Főoldal / Ehejt / Bajtárs Pajtás gyermekfoglalkoztató tábor Csíkszeredában

Bajtárs Pajtás gyermekfoglalkoztató tábor Csíkszeredában

Múlt héten a csíkszeredai Szent Imre Ifjúsági Központ a Bajtárs Pajtás elnevezésű, egyhetes gyermekfoglalkoztatótól volt zajos. A szervezők a program tematikájaként az iskolai környezetben történő erőszakos viselkedés és a bántalmazás különböző formáinak felismerését választották.

 

Napjainkban egyre nagyobb számban esnek áldozatul a gyerekek az iskolai bántalmazásnak. A gyermekek közötti agresszió sajnos egyre szélsőségesebb formát ölt. És ilyenkor ne csak játékos kiközösítésre vagy csúfolódásra gondoljunk, mert fizikai bántalmazásra is számos intézményben került már sor. Éppen ezért válik igencsak fontossá, hogy ne csak a konfliktusok kezelésére, hanem azok megelőzésére is odafigyeljünk. De ki a felelős ennek felismeréséért?

– A felelősséget nem szabad kizárólag a szülőkre vagy a pedagógusokra hárítani. A bántalmazás felismerésének felelőssége elsősorban a szülőt, másodsorban pedig az iskolát terheli. A Gyulafehérvári Caritas nyári gyerekfoglalkoztatója a szülőknek és a pedagógusoknak egyaránt segítséget nyújt abban, hogy a gyerekek olyan ismeretek birtokába jussanak, amelyek megkönnyítik számukra az iskolai környezetben történő erőszakos viselkedés és bántalmazás különböző formáinak felismerését és kezelését – fogalmazott Sövér Aliz, a gyermekfoglalkoztató programfelelőse.

13932276_1261628523848624_1947491799_o

A sikeresen lezárult programról Székely Szendét és Sövér Alizt, a Gyulafehérvári Caritas Hargita Megyei Családsegítő Szolgálatának szociálpedagógusait és egyben a foglalkozások levezetőit kérdeztük.

– A gyerekeknek miért nehéz felismerniük az iskolai bántalmazást? Miért félnek kivédeni azokat, vagy szólni ezekről a pedagógusoknak, szülőknek?

– Nem is a fizikai bántalmazást nem sikerül felismerniük, hanem inkább a szóbeli erőszak formáit. Sajnos észlelhető az is, hogy a gyermekek nem tudják, hogy bizonyos cselekedetek erőszaknak minősülnek. A félelem adódhat abból, hogy társaik általi fenyegetésben részesülnek, ha beárulják őket, akkor bántalmazásban lesz részük, a felnőttek pedig panaszukat árulkodásnak vélik. És annak, ha a gyermek egyáltalán nem kér segítséget, elsődleges oka a bizalomhiány lehet. Azt tapasztaltuk, hogy a gyermekek érzik, hogy ilyen esetben kihez fordulhatnak, kik azok a pedagógusok, akik reagálni tudnak az adott helyzetre. A foglalkoztó résztvevőitől meg is kérdeztük, hogy milyen az a kompetens felnőtt, akinek szívesen elmondják panaszaikat, ők pedig a következő tulajdonságokkal ruházták fel őt: határozott, megbízható, felelősségteljes, és nem utolsósorban komolyan veszi a problémáikat.

– Az iskolai környezetben melyek a leggyakrabban előforduló bántalmazási formák?

– A legszembetűnőbb a fizikai bántalmazás, viszont mondhatni ugyanolyan arányban van jelen a lelki bántalmazás is, beleértve a sértegetést, a gúnyolódást, a kirekesztést, de olykor akár a hallgatás is minősülhet bántalmazásnak.

– Csak úgy lehet erről a témakörről beszélni, ha szembesítjük a gyerekeket a feléjük irányuló potenciális veszélyekkel?

– A program célja, hogy a gyermekek felismerjék a bántalmazást abban az esetben is, ha ők a bántalmazók, és akkor is, ha áldozat szerepébe kerültek. Törekszünk arra, hogy módszereket ismertessünk meg velük arra vonatkozóan, hogy az esetleges helyzetekben hogyan tudják elkerülni az erőszakot, vagy ha már benne vannak az áldozat szerepében, akkor hogyan tudják megvédeni magukat. Természetesen nem úgy, hogy „visszaütnek”, hanem különböző stratégiákat alakítanak ki maguk számára, mint például a személyes térigényre való odafigyelés, a veszélyhelyzetek felimerése, a testtartás (a feszültség testi jeleket ad), de a kizárás, a figyelmen kívül hagyás is alternatíva lehet.

13932318_1261628527181957_46428502_o

– Az idei nyári, ötnapos programnak milyen céljai voltak? Ezek határozták meg minden egyes nap tematikáját is?

– Az idei nyári gyerekfoglakoztató napjai különböző tematikákra épültek, amit kizárólag az adott napon dolgoztunk fel. A hétfő a találkozások napja volt, hiszen fontosnak tartjuk azt, hogy a különböző iskolákból, településekről érkező gyerekek megismerjék egymást, hiszen ez az alapja annak, hogy csapattá kovácsolódjon a banda, és a hét folyamán együttműködést tanúsítsanak. Kedden a különböző szerepek megismertetésével foglalkoztunk, mint az áldozat, a bántalmazó, a tanú stb. A szerda az érzelmek napja nevet viselte, és azért szántunk erre a témakörre is egy napot, mert azt tapasztaljuk, hogy a gyermekek nem mindig tudják kifejezni avagy felismerni azt, amit mások iránt éreznek. A következő napon az energiamodulációra fektettük a hangsúlyt, vagyis szerepjátékokkal és különböző játékokkal feldolgozva lehetséges módszereket ismertettünk meg az erőszakmegelőzésre. A nyári gyerekfoglalkoztatónk utolsó napja végül vetélkedőkkel zárult, ahol három csapatban mérkőzhettek egymásért és egymás ellen a gyerekek.

– A szülők nyitottak ezekre a programokra?

– A szülők hasznosnak tartották ezt a tábort, és örültek, hogy vannak olyanok, akik foglalkoznak ezzel a jelenséggel, hiszen nem egy felkapott, hangos téma ez.

– Az érdeklődők mikor számíthatnak a legközelebbi gyermekfoglalkoztatóra? Az milyen téma köré szerveződik majd?

– A következő nyári gyerekfoglalkoztatóra e hónap végén kerül sor. Az augusztus 29. és szeptember 2. közötti időszakban megismételjük ugyanezzel a programtervvel a gyermektábort, amelyre nagy szeretettel várunk minden gyereket!

Olvasta már ?

Új energiákat hazahozni, nem a hírt, hogy odakint milyen jó

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük