Hasonló cikkek
Az Oktatási és Kutatási Minisztérium július 12-én, kedden kora délután tette közzé az érettségi eredményeket, amelyek idén nem okoztak különösebb meglepetést: országos szinten 66,76 százalék – 1,8 százalékponttal alacsonyabb, mint a tavaly – az óvások előtti átmenési arány. Ugyancsak kedden elhangzottak az első nyilatkozatok is az oktatási minisztérium tisztségviselőinek részéről: Mircea Dumitru újonnan kinevezett oktatási miniszter nem tartja kielégítőnek az eredményeket, javulást remél, és változtatásokat ígér; Király András, a minisztérium kisebbségi oktatásért felelős államtitkára a Krónikának nyilatkozva derűsebben nyugtázta a tavalyihoz hasonló átmenési arányt, kiemelve a tárca szerepét az eredmények alakulásában és azt a tényt, hogy idén nem tarkították korrupciós botrányok az érettségit.
A végzős diákok és azok, akiknek a korábbi években nem sikerült az érettségijük, iskolájuk titkárságán iratkozhattak be a vizsgákra május 30. és június 3. között. Az érettségi időszaka hosszúra nyúlt: június 13-án kezdődött a román nyelvi kompetenciapróbával, majd június 15–17. között az anyanyelv szóbeli, 21–24. között a számítógép-kezelési kompetenciapróba, június 27. és július 1. között pedig idegen nyelv szóbeli következett; az írásbeli vizsgák július 4-én kezdődtek román nyelv és irodalommal, 5-én anyanyelvből, 6-án a szaknak megfelelő kötelező tárgyból, 8-án pedig a választott tárgyból vizsgáztak az érettségizők.
A tételekről
Az érettségi vizsgát sem kerülték el a viták, hiszen újból hibásan fogalmaztak meg egy tételt, nevezetesen a fizikatétel egyik kérdését (hiányzott onnan egy „aprócska” mínuszjel), így nemcsak másfél pontot veszíthetett a vizsgázó, hanem a megoldással bíbelődve, a helyes eredményt keresve sok időt is, ami a többi feladat megoldását is befolyásolhatta. Ez alkalommal is – akárcsak a nyolcadikosok országos értékelésén – a diákok és a pedagógusok beadványban kérték a minisztériumot, hogy a fizikából vizsgázók erre a feladatra kapják meg a maximális pontszámot, ha nem ez történik, bírósághoz fordulnak – mondták –, sőt egy tanár egyenesen a kormányfőnek is írt az ügyben. A másik vita a reál szakon tanulók román tételének harmadik pontja körül zajlott: ez esetben nem a hibás megfogalmazás, hanem a feladat értelmezése körül. Sok vizsgázó ugyanis Marin Preda A Moromete család (Moromeții) című regényét mutatta be mint a két világháború közötti időszakban írt művet. A választásuk melletti érvelés így hangzott: a regénybeli események nagy része a két világháború között zajlik, és nem a regény megírásának a dátuma (1955) a fontos, hanem a műben elbeszélt idő. Hogy az egyes értékelő bizottságok miként jártak el ezekben az esetekben, azt a közvélemény nem tudja, de valószínű, sikerült kompromisszumos megoldásokat találni, mert az elégedetlenségek elcsitulni látszanak ez esetben is.
A tételekkel kapcsolatban érdemesnek tartjuk megjegyezni, hogy sem románból, sem magyarból nem látunk lényeges különbséget a reál és a humán szaknak adottak között. Nem nehézségi fokozatban eltérő, hanem inkább ekvivalens tételeknek tudnánk nevezni azokat, ugyanis az első és a harmadik kérdésnél csak a művek változtak, az értelmezési szempontok ugyanazok voltak, a második kérdésnél – a szövegalkotásnál – pedig csak a téma különbözött, a követelmények lényegében nem. A sztereotip módon közel két évtizede ismétlődő magyar tételszerkezettel kapcsolatban pedig az a vélemény körvonalazódott bennünk, hogy az komoly módon visszahat a líceumi irodalomtanítás mikéntjére. A tétel harmadik pontja ugyanis minden évben egy adott korszakban írt, bizonyos műfajú epikai vagy drámai alkotáshoz kapcsolódik, és lehetőséget biztosít a tanulóknak arra, hogy válasszanak a felsorolt művek közül. Mindenki tudja tehát, hogy ha az érettségi vizsgán például a drámai költemény a téma, akkor a Csongor és Tünde és Az ember tragédiája között lehet választani, ezért a diák csak az egyiket olvassa el (tanulja), és a tanár is csak az egyiket tanít(hat)ja. És ez így van a többi műfajváltozattal – például a realista és a modern novellával vagy a realista és a romantikus regénnyel is. Nem végeztünk reprezentatív felmérést, de a diákoktól érdeklődve azt a következtetést vontuk le, hogy nagyon sok intézményben például Az ember tragédiáját nem tanulják-tanítják. És a tanuló elvégezheti a középiskolát, és sikeresen érettségizhet úgy, ha pusztán két drámát, két novellát és két regényt ismer. Vajon nem számít nagy veszteségnek, ha ez így történik? Nem kellene változtatni a monoton módon ismétlődő tételszerkezeten, hogy ne legyenek ennyire kiszámíthatóak és ilyen kevésre redukálhatóak az adott műfajok/művek?
A romántétellel kapcsolatban sajnos már közhely mondani, hogy az a nem román anyanyelvűek számára nehéz volt. Idén az is nehezítette a tételt a kisebbségi – így a magyar – diákok számára, hogy az első kérdés nem lírai alkotáshoz, hanem drámaihoz kapcsolódott, s ezzel a műnemmel sokkal kevesebbet találkoznak az órákon, mint a líraival. Ebből természetesen az következik, hogy a három székelyföldi megyében a leggyengébb eredményeket románból érték el a tanulók. Azt is fölöslegesen emlegetjük, hogy a 2011-től érvénybe lépett oktatási törvény sajátos tanterveket és tankönyveket biztosít a kisebbségekhez tartozó tanulók számára minden szinten, ha a döntéshozók vajmi keveset tesznek a törvény cikkelyeinek életbeléptetéséért.
A tételeket idén is központilag lefordították a kisebbségek anyanyelvére, így magyarra is. A fordításokat tanulmányozva azt tapasztaltuk, hogy azok – néhány apróbb helyesírási hibától eltekintve – ezúttal helyesek, igényesek voltak. Az a kérdés azonban felmerült bennünk, hogy a megoldókulcsokat miért nem fordították le egyetlen tantárgyból sem, hiszen aki a fordítás alapján írta meg a dolgozatát, anyanyelvén tudta volna teljes értékűen ellenőrizni a feladatmegoldásait.
Az eredményekről
Országos szinten 137 338 beiratkozott diákból 129 199-en vettek részt az érettségin, közülük 86 262-nek sikerült a vizsgája. Megjegyezzük, hogy az átmenési arányok kiszámításakor a vizsgán részt vevő – és nem a beiratkozott vagy esetleg a be sem iratkozott – diákok számához viszonyítják a sikeresen vizsgázókét.
Az eredményeknél a legnagyobb arányú növekedést országos szinten Hargita megyében regisztrálták, ahol az átmenési arány 4,23 százalékkal nőtt 2015-höz viszonyítva, de Kovászna megyében is 1,7 ponttal jobbak voltak az eredmények, mint múlt évben.
Országos szinten 56 tanuló maximális jegyet ért el, Hargita és Kovászna megyében azonban nem volt egyetlen diáknak sem színtízese, Maros megyében is csak egynek, a Papiu Ilarian Líceumból, román tagozatról.
A székelyföldi megyékben az utóbbi három évben a következőképpen alakultak az eredmények:
| Megye országos szint | Átmenési arány 2014-ben | Átmenési arány 2015-ben | Átmenési arány 2016-ban |
| Kovászna | 57,3% | 63,9% | 65,61% |
| Hargita | 54% | 55,86% | 60,09% |
| Maros | 59,7% | 69,7% | 61,78% |
| Országos szint | 59% | 67,9% | 66,76% |
A tételekről előbb elmondottakat igazolja, hogy mindkét magyar többségű székelyföldi megyében húsz pont körüli a különbség a román és az anyanyelv eredmények között:
| Megye | Ötös felett magyar nyelv és irodalomból | Ötös felett román nyelv és irodalomból |
| Kovászna | 98% | 76,42% |
| Hargita | 94,9% | 68,9% |
Az óvásokról
A fellebbezéseket július 12-én, kedden délután négy és este nyolc között lehetett benyújtani. Az érettségin rendszerint több tanuló fellebbezi meg a dolgozatjegyét, mint a nyolcadikosok országos értékelésén, sok tanulónak ugyanis az eredménye ötös és hatos között van, és ezen a vizsgán a hatos általánossal lehet átmenni. Ha az eredeti és az óvás utáni jegy között több mint 0,50 pont a különbség, akkor az új jegyet tekintik véglegesnek, ha annál kisebb a különbség, akkor marad a régi jegy. Ha másfél pont a két értékelés közötti különbség, akkor egy harmadik bizottság is újraértékeli a dolgozatot, és az általuk adott jegy lesz a végleges. A végső eredményeket július 16-án függesztik ki.
Az oktatási rendszer légköréről
A bizalmatlanság az érettségin ugyanúgy megnyilvánult, mint más vizsgákon, így csak az utolsó pillanatban értesítették a megyei bizottságokat arról, hogy melyik értékelő központba kell eljuttatniuk a dolgozatokat (a Kovászna megyeieket például Szeben megyében javították, de jó, hogy például nem Vasluiban). A megóvott dolgozatok esetében sem lehetett tudni az utolsó percekig, hogy az adott megyében vagy más, regionálisan szervezett értékelő központokban javítják-e azokat. Még mindig a csalásoktól, a korrupciós ügyektől félnek a minisztériumban, ez onnan is látszik, hogy az érettségiről szólva az elsők között emelték ki, hogy idén nem került sor ilyenekre. Azt viszont néhányan megpróbálták a vizsgázók közül, hogy valamilyen módon csaljanak, így az érettségiről 191 diákot zártak ki. Országos szinten nem nagy ez a szám, de érdemes erről is szólni, hiszen a szabályzat értelmében ezek a tanulók az érettségi következő két szessziójában nem vizsgázhatnak. Kovászna és Hargita megyében nem történt rendbontás, Maros megyében öt diákot zártak ki a vizsgáról. A vizsgaközpontokban rendőrök is felvigyáztak a szabályosságra, a tantermekben kamerákat szereltek fel, amelyek képet és hangot egyaránt rögzítettek. Mobiltelefonokat, hallgatókészülékeket nem volt szabad bevinni a vizsgára, mert az azonnali kizárást vont maga után.
A szigorú szervezési körülményeket tapasztalva csak sóhajtunk, és József Attila szavaival mondjuk: „Jöjj el szabadság! Te szülj nekem rendet!” Azaz olyan oktatási rendszert, amelyben sem a tanár, sem a diák nem gondol arra, hogy a vizsgán esetleg csalhat, és amelyben a rendszer irányítói, vezetői feltétlenül megbíznak-megbízhatnak az intézményekben tevékenykedő pedagógusokban, és rájuk bízzák-bízhatják a felügyelet és értékelés cseppet sem könnyű, de szép feladatát.
Székelyföldi számadatok az érettségiről
Kovászna megyében román nyelv és irodalomból 1184-en, magyar nyelv és irodalomból 1241-en, a szaknak megfelelő kötelező tantárgyból (matematikából és történelemből) 1190-en, a választott tantárgyból 1209-en vizsgáztak.
Maros megyében összesen 3806 diák iratkozott be az érettségire, közülük 1100 magyar. A vizsgákon 3611 tanuló jelent meg.
Hargita megyében 2552 diák iratkozott be, és 2270 diák jelent meg a vizsgákon, közülük 1364 diák ért el hatos feletti átlagot.
Deprecated: Function get_magic_quotes_gpc() is deprecated in /home/morfondi/public_html/wp-includes/formatting.php on line 4819
Deprecated: Function get_magic_quotes_gpc() is deprecated in /home/morfondi/public_html/wp-includes/formatting.php on line 4819
Deprecated: Function get_magic_quotes_gpc() is deprecated in /home/morfondi/public_html/wp-includes/formatting.php on line 4819