Hasonló cikkek
Október 10-től lehet benyújtani a kérelmeket a megújuló energiaforrások használatát támogató, öt éve felfüggesztett Zöld Ház programra. Sajnos a klasszikus Zöld Ház program mellett egyelőre még nem indulnak el az új Zöld Ház Plusz és a Natura programok. Ez utóbbiak tényleges elindulását az útmutatók előkészítése és a hiányos költségvetés késlelteti. Addig is az érdeklődőknek megéri utánanézni, milyen lehetőségeket nyújtanak majd ezek a programok. Cikkünkben arra is kitértünk, hogy mit is jelent a Zöld Ház program nyújtotta egyik legkiválóbb lehetőség, a zöldtető kialakítása.
A pályázók október 10–24. között jelentkezhetnek a Zöld Ház programra, amellyel a megújuló energiaforrásokat felhasználó fűtésrendszerekre lehet támogatást kérni. A közel egy hét múlva induló programra 94 millió lejes keret van, amelyből 60 milliót fizikai személyek, 34 milliót pedig jogi személyek pályázhatnak meg. A különböző berendezésekre felosztva ez a támogatás a következőképpen oszlik meg: 3000 lejt lehet pályázni a nyomás nélküli napkollektorok beszerelésére, 6000 lej pályázható a nyomásos napkollektorok beszerelésére, míg 8000 lej igényelhető a hőszivattyúk beszerelésére.
A Zöld Ház és az energiahatékonyságról szóló Zöld Ház Plusz program kedvezményezettjei fizikai és jogi személyek egyaránt lehetnek, a Natura program keretében pedig területi közigazgatási egységek, múzeumok, civil szervezetek, akkreditált felsőfokú oktatási intézmények, kutatási és fejlesztési közjogi intézmények igényelhetnek támogatást. A pályázati dossziékat a megyei környezetvédelmi ügynökségeknél kell benyújtani, oda, ahová a kérelmező lakhelye szerint tartozik.
Már késésben a két új program meghirdetése
A még júliusban tett ígéretet, miszerint hamarosan elindulnak a „zöldprogramok”, látszólag októberben váltják valóra, a három különböző program közül azonban még csak a klasszikus Zöld Ház program időpontját tették közzé. A másik két időpont legkésőbb novemberre várható. Bár a Zöld Ház Plusz programra már megvan a pénzkeret, a Natura elnevezésű program, amelynek célkitűzései közé a biodiverzitás megőrzése, védelme, valamint a védett területek fenntartása tartozik, még hosszas munkát, részletes kidolgozást, az útmutatók kidolgozását és az anyagi fedezet meghatározását igényeli.
Támogatnák a növényzettel beépített tetőket is
A jogi személyek növényzettel beépített tetők kialakítására, azaz zöldtetők finanszírozására is kérhetnek majd támogatást a Zöld Ház Plusz új programjának keretében. Mivel ezek a tetők hozzájárulnak a környezeti terhelés csökkentéséhez, a Környezetvédelmi, Vízügyi és Erdészeti Minisztérium különösen fontosnak találta a zöldesítés e formájának népszerűsítését.
A Romániában még gyerekcipőben járó zöldtetőt az építészetben a hatvanas-hetvenes években kezdték el tervezni és kivitelezni, azonban sajnos még napjainkig sem sikerült látványos eredményt elérnie Európában. A legnagyobb népszerűségnek Németországban örvend, de itt is csak az épületek alig 10 százalékát borítja zöldnövényzet. Ezt az arányt nagyban befolyásolta az az 1989-es stuttgarti rendelet, melynek értelmében minden új, lapos tetős középület tetejét zöldesíteni kell, ha lehet, akkor egy egész kerttel.
A zöldtető egyik legnagyobb előnye, hogy klímaszabályozóként működik. Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy csökkenti az épületek hőveszteségét, de nyáron a kipárolgás következtében mérsékeli a hőterhelést. Előnyei közé sorolható még az is, hogy megköti a port, tompítja a környezeti zajokat, oxigént termel, és jelentősen kisebb eséllyel gyullad meg, mint a hagyományos tető. Nem utolsósorban a tetőre telepített zöldnövényzet vízmegtartó képességének köszönhetően késlelteti a csapadékvíz elvezetését, ráadásul annak jelentős részét meg is köti. Ez egy hirtelen nagy esőzés esetén különös fontossággal bírhat, mert csökkenti a csatornahálózat terhelését.
Ami pedig a kivitelezését illeti, a szakemberek szerint a tetőszerkezet néhány hét alatt átvarázsolható zöldövezetté, a mai technológiának köszönhetően az sem szükséges, hogy a bezöldesíteni kívánt tető lapos legyen. A zöldtető kialakításának költsége megközelítőleg 17-30 euro/m2, ezért a Zöld Ház Plusz program nyújtotta támogatás igencsak jól jön azoknak, akik zöldtetőt szeretnének kialakítani, hiszen ez a magas költségek miatt sokak számára szinte megvalósíthatatlan álom marad. A jobb szigetelést elérve a ráfordított költség rövid időn belül megtérül. Iránymutatásképpen: míg egy hagyományos bitumenes lapos tető hőmérséklete nyáron 50-60 °C fok is lehet, addig egy zöldtető – szigetelő hatásának következtében – alatt a hőmérséklet mindössze a 20-35 °C fokot éri el.
Természetesen a zöldtető kockázatokkal is járhat, de megfelelő tervezéssel és karbantartással ezek szinte minimálisra csökkenthetőek. Mivel típustól függően 6-8 cm vagy 20 cm vastagságú talajréteg kerül a tetőre, a szigetelés megsérülése esetén nehéz annak helyreállítása és karbantartása. A tető rendszeres öntözést, gyomlálást, ápolást igényel, az eredmény azonban nemcsak hasznos, de kellemes látványt is nyújt.
A zöldtetőre és a zöldhomlokzatra telepíthető növények közé sorolható a kövirózsa (Sempervivum sp.), a kaukázusi varjúháj (Sedum spurium), a virágzó borsos varjúháj (Sedum acre), egyéb varjúhájak (Sedum), a kakukkfű (Thymus sp.), a kínai lilaakác (Wisteria sinensis), az ötlevélkéjű vadszőlő (Parthenocissus quinquefolia) és a borostyán (Hedera helix).
A zöldtetők rétegrendje
(forrás: Pál János Növényekkel borított épületek c. könyvéből)
Archívum: 2016. október 7.
Deprecated: Function get_magic_quotes_gpc() is deprecated in /home/morfondi/public_html/wp-includes/formatting.php on line 4819
Deprecated: Function get_magic_quotes_gpc() is deprecated in /home/morfondi/public_html/wp-includes/formatting.php on line 4819
Deprecated: Function get_magic_quotes_gpc() is deprecated in /home/morfondi/public_html/wp-includes/formatting.php on line 4819