Főoldal / Ehejt / Az oktatásügy újdonságairól
Forrás: www.nemetinfo.com

Az oktatásügy újdonságairól

Az oktatási minisztérium nyilatkozatai alapján úgy tűnik, megmoccant valami a romániai oktatásügy régóta mozdulatlan állóvizében. A pótérettségit követően, augusztusban Mircea Dumitru oktatási miniszter a News.ro-nak adott interjújában az értékelés felelősségéről, az értékelők szakmaiságáról, valamint a didaktikai mesteri fokozat bevezetésének szükségességéről beszélt. A szeptember elsején tartott sajtókonferencián az oktatási miniszter Monica Cristina Anisie államtitkárral együtt a 2016–2017-es tanév előkészületeit és az oktatáspolitika újdonságait taglalta, a News.ro-nak ugyancsak szeptember elsején adott interjújában pedig az igazgatói versenyvizsgákról szólt.

 

A pótérettségit követően az oktatási miniszter a fellebbezések utáni jegyváltoztatásokról szólva az értékelő rendszer hiányosságait és hibáit részletezte, ezek fő okaként a felkészült, állandó értékelői testület hiányát jelölve meg. Azt elismerte, hogy bizonyos határok között változhat az értékelők pontozása, hiszen létezik szubjektív eleme is az értékelésnek, azt viszont nem tartotta elfogadhatónak, hogy három pont különbség is legyen az eredeti és az újrajavításkor adott jegy között. Ezért szükség van a tanárok továbbképzésére és egy jól képzett, stabil értékelői testület létrehozására – hangsúlyozta. A miniszter ehhez kapcsolódva a didaktikai mesteri képzésről is beszélt, kiemelve, hogy az oktatási rendszer alapproblémájának a pedagógusi alapképzés megoldását tartja. Annak a meggyőződésének is hangot adott, hogy az egyetemek – látva a kérdés fontosságát – mindent megtesznek azért, hogy 2017-től be lehessen vezetni egy korszerű, minőségi didaktikai mesteri képzést, amely a tanárok következő nemzedékeit pedagógiai, pszichológiai és módszertani szempontból sokkal jobban felkészítené.

 

A tanév és az oktatáspolitika újdonságairól

Mircea Dumitru oktatási miniszter nyilatkozata szerint a közoktatásban minden területet átfogó, strukturális változásokra van szükség, ennek legalább az alapjait kívánják lerakni a most következő új tanévben.

– Az iskola a tanulókért van, és elsősorban róluk kell hogy szóljon, természetesen nem elhanyagolva a tanárokat sem, akik az ő személyiségfejlődésükért felelősek – hangsúlyozta a miniszter.

Ebben a vonatkozásban az augusztus 10-én miniszteri rendelettel jóváhagyott diákstatútumról, a XI. és XII. osztályosoknak juttatott ingyenes tankönyvekről, az ingázás költségeinek teljes megtérítéséről, a szegregálás törvényi kereteinek újraértelmezéséről, a szakoktatás fejlesztéséről és az oktatásmenedzsment professzionalizálásáról szólt. Ez utóbbi kapcsán a tisztségviselő azt is kijelentette, hogy közel tízévnyi politikai befolyásoltság után ideje, hogy szakmai szempontok érvényesüljenek az igazgatói kinevezések során. Ennek érdekében októberben igazgatói versenyvizsgát szervez a minisztérium, amelynek módszertana már elkészült. Ennek értelmében két próbából áll majd a megmérettetés: egy október 12-én szervezett egységes, országos írásbeliből, és egy október 13–november 11. között sorra kerülő, megyei szintű interjúból, amelynek során a jelentkezők szakmai önéletrajzát is értékelik. A megyei szintű próbára az objektivitás érdekében szigorú minisztériumi jelenlétet és megfigyelést ígért a miniszter. Arról is tájékoztatott a tisztségviselő, hogy számos panasz érkezett a minisztériumba, főleg az igazgatók kinevezésével kapcsolatban, ezért a közeljövőben minisztériumi ellenőrző csoportok érkeznek a megyékbe a főtanfelügyelők tevékenységének monitorizálása és értékelése céljából, de az akció objektív és demokratikus lesz.

