Főoldal / Piactér / „Az RMKT-nak mondanivalója van országszinten is”
Lukács László

„Az RMKT-nak mondanivalója van országszinten is”

Október 14–16. között zajlott a Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT) legnagyobb éves rendezvénye, a XXV. Közgazdász Vándorgyűlés, majdnem 200 résztvevő és mintegy 30 előadó részvételével. Az ország legnagyobb magyar nyelvű közgazdász találkozójának a bukaresti RIN Grand Hotel**** adott otthont.

 

A kétnapos konferenciát péntek délután 16 órakor nyitotta meg Nagy-Bege Zoltán, a bukaresti RMKT elnöke és Csatlós Pál RMKT-elnök. Nagy-Bege Zoltán elmondta, hogy nem sokkal a bukaresti szervezet megalakulása után, a 2013-as nagyváradi Vándorgyűlésen már felmerült bennük az ötlet, hogy Bukarestben is szeretnék megszervezni a találkozót, de a megvalósításhoz kellett ez a három év, amely alatt a szervezet megerősödött annyira, hogy vállalni tudja a konferencia szervezésének nehézségeit. Mindazonáltal nagy megtiszteltetésnek érzik, hogy az RMKT elnöksége megbízott a bukaresti csapatban, és rájuk bízta a jubileumi találkozó megszervezését. Csatlós Pál megnyitó beszédében elmondta, nagy megelégedettséggel töltheti el az RMKT tagjait, hogy immár huszonöt éve minden évben létrejön a Vándorgyűlés. Mint kifejtette, a Vándorgyűlés legfontosabb hozzáadott értéke – a tudásátadáson, a szakmai és üzleti kapcsolatépítésen túl – az a szakmai közösség, amely a Vándorgyűlések révén jött létre, és amely mostanra egy igazi intellektuális erőt képvisel.

 

Románia a lehetőségek országaként

A találkozó első plenáris előadását Dr. Kerekes Kinga egyetemi docens tartotta, aki a romániai munkaerőpiaci helyzet alakulását elemezte.

Daradics Kinga
Daradics Kinga

Kifejtette, hogy munkaerőt és munkahelyet egyaránt nehéz találni manapság, és nehezíti a helyzetet, hogy a munkaadók és a munkavállalók teljesen eltérő szempontból vizsgálják a kérdést. Emiatt a munkaerőpiac nem

képes helyes választ találni a kérdésre, és egy mindenkinek gyümölcsöző kompromisszumra jutni. A következő előadásban Daradics Kinga, a MOL Románia ügyvezető igazgatója arról beszélt, hogy Romániát természeti és humán-erőforrásbeli adottságai ugyan a lehetőségek országává teszik, de kérdéses, hogy a fejlődőképesség ötvöződik-e a fenntarthatósággal, ami igazzá tehetné az „Európa tigrise” megnevezést, amelyet egyre többen rebesgetnek.

dr. Kerekes Kinga
dr. Kerekes Kinga

– Romániának megvannak az adottságai ahhoz, hogy az EU top 10 országában benne legyen. Ennek érdekében fontos, hogy hosszú távú intézkedéseket és stratégiákat határozzon meg, és ültessen gyakorlatba, elsősorban három területre összpontosítva: az infrastruktúrára, a népességi és humán tőkére, valamint a magán- és közszféra hatékonyságára – mondta Steven van Groningen, a Raiffeisen Bank Románia elnök-vezérigazgatója, hozzátéve, hogy az ország egyelőre a negyvenezer befejezetlen beruházás és a hatástanulmányok nélküli döntések országa,

Dumitru Ion
Dumitru Ion

átgondolatlan törvényekkel és bankellenes hangulatkeltéssel veszélyeztetve a pénzintézetek működését. Dumitru Ion, a Kompass & DoingBusiness.ro vezérigazgatója rámutatott, hogy Románia tartható és valós gazdasági növekedése akkor lesz elérhető, amikor a gazdasági növekedés számottevő részét a kis- és középvállalkozások fogják biztosítani, de 2016-ban ez kevéssel több mint egy százalékot tesz ki. A KKV-k megerősödéséhez a vállalkozók képzésére lenne szükség, valamint arra, hogy csökkenjen a gazdasági szférára nehezedő politikai befolyás, és programszerűen csábítsák haza az elvándorolt vendégmunkásokat.

Steven van Groningen
Steven van Groningen

 

Az RMKT Wesselényi Miklós-díját Kató Béla püspök úrnak ítélték oda

A találkozó pénteki programja az RMKT Wesselényi Miklós-díjának átadásával zárult: az idei évben a társaság Kató Béla erdélyi református egyházkerületi püspöknek ítélte oda a díjat. Szécsi Kálmán, az RMKT tiszteletbeli elnöke laudációjában elmondta, hogy Kató Béla – a díj névadójához, Wesselényi Miklóshoz hasonlóan – korán felismerte a rendszerváltás adta lehetőségeket, és elsők között mutatott példát: közösségi projektekbe irányította a támogatásokat, és tehetséges fiatalokkal vette körül magát. Munkássága – többek között a LAM Alapítvány, valamint a LAM Mikrohitel Rt. létrehozása, sok visszaszerzett egyházi ingatlan célszerű hasznosítása – rengeteg értéket adott hozzá a romániai magyarság gazdasági fejlődéséhez.

