Hasonló cikkek
Nem szokványos mindennapi tevékenység a hangszerkészítés, különösen akkor, ha a hangszerek királynőjéről, az orgonáról beszélünk, amelynek alkotóelemei rendkívül komplex, többsíkú munka eredményeként állnak össze. Gyergyószentmiklóson, az Ady Endre utcában található az ország egyetlen olyan műhelye, ahol a fém és fa alkatrészek gyártásától a régi orgonák restaurálásáig mindenre van lehetőség. Mertünk nagyot álmodni – vallja Bartis Szabolcs, a Vox Humana létrehozója, aki társával, Bodor Lászlóval összetartja az évek óta együtt dolgozó csapatot, tervez, pályázik, és aki a vállalkozás életében a fejlődést tartja a legfontosabb tényezőnek.
Az orgonaépítő és alkatrészgyártó műhely vadonatúj épületébe 2012-ben költözött be a mikrovállalkozás, hogy az addig szétszórt tevékenységek egy helyen működhessenek: ma itt kap helyet az öntő- és a sípkészítő részleg, az asztalosműhely, valamint az állítócsarnok, ahol lebontják és felépítik a hangszereket. Mindegyik részlegen zajlik a munka, jelenleg a nagyszebeni ferences templom orgonáját restaurálják, amelynek belsejében olyan dokumentumokra találtak, melyek igazolják: a hangszer legrégebbi alkatrészei 1722-ből valók. De nemcsak a régi hangszerek felújítása, hanem újak készítése is zajlik a műhelyben, ahol Bartis Szabolcs a kezdetekre, a hangszerrel való ismerkedésére emlékezik.
Ismerkedés elméletben és gyakorlatban
– A középiskolát Gyulafehérváron végeztem, és ott a négy év alatt lehetőségem volt a kántorvizsga letételére, megtanultam orgonán játszani, kapcsolatba kerültem a hangszerrel gyakorlati és elméleti szinten egyaránt. Érettségi előtt megszereztem a kántori képesítést, de amikor elkezdtem játszani a hangszeren, nemcsak a hangja tetszett, hanem érdekelni kezdett az is, hogyan működik. A tanárunk, Geréd Vilmos, aki Kolozsvárról járt hétvégenként oktatni, kapcsolatban volt egy szebeni orgonaépítő mesterrel, és felajánlotta, hogy ha gondolom, szívesen elvisz hozzá a műhelyébe. Ott körülnéztem, és nagyon tetszett, amit láttam.
Érettségi után fél évvel, 2000 januárjában sikerült bekerülnöm ugyanabba a műhelybe inasként, ekkor már alkatrészenként szembesültem az orgonával, és nagyon érdekelt. Ott sok restaurálási munkában, valamint kisebb orgonák gyártásában is részt vehettem. Tetszett a műhely légköre is, szerettem ott lenni, a mai napig tartom a kapcsolatot Hermann Binder mesterrel, aki nyugdíjasként ma is dolgozik.
Utána lehetőségem adódott arra, hogy kimenjek a budapesti Liszt Ferenc Zeneakadémia hangszerészképzésére, ami hároméves, főiskolai jellegű, elméleti és gyakorlati képzés. A gyakorlati részt egy műhelyben kellett megoldani, ahová ugyanúgy jártam dolgozni, mint azok, akik ott keresték a kenyerüket, csak épp tanulói jogviszonyban voltam. Minden egyes fázison végigmentem, a tervezéstől a helyszíni szerelésen át a behangolásig, igaz, a három év kevés volt ahhoz, hogy mindent megtanuljak. Több nagy orgonát is építettünk, például a piliscsabai Pázmány Péter Katolikus Egyetem aula magnájába kerülő új orgona építésének minden fázisában részt vettem, ami óriási, máig meghatározó élmény volt számomra – mesélt Szabolcs a szakmába való beavatásának első időszakáról, amit több, akár véletlennek is nevezhető történésből adódóan egy olyan időszak követett, amely egy saját vállalkozás irányába mutatott.
Hiányt pótolni egy vállalkozással
– Amikor végeztem az iskolával, lehetőségem volt még fél évet kint maradni, és dolgozni egy cégnél, majd kaptam egy levelet, hogy Szászhermányban egy svájci alapítvány létrehozott egy műhelyt és egy orgonaépítő iskolát (az iskola mára megszűnt), és meghívnak oda dolgozni. Az ottani sípműhelyben dolgoztam másfél évet, közben a többi orgonaépítővel is tartottam a kapcsolatot. Tagja lettem a Romániai Orgonaépítők Szövetségének, évente szakmai találkozókat tartottunk, és ott fogalmazódott meg, hogy igény lenne egy sípgyártással foglalkozó műhelyre, és valakire, aki ezt működtetné, hiszen az újonnan készült sípokat addig Magyarországról, Németországból rendelték, mert nem volt ilyen profilú cég az országban.
2004-ben hazakerültem, de 2005-ig még dolgoztam a brassói cégnél, viszont kaptam egy konkrét felkérést egy németországi orgonaépítőtől, aki Szászrégen mellett egy műemlék orgonát restaurált, és megkérdezte, hogy elkészíteném-e az orgona sípjait. Elvállaltam annak ellenére, hogy sem szerszámom, sem helyiségem nem volt, ahol dolgozzak. A négyhetes szabadságom idejére hazajöttem Gyergyóba; volt egy régi istállóépületünk, annak egyik részében kezdtem el az orgonasípok készítését: kölcsönkértem a műhelyből a forrasztófelszerelést, Hermann Bindertől a formákat, a sablonokat, amikre a lábakat hajlítjuk fel, itthon megvettem, ami még kellett, és a szabadság alatt elkészítettem a kisfürtösi orgona frontsípjait. Utána még visszamentem a műhelybe, de már nagyon kevés ideig dolgoztam ott, mert ahogy ezt a sípsort elkészítettem, több orgonaépítő kolléga meglátogatott, és mondták, hogy az etédi, a nagygalambfalvi orgonákat is új sípokkal kellene ellátni – ezek voltak az első munkáim – részletezte a hangszerkészítő, majd hozzátette: ekkor már komolyan kezdett gondolkodni azon, hogy el kellene indítani egy vállalkozást, hiszen az orgonasípok gyártása hiánypótló lenne az országban.
A döntésben az egyre több megbízás, a kollégák biztatása is segítette, majd 2005-ben az öccsével közösen családi vállalkozást hoztak létre. Akkor még együtt dolgozott Sándor Péter szentsimoni orgonaépítővel, akivel közösen egy Svájcban lebontott, és a gyimesbükki nagytemplomnak adományozott orgonát restauráltak.
Később társ is akadt Bodor László személyében, akivel közösen nagyobbat mertek álmodni, céget alapítani, amely az alapanyagok gyártását is lehetővé tette.
– Öntőfelszerelést vásároltunk, ami akkor nagy befektetés volt, de ennek segítségével az addig külföldön vásárolt lemezeket ma már mi készítjük. Később egy nyertes pályázat lehetővé tette, hogy asztalosipari gépeket vásároljunk, ami még inkább tökéletesítette a munkánkat – adta még tudtunkra Szabolcs, és körbevezetett az asztalosműhelyben is, ahol új fúvók készítésére és régiek restaurálására egyaránt akad példa.
Mindig lehet továbbfejlődni
Akár sikertörténetnek is nevezhetjük a Vox Humana életútját, amely azonban nem ér itt véget, a folyamatos fejlődés a vállalkozás egyik legfontosabb célkitűzése. Uniós pályázatból szeretnék felújítani a gépparkot: egy nagyobb öntőasztalt és egy nagyobb óngyalut vásárolni, valamint olyan ollókat, amelyekkel le tudnak egyben szabni egy nagyobb, akár négy méter hosszú síptestet is – ez a feladat jelenleg nehézségekbe ütközik.
– Az igazi kihívást mai napig a restaurálási munka jelenti – osztotta meg véleményét Bartis Szabolcs –, hiszen itt nem feltétlenül kell beavatkozni, meg kell hagyni a hangszert abban a formában, ahogyan azt az építő megálmodta. Hiába vannak ötleteink, mert amíg egy új orgonánál lehet alkalmazni korszerű technikákat, egy réginél az eredeti építő elgondolása az elsődleges.
Orgonasípok
Az orgonában elsősorban ajaksípok, kisebb számban nyelvsípok vannak. Az ajaksípok működése, felépítése a furulyához hasonló, de méretük néhány cm-től akár 10 méteresig is terjedhet. A nyelvsípokban légnyomás által megrezegtetett fémnyelvecske van, mint például a szájharmonikában. Ehhez tölcsérszerű rezonátor csatlakozik. Az ajaksípok készülhetnek fémből vagy fából. A fémsípok ón és ólom ötvözetéből, némelyek rézből készülnek. Olcsóbb megoldásként horganylemezt is felhasználtak/felhasználnak a sípok gyártásához. Legtöbbször hengeres formájúak, de vannak ún. kónikus, felfelé szűkülő sípok is. Ezek hangja nazális jellegű. A fasípokat lapokból állítják össze, ezek négyzetes hasáb formájúak. Az ajaksípok lehetnek nyitottak vagy fedettek, ez utóbbiak azonos geometriai méretek mellett egy oktávval mélyebb és sötétebb tónusú hangot adnak. A fedett fém ajaksípok kupakja lehet zárt vagy nyitott csőtoldalékkal ellátott, hangszínt módosító cillindrikus (hengeres) rátét vagy felfelé csúcsosodó alakú, felül lyukas sapka. Ez utóbbiak a félfedett sípok. A kupak függőleges irányú mozdításával hangolható a síp a tervezett hangmagasságra. A fasípokat négyzetes, fel-le csúsztatható és rögzíthető fa hangolódugóval teszik fedetté.
A 8 lábas (8′) síp az, amely a billentyűzeten a nagy C billentyű lenyomásakor nagy C hangot ad, és így tovább. A 4′ egy oktávval, a 2 2/3′ egy oktávval és egy kvinttel, a 2′ két oktávval magasabb stb. E sípok hangjai a természetes felhangsor alapján keverhetőek, új hangszínek hozhatók így létre.
Az egyforma jellegű, formájú, de különböző méretű, azonos hangszínű sípokból álló sípsort regiszternek nevezzük.
Deprecated: Function get_magic_quotes_gpc() is deprecated in /home/morfondi/public_html/wp-includes/formatting.php on line 4819
Deprecated: Function get_magic_quotes_gpc() is deprecated in /home/morfondi/public_html/wp-includes/formatting.php on line 4819
Deprecated: Function get_magic_quotes_gpc() is deprecated in /home/morfondi/public_html/wp-includes/formatting.php on line 4819