A sajtótájékoztatón Monica Cristina Anisie államtitkár részletesen bemutatta a minisztérium által hozott változtatásokat, a tanév szerkezetétől kezdve az országos értékeléseknek, valamint a tanárok véglegesítő vizsgájának időpontjáig. Amint mondta, a tanév szerkezetét úgy alakították, hogy optimálisabban lehessen megszervezni az országos értékeléseket és a versenyeket, ugyanakkor rugalmasabban lehessen megszervezni az Iskola másként programot. Az egységes értékelések naptárát is optimizálták annak érdekében, hogy ne legyenek átfedések, és könnyítsenek a szervezésen. Ennek szellemében az érettségi július 24-én, a pótérettségi augusztus 21-én fejeződik be, a nyolcadik osztályt végzettek felvételije egy szakaszban zajlik, amelyet a sajátos esetek megoldása követ. A felvételi jegy kiszámítása is másképp történik majd: az V–VIII. osztályok általánosa nem 25, hanem 20 százalékot nyom a latban, ezzel is növelve az egységes értékelés jelentőségét. A tanárok véglegesítő vizsgája sem nyáron lesz, hanem áprilisban, a tavaszi vakáció idején. A tanárok körében a lepozitívabb fogadtatást az a bejelentés aratta, hogy az iskola szintjén működő bizottságok számát 24-ről 7-re csökkentik.

– A tanároknak nem papírokat kell gyártaniuk, hanem az órákra való készüléssel és az órák megtartásával kell foglalkozniuk. El kell érniük, hogy ne legyenek unatkozó diákok az iskolában, meg kell érteniük, hogy motiválni kell a tanulókat, hogy azok szívesen járjanak iskolába – érvelt az államtitkár.

A két tisztségviselő ugyanakkor az önkormányzatokat is felszólította arra, hogy – a minőségi oktatás érdekében – hatékonyabban járuljanak hozzá az iskolák anyagi alapjainak biztosításához.

 

Jóváhagyott diákstatútum, készülő etikai kódex

Monica Cristina Anisie államtitkár arról is tájékoztatta a közvéleményt, hogy 2016 végéig jóváhagyják a közoktatás etikai kódexét, ami az augusztus 10-én miniszteri rendelettel jóváhagyott diákstatútummal együtt lényeges meghatározója lesz az iskolák belső világának. A Tanulók Országos Tanácsával és más diákszervezetekkel közösen kidolgozott statútum öt fejezetben tárgyalja az oktatási, gyülekezési, szociális, a támogatásokhoz és jutalmakhoz való és egyéb jogokat, de a kötelezettségeket is előírja a tanulók számára. A dokumentum kimondja, hogy a diákot nem érheti az iskolában diszkrimináció faji, etnikai, nyelvi, vallási, nemi, világnézeti, állampolgári hovatartozása, szexuális irányultsága és szociális háttere miatt, de amiatt sem, hogy milyen betegségekben szenved, vagy milyen értelmi képességgel rendelkezik. A jogállás azt is leszögezi, hogy a mozgássérültek, a fogyatékkal élők számára biztosítani kell a megfelelő feltételeket a tanuláshoz. A dokumentumban az is szerepel, hogy  a tanulók ingyenes tankönyvekre, továbbá orvosi, pszichológusi és logopédusi ellátásra jogosultak, a középiskolás  diákoknak pedig joguk van tüntetni, ha ezt órák után teszik. Újdonság, hogy a diákok adatokat igényelhetnek az iskola vezetőségétől vagy más hatóságtól, félévenként név nélkül minősíthetik a tanárok munkáját, megóvhatják a jegyeiket, ilyenkor két másik tanárnak újra kell javítania az írásbeli dolgozatukat. A dokumentumra hivatkozva a tanulók felelősségre vonhatják az oktatási intézményeket, ha azok nem tartják tiszteletben a statútumban foglaltakat. Az iskola vezető tanácsában a 18 évet betöltött tanulóknak szavazati joguk lesz az őket érintő kérdésekben, és a vezetőségnek minden fontosabb intézkedés előtt tanácskozniuk kell a diák- és szülői szervezetekkel.