Kató Béla püspök úr köszönőbeszédében kifejtette, hogy lelkipásztorként feladata nemcsak a hívek lelkét, de teljes személyét szolgálni, jólétüket és épülésüket elősegíteni. Emiatt érezte szükségét annak, hogy a gazdasági lehetőségeket kihasználva közösségét ne csak szellemiekben, de anyagiakban is fejlessze, tanítsa, lehetővé téve a közösség későbbi önerőből való fejlődését is.

Kató Béla
Kató Béla

 

Szombati szekcióülések

A szombat délelőtt a szekcióülésekről szólt a Vándorgyűlésen: öt szekcióban összesen huszonhárom előadó taglalta az ország kilátásait, különböző szempontokból tekintve azokra. A Szociális vállalkozások szekcióban Somai József nyugalmazott közgazdász, az RMKT tiszteletbeli elnöke; dr. Hunyadi Attila gazdaságtörténész; Balogh Márton, a Civitas Alapítvány regionális igazgatója és Német Dániel, a Ususty Fenntartható Innovációs Ügynökség alapítója beszélgetett a közösségi vállalkozások fontosságáról és arról, hogy ezek mennyire életképesek és elfogadottak a jelen Romániájában. Somai József kifejtette, hogy az 1990 előtti erőltetett szövetkezetesítésnek sajnos mai napig érződik a hatása, a társadalom nagyon nehezen fogadja be a közösségi szövetkezetek fogalmát. A szövetkezeti rendszer, államtól függetlenül, a kapitalizmus negatív hatásainak leküzdése érdekében jött létre – tette hozzá Hunyadi Attila, míg Balogh Márton arról beszélt, hogy miért is érdemes foglalkozni a szociális vállalkozásokkal.

– Romániában EU-s forrásokból 300 millió euró támogatást osztottak ki szociális vállalkozásoknak, több mint ezer szociális vállalkozást jegyeztek be, és 12 ezer új munkahely létesült – tudtuk meg a szakembertől.

A szekciót záró Német Dániel így fogalmazott:

 „fenntarthatóság=3P: profit, people, planet. Arra kell rájöjjön mindenki, hogy egyetlen vállakozásnak sincs értelme, ha nem teremt közösségi értéket”.

A Lehetőségek és kockázatok külföldi szemmel című, Romániában vállalkozó külföldieket megszólaltató, angol nyelvű szekcióban a meghívottak egy kerekasztal-beszélgetés keretében vitatták meg a román piac és gazdaság erősségeit és hátrányait. Abban nagyjából mindannyian egyetértettek, hogy Románia egyik legnagyobb erőssége a humán tőke, mert az emberek rugalmasak, tanulékonyak, intelligensek, továbbá – mint azt a Colectiv-tragédia utáni tüntetések is jól példázták – a fiatal generáció tettrekész a korrupció ellen. Országunk fejlődésében viszont problémát jelent a politikai rendszer, a törvényhozási hibák, a politikusok felelősségének hiánya, valamint a hivatalok bürokráciája és össze nem hangoltsága is. A gazdasági szereplők hibás értékrendje sem válik az ország hasznára: a jelenlegi, gyakorlatilag hazugságokon alapuló eladás helyett a romániai gazdasági szféra jó részének fel kellene fedeznie, hogy az értékesítés a világ mozgatórugója, lehetőségként kell tekintenünk rá. A szekcióban Eva-Simone Perauer marketing-tanácsadó; Jakub Malecki, a LOT Polish Airlines romániai és moldovai vezérigazgatója; Jan Glas, a TPA Románia ügyvezető igazgatója; Patrick Nordstjærne, a Sibus.ro és az Oliro.ro platformok alapítója és tulajdonosa; Sorin Lascu e-learning szakértő; Nazmi Dogan, a Romániai Török Kis- és Középvállalkozók Egyesületének elnöke és Tiarnán Ó hAimhirgín, az Ursus Breweries értékesítési alelnöke szólalt fel.

Expat panel
Expat panel

A Befektetési alapok, tőkepiac, bankszektor szekcióban négy előadó elemezte az ország pénzügyi-gazdasági helyzetét. Bernát Aurél, a BT Asset Management aligazgatója előadása során a különböző befektetési lehetőségeket taglalta (kötvény, részvény, ingatlan, nyersanyag), míg Böyte Loránd, a Transilvania Bank közepesvállalati üzletágának osztályvezetője kifejtette, hogy az

Bernát Aurél
Bernát Aurél

alacsony kamatok ellenére folyamatosan nőnek a vállalati megtakarítások, és csökken a hitelállomány – örvendetes ugyanakkor, hogy csökken a nem teljesítő hitelek aránya. Králik Loránd, a Bihar Megyei Tanács elnökének kabinetigazgatója a tőkepiaci kockázatokra hívta fel a figyelmet, ezek alapján pedig egy lehetséges „medvepiac” (az árfolyamok általános csökkenésének időszaka) kialakulásának esélyeit latolgatta. A záróelőadásban Dr. Nagy Bálint Zsolt egyetemi docens arra hívta fel a figyelmet, hogy a spekulatív buborékok kialakulása nehezen előrejelezhető, ő azonban nem látja azokat a folyamatokat, melyek a dotcom- vagy az ingatlanpiaci lufihoz vezettek.

A Vándorgyűlés negyedik, Munkaerőpiaci kihívások címet viselő szekciójában a munkaerőpiacra nehezedő nyomást és ennek feloldási módjait elemezték a szakértők. Barabás László, az „accenture solution architect manage”-re emlékeztetett, vagyis arra, hogy nem a munkaadó választ, hanem a munkavállaló, a munkaadó csak kínál. Filer Loránd, a Prisma csoport vezetője a vezetői lét nehézségeiről, a vállalandó felelősség súlyáról és elosztásáról beszélt, míg Kuti Géza szociológus arra figyelmeztett, hogya pénz önmagában nem motivál, a jó munkaerő megszerzéséhez és megtartásához sokkal inkább a játékos környezet vagy a rugalmas munkavégzés járul hozzá.

Az egyik legnagyobb érdeklődésnek örvendő szekció a Vállalkozás online szekció volt, az előadásokat több mint ötven résztvevő hallgatta. A szekcióban Kállai Emánuel online marketinges; Lukács László, a Cognitive Creators társalapítója; Máthé Zsolt László, a Soldigo webáruház alapítója; Rácz Attila informatikai üzletfejlesztő tanácsadó és Erdei Balázs, a San Franciscó-i Alkonzulátus tudományos és technológiai attaséja és külgazdasági megbízottja beszélt az online jelenlét fontosságáról és a legfontosabb tudnivalókról. A hallgatók az elméleti fejtegetés mellett gyakorlati tanácsokat is kaptak az online marketing optimalizálásával kapcsolatban: megtudhatták, hogy milyen hívószavakat érdemes használni az itthoni piacon (Romániában többen kattintanak a „leárazás” címszóra, mint Németországban), vagy hogy hogyan épüljön fel a hirdetésük (legyen benne legalább egy szám, az első sor a termékről szóljon, az utolsó a cégről stb.).

A délutáni szakmai program a szekcióvezetők beszámolója után a konferencia második, záró plenáris ülésével folytatódott. Dr. Balázs Péter, a CEU egyetemi tanára rámutatott, hogy az EU-ban 21 legszegényebb régiónak minősített régió van, amelyek közül egy francia, a többi nagyjából egyenlően oszlik meg Lengyelország, Magyarország, Románia és Bulgária között – Románia nyolc régiója közül öt a legszegényebb régiók közé tartozik, tehát nagy szükség van a felzárkóztatásra.

Szávics Petra elmondta, hogy mit jelent az intelligens szakosodási stratégia: olyan nemzeti és regionális innovációs stratégia, amely prioritásokat határoz meg annak érdekében, hogy versenyelőnyt építsen ki saját kutatási és innovációs erőforrásokat építve, összehangolva az üzleti szükségletekkel. Az intelligens szakosodási stratégiákkal, új technológiák bevezetésével elősegíthető a gazdasági, társadalmi fejlődés és a társadalmi különbségek csökkentése.

A találkozó utolsó előadásában Kovács Vilmos Levente, a Simplexion Informatikai Kft. ügyvezetője kifejtette, hogy a bankszektor fejlődésének hosszú távú hatása az ügyfelek javára válik, mivel a bankoknak újra meg kell küzdeniük az ügyfeleikért.

 

Az MKT nagydíját Szécsi Kálmán vihette haza

A szakmai találkozó végén egy újabb díjátadás következett: a Magyar Közgazdasági Társaság Közgazdász Nagydíját Dr. Balázs Péter, az MKT alelnöke adta át. A díjat – az RMKT alelnökeként, majd elnökeként több mint két évtizeden át végzett önfeláldozó és eredményes tevékenységéért, valamint a Kárpát-medencei magyar közgazdászok és szervezeteik közötti együttműködés kialakításában, különösen az RMKT és a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) kapcsolatának ápolásában kifejtett munkájáért – Szécsi Kálmán, az RMKT tiszteletbeli elnöke vehette át.

A konferenciát az eddigi évekhez hasonlóan egy jó hangulatú díszvacsora zárta. A jubileumi találkozó tiszteletére készített torta felvágásánál Csatlós Pál RMKT-elnök bejelentette, hogy az elnökség döntése alapján a 2017-es, XXVI. Közgazdász Vándorgyűlés megszervezése a kolozsvári szervezet feladata lesz majd.

Szécsi Kálmán
Szécsi Kálmán

Olvasta már ?

Fórumon osztották meg tapasztalataikat Csíkszeredában

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük