Hasonló cikkek
Deprecated: Function get_magic_quotes_gpc() is deprecated in /home/morfondi/public_html/wp-includes/formatting.php on line 2720
Deprecated: Function get_magic_quotes_gpc() is deprecated in /home/morfondi/public_html/wp-includes/formatting.php on line 4819
Deprecated: Function get_magic_quotes_gpc() is deprecated in /home/morfondi/public_html/wp-includes/formatting.php on line 4819
Deprecated: Function get_magic_quotes_gpc() is deprecated in /home/morfondi/public_html/wp-includes/formatting.php on line 4819
Deprecated: Function get_magic_quotes_gpc() is deprecated in /home/morfondi/public_html/wp-includes/formatting.php on line 2720
Deprecated: Function get_magic_quotes_gpc() is deprecated in /home/morfondi/public_html/wp-includes/formatting.php on line 4819
Deprecated: Function get_magic_quotes_gpc() is deprecated in /home/morfondi/public_html/wp-includes/formatting.php on line 4819
Deprecated: Function get_magic_quotes_gpc() is deprecated in /home/morfondi/public_html/wp-includes/formatting.php on line 2720
Deprecated: Function get_magic_quotes_gpc() is deprecated in /home/morfondi/public_html/wp-includes/formatting.php on line 4819
Deprecated: Function get_magic_quotes_gpc() is deprecated in /home/morfondi/public_html/wp-includes/formatting.php on line 4819
Alternatív, bió, káros anyagoktól mentes, egészségre kedvező hatással bíró – nap mint nap ezek a szavak köszönnek vissza ránk, de kézzelfogható megvalósítással ritkán találkozhatunk.
Ferencz Tünde gyakorlatba ültette tudását: Csíkbánkfalván szalmából, agyagból és fából építette meg álmai házát. A különleges módszerről, az építés élményéről, a tájidegenség kérdéséről beszélgettünk.
– Csíkban nőtt fel, Szentmártonon is élt, mégis Bánkfalván kezdtek házépítésbe. Mivel magyarázza ezt?
– Úgy éreztem, hogy elég volt, ki kell menni falura. Anyum Szentmártonra költözött, én pedig odaköltöztem az ő házába, de annyira nem tetszett. A falu az európai út mellett van, így ott soha nem éreztem olyan hangulatot, amire igazán vágytam. Bánkfalva félreesik, és a dombosabb felén szebb a kilátás, lévén, hogy ez is rendkívül fontos szempont volt.
Másfelől pedig minél nagyobb összefüggő területet akartunk vásárolni, mert tanulunk gazdálkodni. Bánkfalván jelenleg még sokkal hozzáférhetőbb árban lehet hozzájutni a nagyobb telekhez, mert félreeső helyen van. Szinte mindenki igyekszik olyan helyre költözni, amely megfelelően közművesített, ez azonban együtt jár azzal, hogy az adott település beépített is. Emiatt nincsenek még igazán felértékelve az érintetlen helyek.
– Honnan szerzett tudomást az alternatív házépítés előnyeiről?
– Van egy kolléganőm, Lázár Mónika, aki a családjával sokkal hamarabb nekifogott az alternatív építkezésnek, s ahogy járogattunk a készülő lakásukhoz, kalákázgattunk, egyre inkább egyértelművé vált, hogy ez számunkra is járható út lehet. Onnantól elindult a mi egyéni utunk. Keresés, olvasás, tanulás. Sokat kell nézelődni és érdeklődni ahhoz, hogy mindenki megtalálja azt a megoldást, amelyik technikailag, anyagilag, életvitelileg, környezet- és helyspecifikus szempontból is megfelel neki.
– Hogy lehet kiszűrni a sok információból a felhasználható tanácsokat?
– Ebben az esetben nincsenek egymásnak ellentmondó dolgok a szakirodalomban: mindig logikusan levezethető, hogy az adott megoldás milyen esetekben ajánlott, mikor kerülendő.
– Hogyan jutott arra a következtetésre, hogy a csíki időjárásviszonyokhoz a szalmaház a legmegfelelőbb?
– Ez volt a legfontosabb szempont számunkra. Ez az építkezési forma tökéletesen ideillik.
A szalma tudományosan mért hőszigetelési paraméterei is messze jobbak, mint akármelyik építkezésben használt mesterséges szigetelőé. Hőtároló képessége ugyan nincs, de kívül arra van szükség, hogy szigeteljen. A szaklapokban olvasható adatok is ezt bizonyítják, de az is elég meggyőző, hogy a barátaink arról mesélnek, mínusz húsz fokban csak egy tüzet égetnek le a kályhában, és máris kellemes idő van. Tisztában vagyok vele, hogy ezt nagyban befolyásolja a kályha minősége, égési hatásfoka, de számomra így is mérvadó ez a tapasztalat.
– Az anyagiak mennyire befolyásolták a választásban?
– Természetesen volt szerepe a döntésben. Mikor azt mondja valaki, hogy házat épít, akkor milliárdos költségekben kezd gondolkodni, és ez jogos is. Ha összehasonlításképpen megnézzük egy téglaház építkezési költségeit, akkor óriási a különbség. Nem beszélve arról, hogy hosszú távon gondolkodva, környezettudatossági szempontból a tégla, a beton elég nagy előállítási költségeket von maga után. Ami a mi házunkhoz kellett, az mind természetes és elérhető anyag: szalma, agyag, kő, fa, bár az utóbbinál körültekintőnek kell lenni. Úgy tartják, hogy környezetbarát építkezés fával dolgozni, de szerintem ez csak akkor igaz, ha élete során mindenki csak egy kis portát épít belőle, és esetleg fűt vele, de folyamatosan ültet, és felelősséget vállal a helyi erdőgazdálkodás ökotudatosításában.
A szalmaházaknál van olyan lehetőség, hogy faszerkezet nélküli, önhordós típusú ház legyen, ebben az esetben a falak elbírják a tető súlyát.
– Ez mennyire stabil szerkezet?
– Amerikában már több évtizede állnak ilyen házak, de én ezt nem vállaltam volna be.
Nálunk van stabil faszerkezet, és az alapozásnál, a tartószerkezeti pontokon betont is használtunk.
Ha felépül a téglaház, le kell szigetelni, ennek komoly költségvonzata van, és ezen a szinten el is lehet rontani a dolgokat, ha nem figyelünk az anyagtársítási elvekre.
– Milyen fázisban áll az építkezési folyamat?
– Éppen tapasztás alatt állnak a falak. Tavaly egy réteget tapasztottunk, még hátravan kettő. Még egy kályhára van szükségünk, és lehet is költözni. Persze kívül és belül is kell még szépítgetni a házat, beállítani az optimális komfortszintet, és mivel ezt lassacskán mi magunk végezzük, így olyan, mint egy alkotási folyamat.
– Hogy bírta a telet a szalmaház?
– Nagyon jól viselkedett, semmilyen sérülést, károsodást nem fedeztünk fel sem a tetőn, sem a tartószerkezetben vagy a falakban.
Mindenki mondta, hogy meg fogják rágcsálni az egerek, de nem találtuk ennek nyomát. A házat megemeltük, és a viszonylagos biztonság kedvéért szeretnénk még megközelítőleg negyven centi magasságban, alul és felül is fémhálózni, ami megnehezíti a dolgukat. A 6-7 centis agyagos tapasz is védi a szalmát, jól bírja a párás/esős/havas időszakot, a pára- és hőmérséklet-ingadozásokat.
– Mennyi idő telt el az elgondolás és a megvalósítás között?
– Beletelt egy évbe, amíg kitaláltuk, olvasgattunk és letisztult a kép. Kiválasztottuk és kitaláltuk a számunkra legmegfelelőbb technikai megoldásokat, adaptáltuk a helyi adottságokhoz, megterveztük, megrajzoltuk, és megtaláltuk azt a megfelelőképpen jártas, együttműködésre, alternatív építkezésre nyitott tervezőt, aki formális követelmények szerint előkészítette az építkezést. Utána nagyon hamar ment. Nekifogtunk, és megközelítőleg két hónappal később már állt a ház. Két kedves ács barátunk kilenc nap alatt felrakta a faszerkezetet, ezenkívül mindenféle munkálatot a párommal ketten csináltunk. Ha belegondolsz, akkor semmi olyan tudás nem kell egy ház felépítéséhez, ami ne lenne elérhető bárki számára. Sok év alatt gazdálkodtuk volna ki azt a pénzt, amiből munkásokkal, hagyományos alapanyagokkal sikerült volna felépíteni a házat. Mi a nagy részét két hónap alatt megoldottuk.
– Milyen érzés ilyen mértékben részt venni a házépítésben?
– Számunkra a legnagyobb hozadéka az élmény volt. Éppen tapasztottunk, és a kislányom megkérdezte, hogy „anya, most játszunk vagy dolgozunk?” Erre mondtam neki, hogy én nem tudom, te mit csinálsz, de mi játszunk.
Az anyagi vonzat mellett közrejátszik az is, hogy állandóan ott vagy, a te elképzeléseid szerint készül minden. Látod a folyamatot, ha mégse úgy alakul valami, amilyennek elképzelted, akkor tudsz változtatni, ha felmerülnek kérdések, tovább tájékozódsz, és ennek megfelelően döntesz.
– Az építkezési engedély kiváltása mennyire volt zökkenőmentes?
– A szalmaházaknak nincs külön kategóriája, a faszerkezetes házak közé sorolják. Emiatt nem voltak problémák. Nem tudom, hogy meddig tart ez így, de persze minden a megszorítások irányába megy. Onnantól, hogy szalmaházról beszélünk, kötelezhetnek arra, hogy lekezeltessük a szalmát, bár ez szükségtelen, mivel a szalmabála a vastag agyagtapasszal megbír 1000 fokot 1 órán át. Amúgy a túlbiztosítási igény illúziókból táplálkozik. Magyarországon és még sok más államban már nem adnak engedélyt önerős építkezésre. Az olyan államokban, ahol tipikusan szalmaházra adnak engedélyt, a szakcsoportok előre lekezelt, előkészített szalmával dolgoznak. A tulajdonos teljesen ki kell maradjon az építkezésből. Sajnos arra nevel, pontosabban kényszerít a társadalom, hogy a korlátlan információáramlás korában, paradox módon, életünk minden felelősségét, szabadságát átruházzuk szakemberekre, pedig nem szabadna sem az egészségünket, sem az étkeztetésünket, sem az életünket szakemberekre bízni. Meg kell hallgatni, de nem szabad vakon követni őket, mert mögöttük elkerülhetetlenül érdekek tornyosulnak.
– Az áram- és a vízellátást hogy tudják megoldani?
– Egyelőre egyik sincs bevezetve. Napelemekben gondolkodunk. Nincsenek nagy igényeink, azokat néhány napelemmel ki tudjuk elégíteni. Arra jutottunk, hogy az élethez nagyon kevés kell. Nem az az irány, hogy menjünk vissza a múltba, és keressünk olyan dolgokat, amelyek nem is kellenek, és már nincsenek is. Én a jelenben élek, és előre nézek, a jövőben keresem a maradéktalanul ökotudatos energiaellátási technológiákat.
Nem illúzióvadászatról van szó. Egyszerűen szeretnénk a lehető legkörnyezettudatosabban élni figyelembe véve az igényeinket. Kell megfelelő hőmérséklet, internet, mosógép. Azt nem vállalnám be, hogy kézzel mosogassak, szívesebben töltöm az időmet például a gyerekemmel.
A vízzel kapcsolatosan még gondolkodunk: olcsóbb bevezetni a közvizet, sajnos a területünkön nincs hozzáférési lehetőség. A kútfúrás elég drága mulatság. Ha biztosak lennénk benne, hogy nem tiltják be tíz éven belül az összes kutat, akkor lenne értelme, mert az önellátás a legjobb megoldás a szabadság elérésére. Továbbá az esővíz és a háztáji szürke víz újrahasznosítása terén keresek megoldásokat.
Nem akarok nagy elveket megfogalmazni: szeretnék vigyázni a természetre, tiszteletben tartani a földi élet minden megnyilvánulási formáját, megélni a pénzemből, és jól érezni magam. Úgy szeretnék élni, hogy anyagi javakban minél kevesebbet hagyjak hátra magam után, lelkiekben, szellemiekben ettől még lehet halmozni. Az anyagiakban építkezni a legnagyobb illúzió. Minél kevesebb kár maradjon utánunk, minél kevésbé befolyásoljuk a természeti folyamatokat. Nem tudhatom, hogy az én gyerekem húsz év múlva hol és hogyan akar élni. A falvak most is tele vannak üres és kihasználatlan házakkal: az emberek fél életen át dolgoznak azért, hogy minden gyermeknek telket és házat tudjanak hátrahagyni, de nagyon kevés az olyan fiatal, aki ott és úgy akar élni, ahogy szüleik megálmodták. Emiatt kiöregednek a falvak, időnként lebontanak egy-egy régi épületet, a helyén pedig megjelenik egy rózsaszín ház. Én azt mondom, hogy olyan házat szeretnék építeni, amelyik egyik napról a másikra elpakolható, és semmi nem marad utána. A természet visszadarálja a fát, a szalmát, a földet. Annak a helyére mindenki azt épít, amit akar, én nem tettem tönkre a területet.
Nagyon változó világban élünk, tiszteletben kell tartani a jövő nemzedéket, a földet és a Földet kell csupán meghagyni neki.
– Mi volt a falubeliek véleménye az épülő házukról?
– Emberi viszonyulást tekintve nagyon kedvesek voltak. Természetesen kétkedve jöttek, figyelmeztettek erre-arra, de ahogy épült, és kezdett egyre inkább házformája lenni, ők is egyre többet kérdeztek a hogyanjáról. Még sokat le kell tenni az asztalra, hiszen amíg nincs teljesen kész, addig nem egyértelműen csúnya vagy szép, jó vagy rossz.
– Mennyire illik majd bele a tájba?
– Tudom, hogy bizonyos esztétikai követelményeknek meg kell feleljen. A mi ízlésünket is kell tükrözze, és a falu összképéhez is kell passzoljon.
Tiszteletben tartom mások ízlését, értékelem a hagyományos minta- és motívumvilágot, ennek a mögöttes tartalmait, amit ma már csak néhányan ismernek és értékelnek, de el kell fogadni, hogy a régi faluképek nem állíthatóak vissza. Alkalmazkodunk, de amíg vannak düledező és narancssárga házak, addig nem hiszem, hogy a lapos földtető olyan undorító lenne. Nemsokára kizöldül a tető, kívülről fehérre meszeljük a falakat, megszépítgetjük a házat. Szerintem beleillik a bánkfalvi tájba, a természeti tájba mindenképp.
Végsősoron a falubeliek számára sem új a módszer: régen, amikor valaki fázott, bebújt két szalmabála közé. Ezt ők sokkal természetesebben művelték, mint mi.
Mindenképpen szeretnénk jó kapcsolatban lenni az itteniekkel, hosszú távon szó lehet bármiféle korosztályt megcélzó, közösségi eseményről is nálunk.
– A belső térben lesz valami különleges?
– Nagyon egyszerű a ház térelosztása: egy „óriási” nappali, konyha, fürdőszoba, gyereklak, hálószoba. Lesz egy kályha, amit úgy helyezünk el, hogy a teljes lakást kifűtse. Egyszerű fehér falak, oszlopok, kevés cucc. Saját készítésű bútorokkal rendezkedünk be, mindent sikerült megvalósítani, amire egy lakásban szükség lehet.
– Mi a terv a nagy területtel?
– Soha életemben nem ültettem el egyetlen hagymát sem. Most nekifogtam, és minimális ráfordítással nagyon jó termés lett gabonából, zöldségekből. Nem azért akarok kevesebbet elhasználni a világból, mert meg akarom vonni magamtól, vagy mert divatos eszmékkel akarom kompenzálni magam. Földdel akarok dolgozni, mert ez mágikus munka, de szeretek olvasni és tanulni, nem fogok naphosszat kapálni. Egyszerűen úgy érzem, hogy semmi értelme ennek a pazarló életnek, számomra erőltetett. Ha szeretsz egy embert, akkor nem használod ki, fel sem merül, a kölcsönösséget nem is kell ebben az esetben leszabályozni. A föld is kell érezze azt, hogy szeretjük és vigyázunk rá.
FERENCZ TÜNDE
Csíkszeredában nőtt fel.
A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Csíkszeredai Karának gazdasági osztályán dolgozik.
Párjával Csíkbánkfalván szalmaházat épít.
Házuk szalma, fa, és agyag felhasználásával készült.
Deprecated: Function get_magic_quotes_gpc() is deprecated in /home/morfondi/public_html/wp-includes/formatting.php on line 4819
Deprecated: Function get_magic_quotes_gpc() is deprecated in /home/morfondi/public_html/wp-includes/formatting.php on line 4819
Deprecated: Function get_magic_quotes_gpc() is deprecated in /home/morfondi/public_html/wp-includes/formatting.php on line 4819