Hasonló cikkek
Deprecated: Function get_magic_quotes_gpc() is deprecated in /home/morfondi/public_html/wp-includes/formatting.php on line 2720
Deprecated: Function get_magic_quotes_gpc() is deprecated in /home/morfondi/public_html/wp-includes/formatting.php on line 2720
Deprecated: Function get_magic_quotes_gpc() is deprecated in /home/morfondi/public_html/wp-includes/formatting.php on line 4819
Deprecated: Function get_magic_quotes_gpc() is deprecated in /home/morfondi/public_html/wp-includes/formatting.php on line 2720
Deprecated: Function get_magic_quotes_gpc() is deprecated in /home/morfondi/public_html/wp-includes/formatting.php on line 4819
Deprecated: Function get_magic_quotes_gpc() is deprecated in /home/morfondi/public_html/wp-includes/formatting.php on line 4819
Deprecated: Function get_magic_quotes_gpc() is deprecated in /home/morfondi/public_html/wp-includes/formatting.php on line 2720
Deprecated: Function get_magic_quotes_gpc() is deprecated in /home/morfondi/public_html/wp-includes/formatting.php on line 4819
Deprecated: Function get_magic_quotes_gpc() is deprecated in /home/morfondi/public_html/wp-includes/formatting.php on line 4819
Csendben, alázattal dolgozik. Keze alatt gyönyörű alkalmi és tangóruhák, szövőszéken készült kendők, ősi, népi tudást hordozó holmik születnek. Noha jelenleg Budapesten él, mégis azt vallja, ha az ember békében él magával, akkor szinte bárhol otthon érezheti magát a világon. Báró Júliával beszélgettünk.
– Csíkszeredában nőttél fel, azonban az iskola elvégzése után ikertestvéreddel, Mónikával együtt Magyarországra vezérelt a sors. Miért határoztad el magad e döntés mellett?
– Zilahon születtem, és Csíkszeredában, Csíksomlyón nőttem fel. Miután érettségiztem a Nagy István Művészeti Líceum építész szakán, úgy döntöttem, hogy ruhakészítést fogok tanulni – ikertestvérem az ötvös szakmát választotta. Az otthoni képzések színvonalát a kevés gyakorlati óra miatt nem találtam megfelelőnek, ezért 2011-ben Budapestre jöttem elsajátítani a ruhakészítés csínját-bínját. A város romantikus légköre és az anyanyelvi környezet is Budapest mellett szólt. Szerethető, élhető, élő város.
A tanulás egy véget nem érő folyamat számomra. Az iskola elvégzése után több divattervező és mesterember műhelyébe volt szerencsém bepillantást nyerni. Belekóstoltam a méretes szabászatba, az esküvői ruhák készítésébe és a nagyszériás ruhagyártásba is. Ezt a szakmát sem lehet könyvekből megtanulni – gyakorolni, tapasztalni, kísérletezni kell. A kisszériás kollekciók alkotása áll hozzám a legközelebb, egyedi, méretre készített darabokat is vállalok.
A ruhatervezés egy összetett, háromdimenziós gondolkodást igénylő alkotási folyamat. A tervek megvalósításához elengedhetetlen hozzávalók: a művészi arányérzék, a műszaki ismeretek, az anyagismeret és a technológiák ismerete. Ruhakészítőként nem elég kiváló szabónak vagy varrónőnek lenni, a munkaszervezéshez, az internetes felületekhez, a grafikai anyagok szerkesztéséhez, a fotózáshoz és a kapcsolatépítéshez is érteni kell.
– Mi az, ami azóta is a magyar fővárosban tart téged?
– Jól érzem itt magam. Most itt van feladatom, itt tudok tovább építkezni. Van egy olyan tulajdonságom, hogy a pohár teli oldalát nézem. A városi életnek árnyoldalai is vannak, de ezek helyett a szépre és a jóra figyelek. Szeretek sétálni a Duna-parton, a Tóth Árpád sétányon és a Gellért-hegyen. A Szabadság hídról csodálatos a naplemente. Sokszor gondolok a gyerekkori teliholdas éjszakákra, a fenyőillatra, a Szellő-tetőre, a Somlyó hegyére, a családi fészekre, az ismerősökre.
Tamási Áron gondolatát magam részéről átfogalmaznám valahogy így: bárhol legyünk a világon, otthon vagyunk benne – vagy éppen nem vagyunk otthon benne. Bárhol éljen az ember, nehézségek és szép élmények egyaránt érik. Aki békében él önmagával, az mindenhol otthon érzi magát. Aki pedig nem él békében önmagával, az hiába él szülőföldjén, sosem lesz igazán otthon. Az otthon egy állapot… Talán egyszer visszaköltözöm Tündérországba, egy csendes házikóba, és kendőket szövögetek az erdő közepén.
– Divattervezést végeztél, kollekcióidra a nőiesség, a púderes színek, a részletgazdag megoldások jellemzők. Készítettél népi ihletésű ruhákat is. Miből merítesz inspirációt? Mit jelent számodra az alkotás?
– Divat- és stílustervezőként végeztem Budapest legrégebbi divatiskolájában 2013-ban. Szándékosan kerülöm a divattervező kifejezést, ugyanis úgy érzem, a divat szó (vagy divatszó) fokozatosan kiüresedett az ötvenes évek óta. Ma a szó hallatán leginkább a tiszavirág-életű, trendi ruhák jutnak eszünkbe, és nem egy Dior-kosztüm vagy egy Balenciaga-kabát. A klasszikus értékek mentén alkotok, ruháim nem mennek ki a divatból egyik évről a másikra, időtlenek. Alkotásaim olyan időigényes kézművesmegoldások által nyerik el végső formájukat, mint a láthatatlan kézi eldolgozás, a kézi gyöngyözés, a kézi rátétdíszítés és a kézi szabás – ezek tömeggyártásban nem megvalósíthatók. Hiszek abban, hogy az elegancia az egyszerűségben rejlik.
Az alkotás egyfajta önkifejezési forma, egy saját nyelv. Az alkotási folyamat akkor válik számomra befejezetté, beteljesültté, amikor valaki mosolyogva életre kelti a ruhámat, viseli azt. Ez az átlényegülés, a ruha és az ember egymásra hatása, az egyik legerősebb alkotásra késztető élmény.
Rengeteg vizuális és auditív hatásnak vagyok kitéve a fővárosban. Az ihlet leginkább a csendben talál rám, vagy mozgás közben, amikor befelé tudok fordulni. Éppen ezért igyekszem minél több időt a természetben tölteni és mozogni, tangózni. Legutóbbi kollekciómat az 1950-es évek hangulata és az argentin tangó szenvedélyes világa ihlette. Minden hat rám, és valamilyen formában ezek a hatások, élmények, érzések a ruháimon is megmutatkoznak.
Az ősi motívumok és mesterségek mindig foglalkoztattak. A vizsgakollekciómhoz a keresztszemes hímzésekből és a népi ingekből merítettem ihletet. Belekóstoltam a nemezelésbe, az írásos hímzésbe, a kézi azsúrózásba és a zsinórozásba is. Emellett varrtam hagyományos technikával készült népi inget is, amit ma már nagyon kevesen készítenek. Ennek egyik oka a tudás hiánya, a másik oka pedig az, hogy nincs idő ilyesmire. Egy népi ing elkészítése több hét kézimunkát igényel.
Amikor alkotok, kilépek az időből. Nem arra koncentrálok, hogy egy adott időegység alatt minél többet termeljek, hanem arra, hogy valami számomra tetszőt, maradandót alkossak. A kézi szövés is idő- és türelemigényes folyamat. Ma már kevesen foglalkoznak vele, pedig Csík környékén nem is olyan régen mindenki maga szőtte a háztartáshoz és öltözködéshez szükséges anyagokat, a festékes szőnyegekről nem is beszélve. A kézimunkával nem lehet sietni. Aki siet, az hibázik, és a hibát sok idő és bosszúság kijavítani.
Az érdekesség kedvéért álljon itt néhány adat:
- Az egyszerűbb kendők elkészítése 9-12 órát és további 3-4 óra rojtozást vesz igénybe.
- A ruháim gyöngypántjai 3-4 óra alatt készülnek el, de egy teljes ruha akár egy hétig is készül.
- Az egyedi, méretre varrt darabok elkészítése egy hétnél is tovább tart.
– Egyéni megrendelésre készítettél már menyasszonyi ruhát is, több mint két éve azonban a szövőszék mellett, a kézzel szőtt sálak világában is tevékenykedsz. Milyen lépések vezettek Judit műhelyébe?
– Tanulóéveim alatt egyáltalán nem vonzottak az alkalmi és menyasszonyi ruhák, közelebb állt hozzám a kabátok és az ingek világa. A sors mégis úgy hozta, hogy most főként alkalmi ruhákat készítek. Az argentin tangó nagy hatással volt és van rám. Ez a tánc csalogatta elő belőlem az alkalmi és táncruhákat, a nőt. A tánc átalakított, segített felfedezni egy másik önmagam. Mielőtt elkezdtem volna argentin tangózni, nem volt magas sarkú cipőm. Azóta van. Csak magas sarkúban (tangócipőben) táncolok, másban el sem tudom képzelni.
A kézi szövésű kendők készítését legalább annyira összetettnek látom a maga nemében, mint az esküvői ruhák megalkotását. Az interneten bukkantam rá Lukács Juditra, szövőműhelyébe a kézimunka iránti szeretetem és a természetes anyagok vezettek. Írtam neki, majd meglátogattam őt. Így indult a kendők története. Műhelyében sajátítottam el a kézi szövés alapjait, ráéreztem a szövés ritmusára, a saját ritmusomra. Több technikát kipróbáltam: a csáncsálást, az azsúrozást és a takácsminták szövését is. Azóta az ikertestvéremnek van saját szövőszéke, amelyen kedvünkre kísérletezhetünk. A szövés a tangóhoz hasonlóan meditatív tevékenység – tulajdonképpen tánc. A szövőnek mind a négy végtagja folyamatos mozgásban van, táncol. A tánc eredménye pedig egy csodálatos kendő.
– Gyakran hangoztatod, hogy a tánc kétszemélyes meditáció. Hogyan fonódott össze történeted a tangóval?
– Ahogy Budapestre jöttem, elkezdtem táncházakba járni. A moldvai, a széki és a kalotaszegi táncok állnak hozzám a legközelebb. A gyimesit különösen kedvelem. Néptáncos szálak vezettek 2013-ban a tangóhoz, azóta tart a szerelem. A páromat is a tánc által ismertem meg egy argentintangó-esten, azaz milongán. A tangó improvizatív tánc, amelyben a felkérés szemmel történik – az elfogadott tekintet engedély a táncra. A férfi és a női szerepek a helyükre kerülnek – a férfi gyengéden vezet, a nő bizalommal követ. Tánc közben egy testként mozgunk, szinte együtt veszünk levegőt. Ilyenkor megfeledkezem a mindennapok tennivalóiról, és feloldódom a közös ölelésben, a pillanatban. Imádok sétálni. Különösen hátrafelé, és mindezt tangó-ölelésben.
– Mikor alapítottad meg az Illango brandet? Miért épp ezt a nevet választottad hozzá?
– 2013 óta építem az Illangót. Olyan nevet álmodtam meg, amely közel áll a ruháim által képviselt nőies, tündéri világhoz. Hosszú keresés után találtam rá az Illangó magyar eredetű, női névre (http://magyarnevek.hu/nevek/noinevek/I/Illang%C3%B3), amely gyors lábú tündért jelent. A dallamos név hallatán a pillangóra asszociálhatunk, amely egy törékeny, szimbolikus lény – az átalakulás művésze.
– Nemrég mutatták be legújabb tangóruha-kollekciódat Budapesten, amelyet a helyszínen táncosok keltettek életre. Elképzelhető, hogy itthonra is szerveztek egy hasonló eseményt?
– Jó lenne megismertetni a csíkszeredai közönséggel is az alkotásaimat és az argentin tangó világát. Ebben a táncban nem ritka, hogy két idegen fél között az első kapcsolat az ölelés. Leírhatatlanul különleges élmény, érdemes megtapasztalni. Elképzelhető, hogy valamikor szervezek otthon is egy hasonló tangós ruhabemutatót, ahol nemcsak a ruhákat és a kendőket lehet majd megcsodálni, hanem bele lehet kóstolni a táncba is.
BÁRÓ JÚLIA
Zilahon született 1990. január 31-én. Csíksomlyón nőtt fel.
1997–2009. között a Nagy Isván Művészeti Líceum építész szakos diákja volt.
Egy tanévet töltött a Foothill High School reddingi középiskolában (US, CA) cserediákként.
Szakmai tanulmányok: Budapesti Divatiskola, Lucia Divatakadémia.
Mottója: „Az elegancia az egyszerűségben rejlik.”
Deprecated: Function get_magic_quotes_gpc() is deprecated in /home/morfondi/public_html/wp-includes/formatting.php on line 4819
Deprecated: Function get_magic_quotes_gpc() is deprecated in /home/morfondi/public_html/wp-includes/formatting.php on line 4819
Deprecated: Function get_magic_quotes_gpc() is deprecated in /home/morfondi/public_html/wp-includes/formatting.php on line 4819