Hasonló cikkek
Az informatikai szektor az egyik leggyorsabban fejlődő ágazat a huszonegyedik században: e tekintetben Románia sem kivétel, hiszen itt is szerencsés helyzetben vannak e szakma legkülönbözőbb területein tevékenykedők. Munkájukra, tudásukra szükség van, és egyre több szakembert kíván a munkaerőpiac: egyes elemzők szerint az sem fedezné az igényeket, ha megduplázódna a szakemberek száma. Mindezek együttes hatásaként elemzések alapján elmondható, hogy az informatika az a szakterület, melynek képviselői kisebb arányban hagyják el az országot a külföldi munkavállalás és ezáltal egy színvonalasabb élet reményében.
Az informatikai szakma székelyföldi vonzatairól, a szakemberképzésről, az informatikusok Székelyföldre történő visszavonzásáról, a szakterületen belüli elvándorlásról dr. Simon Károllyal, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Matematika és Informatika Karának adjunktusával beszélgettünk.
– Mi a véleménye, milyen az informatikusi szakma megítélése Romániában?
– Nagyon jó. Az IT-szektor egy húzóágazat Romániában, a legdinamikusabban növekvő terület (évente 15-20 százalékos növekedést produkál), egyre jelentősebben hozzájárul a GDP-növekedéshez. A cégek nagyobb része exporttevékenységet folytat, szolgáltatásaik világszinten ismertek és keresettek. Bár a tevékenységek nagyobb része még outsourcing, egyre több a próbálkozás innovatív, saját termékek fejlesztésére. A fizetések az országos átlagbér többszörösei, közelítik és több esetben akár már meg is haladják a nyugati bérezési szinteket. A szakmai fejlődési lehetőségek adottak: a legtöbb cég professzionális módszerekkel dolgozik komoly projekteken, és sokat tesz a megfelelő szakmai környezet kialakításáért. Ezenkívül nagyon sok a különböző intézmények, szervezetek, klaszterek, accelerator központok által szervezett, minőségi szakmai program. Az IT-szakemberek rendkívül keresettek a munkaerőpiacon – óriási a verseny ebből a szempontból –, és általában nagyon megbecsülik őket munkahelyeiken.
A fiatal, leendő szakembereket a cégek már az iskolapadokból próbálják elvinni: az oktatási rendszer már rég nem tudja kielégíteni a létszámigényt, így egyre több a privát szektor által működtetett átképzési program is, vagy a cégek belsőleg próbálkoznak emberek ki-, illetve átképzésével. Egyes elemzők szerint (pl. ANIS), ha megduplázódna a szakemberek száma, az sem lenne elegendő az igények kielégítésére.
– A szakemberek az ideálisnak tűnő körülmények ellenére miért dönthetnek mégis a külföldi munkavállalás mellett?
– Kevés fiatal szakember dönt a kivándorlás mellett, ezekben az esetekben az elvándorlás leggyakoribb okai a következők lehetnek:
- Az illető valamilyen speciális doméniumban (pl. adott kutatási területen, esetleg adott kutatócsoportban) vagy egy konkrét intézménynél (neves külföldi cég, egyetem vagy kutatóközpont, amelynek nincs romániai kirendeltsége) szeretne elhelyezkedni.
- Nem elégedett az itthoni környezettel. Amit például kifogásolni szoktak: infrastrukturális hiányosságok (pl. autópályák hiánya), az emberek mentalitása, a politikai osztály összetétele és hozzáállása, a korrupció, a bürokrácia, továbbá bizonyos szolgáltatások minősége vagy hiánya stb.
- Párja/partnere/családja miatt költözik.
A magyar nemzetiségűek közül többen mennek Magyarországra, de minden olyan ország célpont lehet, ahol elég fejlett az IT-szektor. A választás a személyes opciók alapján történik: például, ha valaki a Google-nél szeretne elhelyezkedni, akkor Zürich, London, Dublin egyaránt jó célpont lehet, vagy az Egyesült Államok felé is veheti az irányt.
Az IT-szakmában kevéssé jellemző, hogy valaki kimondottan a pénzszerzés miatt menjen külföldre, sokkal inkább a tapasztalatszerzés, a világjárás lehetősége motiválhatja.
– Több szakember útját követve milyen következtetéseket sikerült levonnia?
– Az általam ismert vagy általunk képzett romániai informatikusok többsége nagyon jó szakember. Nagyon jól tudnak érvényesülni bárhol, akár itthon, akár külföldi nagyvállalatoknál. Jelen pillanatban az IT-szektort látom Romániában az egyetlen tényleg sikeres területnek, és ezt meg is kellene tartani. Persze van néhány dolog, amire nagyon oda kellene figyelni, például:
- Az IT a felsőoktatási rendszerben nagy munkaerőhiánnyal küzd, és ez komoly problémákhoz vezethet.
- Az óriási munkaerőhiány miatt a cégek sokszor kénytelenek olyan kompromisszumokat kötni és döntéseket hozni, amelyek hosszabb távon problémákhoz vezethetnek (pl. nem megfelelő felkészültségű személyek alkalmazása, irreálisan/indokolatlanul magas fizetések stb.).
- A teljes oktatási rendszer egyre kevésbé megfelelő, nem tudja tartani a lépést a technológiai fejlődéssel, nem tud jó megoldásokat szolgáltatni bizonyos problémákra. Ha ebben a kérdésben nem lesz változás – nem lesz nagyobb finanszírozás, nem lesznek jobban megbecsülve a tanárok, nem lesznek komoly és valóban jól átgondolt reformok –, óriási bajban leszünk, és nemcsak az informatika szempontjából.
– Több intézménynél is tevékenykedik, mit tesznek a szakemberek hazavonzásának érdekében?
– A Székelyudvarhelyi IT Park Projekt és a U-Hub – Udvarhelyszéki IT&C Közösség, valamint az IT Plus Cluster esetében valóban elsődleges szempont a szakemberek hazavonzása, de nem feltétlenül csak külföldről. A nagyobb városok, IT- és egyetemi központok „elszívó” ereje nagyon nagy, a Székelyföldre kevés fiatal szakember tér haza: a romániai IT-szakemberek több mint 70 százaléka négy városban dolgozik. Ezen változtatni akarunk, változtatnunk kell, ha szeretnénk gazdasági, technológiai és minőségi demográfiai fejlődést a régióban. Ezért többek között szakmai programokat szervezünk, és próbáljuk láthatóvá tenni, hogy itthon is van élet az IT-szektorban; közös stratégiákat próbálunk kidolgozni, projekteket elindítani a régió technológiai fejlesztésének érdekében, valamint képzéseket is szervezünk, így próbáljuk biztosítani a humánerőforrás-fejlesztést és az utánpótlást.
– Hogyan látja a helyzetet a közel- és a távoli jövőben?
– A huszadik században a tudomány és a technológia annyit fejlődött, mint azelőtt összesen, a huszonegyedik században talán már többet, mint a huszadikban. A fejlődés üteme több területen exponenciális jellegű. Ennek következményeként – hacsak valami globális katasztrófa nem történik – 5-10 éven belül már gyökeresen átalakul a társadalmunk, ötven évre előre pedig már nagyon nehéz bármit is jósolni ebből a szempontból. Ennek az átalakulásnak az elsődleges motorja a technológiai fejlődés lesz. Napjainkban még elterjedt munkakörök szűnnek majd meg, és teljesen újak fognak megjelenni. Valószínűleg azok járnak majd jól, akik technológiával kapcsolatos területeken vagy kreatív szakmákban tevékenykednek. Ilyen szempontból elsődleges fontosságú az IT-szektor fejlődésének fenntartása és az oktatási rendszer felzárkóztatása, felkészítése erre a helyzetre.
SIMON KÁROLY
1980-ban született, székelyudvarhelyi származású informatikus.
A Tamási Áron Gimnázium után a marosvásárhelyi Petru Maior Egyetemen tanult, majd a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetemen végezte magiszteri és doktori tanulmányait.
2003-tól tevékenykedik a felsőoktatásban, 2008-tól a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Matematika és Informatika Karának adjunktusa.
Már a kilencvenes évektől tevékenykedik szoftverfejlesztésben, 2004-ben alapította kollégáival közösen a CID szoftvercéget, amely főként komplex optimalizálási problémák megoldására készített rendszereket és IT-tanácsadást biztosított nagyobb fejlesztési projektekben.
2014-től a Codespring brandet működtető Softech cég csapatában dolgozik projektvezetőként. Több szoftverfejlesztési projekt mellett legfontosabb megvalósítása itt a Codespring Mentorprogam, amely révén az elmúlt négy évben több mint 100 egyetemi hallgatóval foglalkozott a cég.
2016-tól a Székelyudvarhelyi IT Park Projekt szakmai koordinátora. A székelyudvarhelyi városvezetés által kezdeményezett projekt célja az IT-szektor fejlesztése a régióban. A projekt keretében alakult meg a U-Hub – Udvarhelyszéki IT&C Közösség, amely szorosan együttműködik a székelyföldi IT Plus Clusterrel. A közösség szakmai programokat és képzéseket szervez, közösen dolgoznak koncepciók, stratégiák kialakításában, fejlesztési projektek elindításában, melyek a régió technológiai, gazdasági és minőségi demográfiai fejlődését hivatottak elősegíteni.
Több civil szervezetnek is tagja, barátaival közösen 2003-ban alapították az ErGo Egyesületet, amely azóta számos közösségi programot lebonyolított, köztük a máig sikeres Erdélyi Vándoregyetem rendezvénysorozatot.
Több mint 30, nemzetközi szakfolyóiratokban és konferenciakötetekben megjelent cikk, valamint egy könyv szerzője.
Jelen írás a Morfondír.ro hetilap XXI. századi nomád történetek. A székelyföldi munkaerő-migráció jelene – szakmai vélemények és személyes élettapasztalatok mentén című kiadványában jelent meg. A kiadványt e-mailben igényelheti az office@morfondir.ro címen.