Főoldal / Piactér / Biofaluvá válás útján Esztelnek és Gelence

Biofaluvá válás útján Esztelnek és Gelence

A Green Energy klaszter támogatásával megvalósuló BioVill projektnek köszönhetően bió mintafaluvá válhat két háromszéki település, Gelence és Esztelnek – erről szólt a november 11-i fórum Esztelneken, amelyen a projekt résztevői mellett jelen volt Vajda Lajos, a Green Energy klaszter elnöke; Bartha Sándor sepsiszentgyörgyi vállalkozó, a klaszter alelnöke; Domokos Árpád esztelneki energiafűz-termelő, a klaszter alelnöke; Vajda Boglárka, a klaszter munkatársa; Daniel Cosnita, a Romániai Klaszterek Szövetségének elnöke és Ion Visa egyetemi tanár, a brassói Transilvania Egyetem Kutatási és Fejlesztési Intézetének igazgatója. Az Európai Unió 1,99 millió euróval finanszírozza a projektet a Horizon 2020 kutatási és innovációs programon keresztül. A BioVill projekt részleteiről Domokos Árpádtól, a Green Energy klaszter alelnökétől érdeklődtünk.

 

A projekt célja, hogy a fejlettebb nyugati államok mintájára megújuló energia felhasználásával energetikai szempontból független falvakat alakítson ki Szlovéniában, Szerbiában, Horvátországban, Macedóniában és Romániában, tudtuk meg Domokos Árpádtól, aki a klaszter általánosabb célkitűzései közé helyezte a projektet.

– Egy falu, egy megawatt! – ez a klaszterünk egyik fontos jelszava. Egy megawatt energiával meg lehet valósítani egy falu energiafüggetlenségét. Mi főként biomasszára alapozunk, de nem zárunk ki más lehetőséget, például a nap- és szélenergiát sem. A Green Energy klaszter sikeres pályázata a megújuló energiával történő energiatermelés népszerűsítésében segít. A BioVill projektre tizennyolc falu adta le pályázatát Brassó, Hargita, Ialomița, Kolozs és Kovászna megyéből; Háromszékről Bereck, Bodok, Bölön, Esztelnek, Gelence, Gidófalva, Kőröspatak és Lemhény. Közülük választották ki szigorú pontozási rendszer alapján Esztelneket és Gelencét, ezekben a falvakban ugyanis már léteztek kezdeményezések ezen a téren. Esztelneken a Norvég Alapnál pályázva már megvalósítottunk egy biomasszával működő hőközpontot, amely a polgármesteri hivatal, a művelődési ház és az Angustia Egyesület székházát látja el hőenergiával, erre csatlakozik rá majd az iskola és a ferences kolostor, sőt a közelben lakó magánszemélyek is kapcsolódhatnak a rendszerhez. Gelencén az összes középület fűtését biomasszával oldják majd meg. A BioVill projekt három év alatt a promoválást, a dokumentáció elkészítését támogatja, a beruházáshoz új forrásokat kell majd keresni. A projekt révén mindkét székelyföldi település olyan mintafaluvá válhat, amelyeket követni lehet – tájékoztatott Domokos Árpád.

 

Bioenergia az erdők kivágása helyett

Az alelnök elmondása szerint a hároméves időtartamú projektet idén júniusban nyerték meg, kilenc célországbeli, valamint ausztriai és németországi partnerekkel együtt. Hozzátette: azóta már németországi tanulmányúton vett részt egy csapat – Cseh József gelencei polgármester, Varga Attila esztelneki falumenedzser és Daniel Cosnita, a Romániai Klaszterek Szövetségének elnöke –, amelynek során teljesen energiafüggetlen falvakat látogattak meg.

– Az olyan vidéki települések, mint a németországi Jühnde, az ausztriai Güssing és a dániai  Samsø, úttörők voltak a megújuló energia felhasználásában, és ezekben az országokban jelenleg néhány száz ilyen falu van. A pályázat célja, hogy Dél-Kelet-Európában is átvegyék ezeket a pozitív példákat és tapasztalatokat, ebben segítenek az ausztriai és a németországi partnerek. Ezekben az országokban kormányzati szinten is sokat tesznek a megújuló energia hasznosításáért. Motiválják a közösségeket és egyéneket, hogy megújuló forrásból saját maguk állítsák elő az elhasznált villamos energiát, üzemanyagot és vizet. Az önkormányzatoknak nagyon fontos szerepük van a népszerűsítésben, a lakosok példát látnak maguk előtt, észreveszik, hogy így is lehetséges energiát előállítani, és követni kezdik őket. Fontos lenne, hogy ne vágjuk ki mi magunk az erdeinket. Csak az a baj, hogy sok önkormányzati vezető négyéves ciklusban, és nem távlatokban gondolkodik – részletezte Domokos Árpád.

Az alelnöktől azt is megtudtuk, hogy a klaszter együttműködik az egyetemekkel is, különösen a fiatal kutatókkal, bennük látják a jövőt, mert ha így indulnak a pályájukra a szakemberek, akkor van remény a megújulóenergia-termelés fejlődésére, a különböző energiahordozók  felhasználásának növekedésére.

 


Horizon 2020 program – BioVill projekt

A Horizon 2020 az Unió kutatási-fejlesztési és innovációs politikáját 2014–2020 között meghatározó program, amely minden eddiginél nagyobb, közel 79 milliárd eurós költségvetéssel gazdálkodik. A program a kontinens globális versenyképességének növelését célzó Európa 2020 stratégia Innovatív Unió elnevezésű kiemelt kezdeményezésének egyik alappillére.

A Horizon 2020 program kiválósági alapon, nemzetközi versenyben, közvetlenül Brüsszelből elnyerhető pályázati forrásokat jelent, vagyis a rendelkezésre álló pénzügyi keretből mindegyik tagállam annyit hasznosít, amennyire képes: a pályázatok brüsszeli elbírálásánál döntő szempont a kiválóság, a magas szakmai szintű és jól menedzselt konzorcium, továbbá az uniós szinten is mérhető hatás.

A BioVill projekt a németországi és ausztriai tapasztalatok adaptálását és átvételét támogatja azokban az országokban (Szlovéniában, Szerbiában, Horvátországban, Macedóniában és Romániában), amelyekben kevés bioenergetikai kezdeményezés létezik.

A projekt fő tevékenységei: a célfalvak gazdasági és technológiai feltérképezése az érdeklődő felek és a lakosok aktív bevonásával, finanszírozási képességük fejlesztése, a helyi bioenergetikai technológiák és kapacitások erősítése. A projekt öt bioenergetikai falu létrehozását támogatja a fenti országokban a beruházások megkezdéséig.

Olvasta már ?

Fórumon osztották meg tapasztalataikat Csíkszeredában

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük