske. Elsősorban nekik köszönhetőek a szentmiklósi rendszeres táncházak, a Karmazsin elődjének, a gyergyói népzenészek társaságának, összetoborzása és rengeteg munka, mellyel lehetőséget biztosít az említett zenekar megjelenéseire, koncertjeire. Köszönjük mindezt Sövér Adél – nak!
Deprecated: Function get_magic_quotes_gpc() is deprecated in /home/morfondi/public_html/wp-includes/formatting.php on line 4819