Hasonló cikkek
Miért örvendenek egyre nagyobb népszerűségnek a borkóstolók? Mit lehet tanulni egy ilyen rendezvényen? Milyen szinten beszélhetünk székelyföldi borkultúráról? Továbbá milyen előítélet él a székelyföldi emberek fejében a különböző borfajtákkal kapcsolatban? A székelyudvarhelyi borklub szervezőjével, Derzsi Lászlóval ezekre a kérdésekre kerestük a választ.
– A boltok polcain számos borfajta sorakozik, arról azonban kevesebb ismeretünk van, hogy milyen módon láthatunk bele a borkészítés menetébe, technikai megoldásaiba. Milyen lehetőségek, képzések vannak a Székelyföldön a borászat mesterségének elsajátítására?
– Már az egyetemi évek alatt, Kolozsváron számos borkóstolón vettünk részt a barátokkal közösen. Szerettük a finom, minőségi borokat, egy idő után érdekelni kezdett a borkóstolók háttértörténete, a borkészítés folyamata, a bortermelés. Az első borismereti képzésre 2011-ben került sor Erdélyben, a budapesti Borkollégium szervezésében háromnapos intenzív képzésen vettem részt, amely megfelelő alapot nyújtott borismereti szempontból. A következő négy évben tovább jártunk képzésekre. A képzéseket két típusra osztják, alap- és középfokúra, ezeket általában Kolozsváron és Székelyudvarhelyen szervezik meg. A budapesti Borkollégiumnak van egy felsőfokú képzése is, amelyet szintén elvégeztünk. Ezeken a képzéseken bepillantást nyerünk a borkészítés folyamatába, a borstílusokba, a kóstolási és felszolgálási technikákba. Ezen alkalmak során nagyon sokféle bort megismerünk, legyen szó Kárpát-medencei borokról vagy a világ más tájainak borairól.
– Az elmúlt hat-hét évben havi rendszerességgel szerveznek borkóstolókat. Kiket hívnak meg előadónak? Milyen érdeklődés övezi a borkóstolókat?
– Havonta egy alkalommal szervezünk borkóstolókat Ilyés Szabolcs és Péter Balázs barátaimmal. Egy alkalommal általában hat-hétféle bort mutat be a meghívott előadó. Az elmúlt évek során helyi termelőket is meghívtunk előadni, de külföldi, visszajáró borászok is megtisztelnek jelenlétükkel. Hiányosságunknak számít, hogy nem helyezzük előtérbe a román borokat és borászokat, pedig egyre inkább azt tapasztaljuk, hogy a román vidékeken is készülnek minőségi borok. A borkóstolóink bárki számára nyitottak. A korosztály is éppen emiatt vegyes, hiszen a fiatal felnőttektől az idősebb korosztályig mindenki képviselteti magát. Általában harminc-harmincöt személy szokott részt venni a rendezvényeinken, de volt már példa több mint nyolcvan résztvevőre is. Az ideális létszám megközelítőleg negyven és ötven személy között mozog. Azt tapasztaljuk, hogy egyre inkább nyitottak az emberek. Minden hónapban csatlakoznak hozzánk újabb érdeklődők, de megvan a visszatérő közönségünk is. Egy olyan tendencia ütötte fel a fejét, amely azt sugallja, hogy lassan trendinek számít borkóstolókra járni. Az, hogy milyen motivációval érkeznek a résztvevők, tőlünk független, hiszen mindenki maga érzi, hogy milyen indíttatásból veszt részt a rendezvényeinken.
A meghívott borászokat sok esetben turnéztatjuk, ami azt jelenti, hogy a más városokban található borklubokkal közösen szervezünk le egy-egy meghívottat, és adott esetben a székelyudvarhelyi kóstoló után Marosvásárhelyre, Kolozsvárra, Sepsiszentgyörgyre, Brassóba vagy Bukarestbe szállítjuk őket. Sok segítséget kapunk Kósa András Lászlótól, a Bukaresti Magyar Kulturális Intézet igazgatójától is, valamint a Magyar Turizmus Zrt.-től.
Meghívottak szempontjából elmondható, hogy járt már nálunk Koronics Károly, Romsics László és Gál Helga. Romsics László volt egyike azon kevés magyar borszakértőnek, akit felvettek a londoni Master of Wine képzésre. Master of Wine címmel a világon jelenleg csupán körülbelül háromzáz ember rendelkezik. Erről csak annyit érdemes megjegyezni, hogy az a szakember, aki megkapja ezt a címet, íz alapján képes felismerni a világ szinte valamennyi minőségi borát. Gál Helga rendszeresen visszajáró előadónk, aki olyan borokat szokott elhozni, bemutatni és megkóstoltatni, amelyeket a magyar külügyminisztérium a diplomáciai eseményeken szolgál fel. Többször köszöntöttük köreinkben Mészáros Gabriellát és Rohály Gábort is, akiknek az elmúlt években több borismereti képzésén is részt vettünk.
– Mit gondol, milyen szinten beszélhetünk a Székelyföldön borkultúráról?
– Székelyföldön a klimatikus adottságok miatt nagyon nehezen termeszthető az a minőségi nemes szőlő, amelyből megfelelő minőségű bort lehetne készíteni, de ennek ellenére vannak nagyon jó borok Romániában is. Magyarország esetében már más a helyzet, hiszen magának a bornak is nagyobb a kultúrája, a tisztelete. Romániában mesterségesen magas árakat szabnak ki egy-egy minőségi bornak, így sok esetben az átlagembereknek nincs is lehetőségük megismerni ezeket.
– Milyen céllal szervezik a borkóstolókat? Miért tartják ezt szükségesnek?
– Mi hobbiként, elsősorban magunkért szervezzük a borkóstolókat. Úgy gondoljuk, hogy a székelyföldi emberek, de nemcsak, rengeteg előítéletet táplálnak a borokkal kapcsolatban. Nagyon kevés ismerettel rendelkeznek ebben a témában, ami alapot nyújt a különböző előítéletek megszületésének is. Mi szeretnénk a borkóstolóink által lerombolni ezeket a tévhiteket.
Példának okáért elmesélek egy személyes tapasztalatot. Tudni kell, hogy a világ minőségi borainak 80 százaléka száraz bor. Általában itthon a száraz borokhoz egyfajta fanyar ízt, a kellemetlen szájösszehúzódás érzését, a kiszáradó torkot asszociálják, holott ha minőségi borokról beszélünk, teljességgel kizárt, hogy ezek az érzetek megmaradjanak. Három éve részt vettem egy székelyudvarhelyi borfesztiválon, ahol egy úriember végigkérdezte, hogy milyen boraim vannak, és elmondta, hogy nem szereti a száraz borokat, és félédeset szolgáljak fel neki. A pultomon csak száraz bor volt található, de azt gondoltam, hogy itt az ideje konkrétan lerombolni a száraz borokkal szembeni ellenérzést. Felszolgáltam a bort, az úriember pedig teljes hévvel bizonyította, hogy pont ilyen félédes bort szeretett volna inni, és mennyire ízlik neki. Mondanom sem kell, hogy mennyire meglepődött, amikor elmondtam az igazat, hogy valójában száraz bort kínáltam fel neki.
Szeretnénk elérni azt, hogy az emberek nyitottabbak legyenek az új ízek, az új borok iránt.
– Mitől számít jónak egy bor? Melyik az ön kedvence?
– Nem tudnék egy kedvenc bort kiragadni. Hangulat- és társaságfüggő. Szeretem a vörös bort is, de a nyári nagy melegekben nyilván a fehér borokat részesítem inkább előnyben, akár fröccsként is.
Egy bor attól lesz jó, hogy a különböző alkotóelemek harmóniában vannak egymással, nem érződik túlságosan az alkohol, vagy nem nagy a savtartalma. A lényeg az egyensúly és az intenzív ízvilág.
DERZSI LÁSZLÓ
1983-ban született Székelyudvarhelyen.
2002–2008. között a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem történelem és politikatudomány szakos hallgatója.
Több mint tíz éve pályázati és befektetési tanácsadással foglalkozik.
Deprecated: Function get_magic_quotes_gpc() is deprecated in /home/morfondi/public_html/wp-includes/formatting.php on line 4819
Deprecated: Function get_magic_quotes_gpc() is deprecated in /home/morfondi/public_html/wp-includes/formatting.php on line 4819
Deprecated: Function get_magic_quotes_gpc() is deprecated in /home/morfondi/public_html/wp-includes/formatting.php on line 4819