Ami a tanulók kötelezettségeit illeti, a felsorolás sok más mellett a következőket tartalmazza: látogatniuk kell az órákat, meg kell téríteniük az általuk okozott anyagi kárt, vigyázniuk kell az iskolában kapott tankönyvekre. A tanulók nem vihetnek be az iskola területére cigarettát, alkoholt, drogot, petárdát, pornográf, valamint vallási és politikai propagandaanyagokat. A mobiltelefonokkal kapcsolatban a dokumentum kimondja, hogy órák alatt és vizsgán a diákok nem használhatják azokat, csak tanári engedéllyel, nevelési céllal vagy sürgősségi esetben használhatók a készülékek, de tilos elvenni tőlük azokat. Az is a kötelezettségek közé tartozik, hogy a diákoknak viselniük kell az iskola megkülönböztető jegyeit, de ha nem viselik azokat, nem tilthatók ki az órákról.

A dokumentum felsorolja, hogy a hiányzásokat szigorúan szankcionálják: tíz igazolatlan hiányzásért kezdeményezhetik a magaviseleti jegy levonását, 20 igazolatlan hiányzásért figyelmeztetés jár, 40 hiányzás felett elbocsátható a XI. és XII. osztályos diák. A statútum azt is tartalmazza, hogy a szankciókat csak akkor lehet alkalmazni, ha előzetesen írásban értesítették a diákot és a szülőt a kihágásokról, ugyanakkor a szankciókat a tanulónak és a szülőnek is joga van megfellebbezni. A jogállás szerint tilos a fizikai fenyítés, és nem lehet egy diákot a közösség előtt megbüntetni, ugyanakkor egy tanuló hibájáért nem büntethető az egész osztály. Magaviseleti jegyet nem lehet levonni az ingyen kapott tankönyv megrongálásáért, ehelyett a diák köteles új tankönyvet beszerezni, vagy megtéríteni annak árát.

 

Tanári és diákvélemények a statútumról

A diákstatútumról tanároktól és diákoktól érdeklődtünk. Len Csabának, a Bod Péter Tanítóképző nemrég kinevezett igazgatójának véleménye szerint, ami a törvényt illeti, Európa egyik legszebb tanügyi vonatkozású törvénye is lehetne, legalábbis a betűje szerint.

–  Nekem viszont a szellemével, valamint a gyakorlatba ültethetőségével van bajom. Először is a mai liberális politikai-ideológiai divathullámot meglovagolva túlságosan is a jogokra teszi a hangsúlyt, és kevésbé a kötelezettségekre. Márpedig minden józan ember tudja, hogy ahol jogokat emlegetnek, ott kötelességeknek is lenniük kell. Ez az aránytalanság nyomban kidomborodik, mihelyt a szankciókról van szó, hiszen a jogállás gyakorlatilag minden hatékony fegyelmező eszközt kivesz a tanár kezéből. Ha például a gyerek zavarja az órát, a tanár nem tehet semmit, a diákot nem lehet kitenni óráról, ha mobiltelefonozik, nem veheti el a telefonját (lásd 15. cikkely, e. pont). Másodszor: a törvény több ponton is skizofrén, azaz maga a törvényhozó sem tudja, hogy mit akar. Ez a tudathasadás jól tükröződik azon passzusok esetében, amelyek egyszerre adnak és vesznek el valamit, vagyis egyetlen mondat keretében rendelnek el egy magatartást, és ki is oltják azt. Erre a legjobb példa a III. fejezet 14. cikkelyének a. pontja, amely kötelezettségként írja elő az intézmény azonosító jegyeinek (egyszerűség kedvéért: az egyenruhának) viselését, miközben sietve leszögezi, hogy „az azonosító jelek hiánya nem képezheti az iskola területére való belépés megtiltásának alapját”.  Tehát nesze semmi, fogd meg jól! Az ingyenes tankönyvek lehetőségének lebegtetése nem teljesen új keletű, az elmúlt tíz évben, ha emlékeim nem csalnak, már többször felmerült. Ezért csak annyit mondhatok: hiszem, ha látom, hogy megérkeznek. De mindaddig, amíg nem futja ennél kevesebbre sem (pl. tisztességes mosdókra, illemhelyek felszerelésére, vécépapír, szappan és kéztörlő vásárlására, amit ugyancsak előír a törvény), addig én ezt is csak fenntartással tudom fogadni. Azt kívánom, hogy tévedjek – fejtette ki véleményét az igazgató.

Mike Bernadettnek, a kézdivásárhelyi Református Kollégium XII. osztályba lépő diákjának elmondása szerint XI. osztályban több iskolatársának nem volt lehetősége megvásárolni mindegyik tankönyvet, így ők nehezebben tudtak készülni órákra. Sokan az előző tizenegyedikesektől vásároltak olcsóbban tankönyveket, idén már meg is jelentek a hirdetések a Facebookon a könyvek „bérbeadásáról”.

– Úgy gondolom, nagyon időszerű volt az ingyenes tankönyvekről szóló rendelkezés bevezetése, mert nem szabad az anyagi háttértől függjön az, hogy a diákok azonos feltételek mellett tanulhassanak, egyenlő feltételeket kell biztosítani a tanuláshoz. Átolvastam a kötelezettségeket, a jogokat és a büntetéseket is, de nem tapasztaltam sok változást a létező iskolai rendszabályzathoz képest. Az erőszakos magatartás egyénre szabott büntetése, a mobiltelefonozás korlátozása, a tudatmódosító szerek kitiltása az iskolából, valamint az egyenruha vagy más megkülönböztető jegy viselése mind pozitívan járulnak hozzá az iskolai rend fenntartásához. Ezekkel teljes mértékben egyetértek – fejtette ki a diáklány.

Barta Enikő tanítónő az ingyenes tankönyvekhez, valamint az orvosi, pszichológusi és logopédusi ellátáshoz, az ingyenes könyvtárhasználathoz való jog kapcsán kifakadt: a tanulóknak joguk van az ingyenes tankönyvekhez, csak éppen nem biztosítják azokat; joguk van pszichológushoz és logopédushoz járni, de jelenleg nincs minden iskolának saját szakembere, így azok vándorolnak egyik iskolából a másikba; joguk van a könyvtár ingyenes használatához, de éppen a múlt tanévben lett félnormás iskolájukban a könyvtárosi állás, így hetente csupán 2-3 nap tarthat nyitva a könyvtár.

– Idén is megoldatlan magyar tagozaton a tankönyvek ügye. Harmadik és negyedik osztályban a megváltozott tantervekhez még mindig nem készültek el az új könyvek, így mi állítunk össze anyagokat az órákra, vagy régi tankönyveket használunk – tette hozzá.

Összefoglalva: ha a nyilatkozatokat hallgatjuk, és a dokumentumokat olvassuk, úgy látjuk, pozitív változások történnek az oktatásügy területén, ha azonban a pedagógusokat kérdezzük, azt tapasztaljuk, ők szkeptikusak, mert a valóság cseppet sem rózsaszín. Kevés a pénz, így a papíron szereplő jogok nem sokat érnek, mert sokat közülük nem lehet alkalmazni.

 


A tanév szerkezete

A 2016–2017-es tanév 35 hétből, 169 tanítási napból és két félévből áll.

Az első félév 2016. szeptember 12-én kezdődik és 2017. február 3-ig tart, a második pedig 2017. február 13-án kezdődik és 2017. június 16-án ér véget. Az elemi tagozatosok 2016. október 29–november 6. között is vakációznak. A középiskolás végzősök 2017. május 26-án, a nyolcadikosok 2017. június 9-én fejezik be a tanévet.

 

Iskola másként program

Az iskolák maguk dönthetik el, hogy az ötnapos Iskola másként programot a minisztérium által javasolt periódusok közül melyik időszakban szervezik meg.

Javasolt időszakok:

  • november 21–december 2., 2017. február 27–március 31. és május 15–június 9. (az óvodások és elemi tagozatosok számára)
  • október 17–december 2., 2017. február 27–március 31. és május 15–június 9. (felső tagozatok, líceumok, szakiskolák és poszlíceumok számára)

A diákstatútum elérhető itt.

Olvasta már ?

Új energiákat hazahozni, nem a hírt, hogy odakint milyen jó

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük