Hasonló cikkek
A Szentábrahámi gyógynövényes kert művelői leginkább a természet szeretetét, az alázatos munkát és az élet szolgálatát példázzák. Csíki Emesével a kert születéséről, az itt található gyógy- és fűszernövények sokaságáról, valamint a most hétvégén (július 4‒5.) megrendezett nyílt napokról beszélgettünk.
– Hogyan született meg a Szentábrahámi gyógynövényes kert?
– Egy virágokban tündöklő csodálatos kertet kellene magunk elé képzelnünk, amely a most már 300 éves szentábrahámi kúria körül tündökölt egykor. Kert, amelyben egy kertész a legszebb, legillatosabb rózsát metszette épp a ház asszonyának. Értékeket felhalmozó szép idők, és egy kert, amelyet elpusztított a történelem árnya.
A kert és a ház mégis megőrizte büszkeségét, varázsát. Habár a gaz benőtte, a gyümölcsfák elárvultak, a falak megrepedtek, a tető behasadt, de tartást ad neki az elődök felhalmozott szeretete, értékteremtő szorgalmas munkája.
Találkozásunkkor a kert a maga bujaságában, a kúria pedig megrepedt falaival hódította meg szívünket. 2006-ban Fábián Béla, az akkori tulajdonos, bár betegen, de óriásnak tűnő kezébe vette kezem, és szemének sugarával helyezte oltalmamba a bennvaló sorsát. Megtiszteltetés volt átvenni, magamra ölteni ezt a feladatot, amely összeolvadt a kerttel és a kúriával. Ott és akkor nagy kanyart tettem életem útján.
A kert szerintem létezett és létezik az ember nélkül is, mert nem az ember teremtette. Az ember csupán a saját kedvére formálja, használja, és jó esetben csodálja. Ha az emberben van kellő alázat, akkor felismeri, hogy munkája csak ráadás. A magból a csírát nem önmaga, hanem a természet elemei csalogatják ki, és a növényt is azok tartják életben. A termés sem az ember hasznát, hanem elsősorban a természet önfenntartó mechanizmusát szolgálja. Mi emberek, csak elsajátítjuk azt, ami számunkra fontos. Az, amit elveszünk, hasonló arányban kellene legyen azzal, amit hozzá tudunk adni a kert működésrendjéhez. Mű dolgokkal nem helyettesíthetjük a természetből elsajátított termést. Ha nincs meg bennünk a kellő alázat, akkor növényeink szenvedni fognak, betegek lesznek. Méreggel azokat már hiába is próbálnánk gyógyítani.
A kertet tehát nem kellene fenntartani, működtetni, ha nem vennénk el belőle semmit. De ha már használjuk, kihasználjuk, akkor gondoskodnunk kell arról, hogy más, természetes formában visszajuttassunk abból, amit elveszünk belőle.
– A gyógynövények, fűszerek iránti vonzalmát honnan örökölte? Minek hatására döntött úgy, hogy ezt az élményt másokkal is meg kell osztani?
– Csíkszeredai vagyok, akkoriban Budapesten dolgoztam egy emberi jogi irodában. Közgazdasági felsőfokú végzettség, emberi jogi oktatói képzettség és közösségfejlesztő mesterimmel majdnem semmi sem volt, ami indokolná, hogy épp „kertész” vagy gyógy- és fűszernövény-szakértő legyek. De három fontos dolog azért mégis került tarsolyomba. Az egyikkel talán születésemtől fogva együtt élek: mérhetetlenül szeretem és tisztelem a természetet és ezt a színes világot, amelyben élek. Ezért aztán gyermekkoromban egy nyírfa tetején, a fenyvesekben tekeregve, a fűben hanyatt fekve, a széllel beszélgetve töltöttem a nyarakat. Az elemek, a növények, a virágok és az emberek közelségében, azokkal való kapcsolattartásomból fakadó érzések meghatározóak, ma is utamon kísérnek. A másik meghatározó tényező édesanyám, aki nagyon orvosságellenes. Gyermekei testi épségéért felelősséget mert vállalni, és soha nem mérgezett minket orvossággal. Minden apró betegségre, ami bennünket utolért, teát tudott főzni, vagy valami más házi praktikát alkalmazott. Áldom őt ezért, mert nemcsak tudás kell ehhez, hanem bátorság és elszántság is, hogy a környezet által ránk erőltetett szokásrendeknek ellen tudjon állni. A harmadik tényező, amely erőt adott, és ad a mai nap is, az a tudásbázis és elhivatottság, amely Wil van Eijsdentől, Európa egyik legkiválóbb biogazdászától szállt rám. Ő az az ember, aki kinyitotta szemem Erdély érintetlen, tiszta és mérhetetlenül értékes gazdagságára. Erre a kincsre, amely Európa más tájain már nincs. Élettel, egészséggel teli, önfenntartó természeti rendszer, amely számunkra oly megszokott, hogy észre sem vesszük, nem is igazán értékeljük. Wil Európában az elsők között fogalmazta meg a szerves gazdálkodás kritériumrendszerét, életét arra szentelte, hogy Földünk különböző országaiban áttérjenek az ökogazdálkodásra. Székelyföldet, Szentábrahámot végső állomásaként választotta, a Föld legjavában állapodott meg. Ez az a táj, amely a legtöbb lehetőséget rejti magában – mondta. Nem véletlenül alapította tehát itt meg 2010-ben az első gyógy- és fűszernövényes biokertet. 2012-ben, eltávozásakor fiaimmal együtt döntöttünk úgy, hogy azt, amit Wil elkezdett, mi őszinte elszántsággal és szeretettel folytatjuk majd.
– Hogyan sajátították el a növények termesztéséhez, gondozásához, felhasználásához szükséges tudnivalókat?
– A családom alapjában nem gazdálkodó, nem rendelkezünk azzal a tudással, amivel falutársaim meg vannak áldva. Azt a szorgos, a nappal együtt ébredő és együtt fekvő életmódot is tanulnunk kellene tőlük. Szentábrahámon majdnem minden házban van veteményeskert, gyümölcsös, állatokat tartanak, és a nekik szükséges takarmányt is önmaguk termesztik, szőlőjükből bort készítenek, és az asszonyok hetente kenyeret sütnek. Szorgalmas, nagyon jó szándékú székely emberek laknak Székelykeresztúr térségében. Jó példát mutatnak nekem.
Mi a gyógy- és fűszernövények termesztését megfigyeléseinkből tanuljuk. Wiltől tanultam, hogy a legjobb tanácsadó maga a növény vagy az állat. Meg kell figyelni, hogy miképp viselkedik, tündöklik, virgonckodik vagy sápad, bágyad. Ha elég figyelmesek vagyunk, akkor arra is rá tudunk jönni, hogy mi a baj forrása. Akárcsak az emberek, a növények és az állatok is általában hiánybetegségben szenvednek. Elegendő teret, vizet, tápanyagot, napsütést és törődést kell nekik biztosítanunk. Mi elsősorban arra törekszünk, hogy ne törjük meg a természet rendjét. Ne törjük darabokra azokat a tényezőket, amelyek a kertben együtt hatva kiegészítik, segítik egymást. A kertet átölelő Gagy- és Ing-patak vízzel látja el a kertet, a partjukon burjánzó buja növényzet pedig a vad természet rendjének fenntartását biztosítja. Tyúkjaink, galambjaink és az idelátogató összes madárrengeteg hasznot hoznak a növényeknek is. Az itt élő bogarak, méhek és a földalatti élőlények mind-mind a rend és az élet zálogai. A gyümölcsfák árnyéka ugyanúgy óv, mint ahogy gyümölcsei táplálnak minket, és a télen itt végső menedéket találó őzeket.
Ebben a természetes, mozgalmas és életerős létből kerülnek piacra teáink és fűszereink.
– Milyen gyógynövények és fűszernövények teremnek itt? Ezekből miket készítenek?
– Több mint száz fajta növényt termesztünk a kertben. Emellett még begyűjtjük a környékről a vadon termő gyógy- és fűszernövényeket.
A növényeket kézzel vágjuk, a virágokat kézzel gyűjtjük, majd saját készítésű szárítókban szárítjuk, újrahasznosítható energia felhasználásával. A növényeket szárítás után kézzel megtisztítjuk a száruktól. Kizárólag levelek és virágok kerülnek felhasználásra, hiszen a növényi szárak alig tartalmaznak némi hatóanyagot. Az így előállított teát nevezik szálas teának, ami a világ legmagasabb minőségű teája. Ezekben a termékekben van a legtöbb gyógyhatás is.
Tizenhárom különböző ízű teakeverékünk van (pl. az immunerősítő és gyulladásgátló Életerő tea vagy a nyugtató hatású Napnyugta tea). Más teakeverékeink származási helye azonos (pl. a Székely legelők virágteája vagy a Székely havasok teája). Célunk az, hogy minél szélesebb körben elterjedjen a gyógynövényekből készült teafogyasztás szokása, hisz a Kárpát-medence több száz ízletes gyógynövénnyel büszkélkedhet, tehát nem igazán indokolt itt is egyetlen, különböző módon ízesített teacserje zöld teáját inni. Igyák azt azok a népek, ahol a gyógynövény már nem terem meg. A mi életvilágunk annál gazdagabb, mintsem beérjük egyetlen fajta tea fogyasztásával. Éppen ezért arra biztatom a teafogyasztókat, hogy merjenek kísérletezni azzal, hogy maguk is készítsenek különböző gyógynövényekből keverékeket, és élvezzék az ízek különös és gazdag világát.
Emellett fűszereket és fűszerkeverékeket is készítünk. Nem véletlenül, hisz a gyógy- és fűszernövények hatóanyagainak kivonása, azok széles körű felhasználása és tanulmányozása a legizgalmasabb művelet. Kísérletek széles skálája folyik a házban: különböző betegségek gyógyítására készítek tinktúrákat (immunrendszer erősítésére bíbor kasvirág alkoholos kivonatát, feketenadályból pedig csonttörésekre, ínhúzódásokra gyógyírt, rozmaringból memóriajavítót, rózsából pedig eszenciát), ízes ízeket, befőtteket csakis a kertben termett gyümölcsökből gyógynövényekkel (levendulával, bodzavirággal, rózsával megbolondítva), szörpöket fekete ribizliből, lándzsás útifűből, citromfűből, kakukkfűből, orbáncfűből, bodzából, akácból, rózsából és mentából is, no meg rengeteg likőrt a kertben megtermett gyümölcsökből (zöld dióból, meggyből, naspolyából) és gyógynövényekből (kerti ruta, fehér üröm, rózsa stb.). A lehetőségek skálája mérhetetlenül nagy, ha az ember ismeri a növények gyógyhatását, és tud játszani azok ízvilágával. Így aztán nap mint nap olyan ételeket veszünk magunkhoz, amelyek nemcsak finomak, de gyógyítanak is. Kozmetikai szereket már évek óta nem vásárolok, hanem a saját magam által készített krémeket, olajokat, szappanokat használja a család. Ezeket a kenceficéket is rengeteg gyógynövény hatóanyagának kivonásával lehet elkészíteni, ilyen a körömvirág, a fekete nadály, a rózsa stb. Gyógyhatású párnáinkat, deréköveinket mi magunk is előszeretettel használjuk. És természetesen a fűszerezés családi rituálévá vált. A fűszerekkel éppen úgy lehet játszani, mint a teakeveréssel. Sőt, talán még izgalmasabb ez a terület, hiszen minden étel egyedivé válik egy újabb fűszerkombináció által. Nyáron a salátákat a zöld fűszerek mellett gyógynövényekkel gazdagítjuk, a rózsavirág szirma pedig borssal keveredik, de persze a rózsás, levendulás vagy bodzavirágos cukorkeverék is helyet kap polcainkon. A ház specialitása a zöld izsópos, zsályás, tárkonyos, citromfüves és majoránnás, bazsalikomos és körömvirágos túrókrém. Bár ez a skála végtelen, folyathatnám a felsorolást, hisz a lehetőségeknek és fantáziánknak soha nem szabunk határt. Minden termékünk azonban nem kerül piacra, van, ami csak itt, helyben található meg.
Az a termék, amely elhagyja házunkat, a legkiválóbb minőségű, kipróbált és jól bevált módszer alapján készül, nagy gonddal és ízlésesen csomagolt. Olyan termékek, amelyekre méltán vagyunk büszkék, mert tudjuk, hogy eddig, ahol jártak, minden kiállításon és megmérettetésen a legkiválóbb megítélésben részesültek. Termékeink mind kizárólag növényi alapanyagúak, nem keverünk hozzájuk semmiféle íz- és színfokozót, tartósítószert vagy állagjavítót. Mind íz-, mind illat- és színvilágukban győzedelmeskednek a szintetikusan előállított termékekkel való versenyükben.
Emellett úgy gondoljuk, hogy csak annak a munkának van értelme, amelynek során a legkevésbé sem vétkezünk a teremtett természet ellen. Ezért csomagolóanyagaink nem tartalmaznak műanyagot, csakis újrahasznosítható vagy lebomló papírtasakokba és fémdobozokba csomagolunk.
– Milyen minősítéseket/elismeréseket kaptak termékeik?
– Szentábrahámi kertünk a kolozsvári Ecoinspect által biominősített terület. Idén feltüntethetjük a csomagoláson a megkülönböztető „bio-” feliratot, ami végleg felemeli termékeinket a Kárpát-medence egyik legmagasabb minőségű teái és fűszerei közé.
Egy egyszerű székely családnak ez az eredmény nem kis elégtételt hoz. Mégis természetszerűen végezzük munkánkat, és magától értetődőnek tartjuk, hogy a legjobb minőségre törekszünk. Ha ezt elérjük, elértük, akkor biztosak lehetünk abban, hogy ez a vállalkozás eltart majd minket, ebből meg tudunk élni. Silány terméket eleget készít ma már ez a világ, a mi egyetlen tőkénk azonban az elhivatottság és a természet tisztelete. Nagyobb anyagi tőkével mi is szembe tudnánk szállni a természet rendjével, nagy mennyiségű tömegáru előállításával, de mi újra van ma már szüksége a világnak? Remélem, hogy az egészséget, a harmóniát és a fennmaradást szolgáló tevékenységek újra megtalálják majd az őket kereső és vágyó embereket.
– Hamarosan nyílt napot tartanak. Mire számíthatnak az érdeklődők az esemény során?
– Bennünk megbíznak az emberek, mert munkánk átlátható, kertünk nyitott a látogatók számára. Életünk ablak a világra, és ami létünkből, mindennapjainkból fakad, az az életet szolgálja. Termékeink mind ezt az érzést hordozzák magukban, ezen az úton járnak.
A június 4‒5-ei nyílt napok pedig éppen azt a célt szolgálják, hogy fogyasztóink megnézhessék, honnan, milyen környezetből erednek a tasakokba zárt termékek, és milyen munka árán kerülnek a fogyasztókhoz, továbbá kik azok az emberek, akik vele dolgoznak. Fontosnak tartjuk, hogy minket is megismerjenek, elbeszélgessenek velünk, hiszen a termékeinknek mi vagyunk az arca. Ha az emberek szembenéznek velünk, tudni fogják, hogy lelkünkből miféle erő és elhivatottság ered. Szeretnénk, ha látnák az emberek, hogy itthon, Székelyföldön nekünk székelyeknek sokkal több lehetőségük adatott, mint bárhol máshol a világban, hogy ez a földdarab nekünk megélhetést biztosít, ezt csak szeretni és tisztelni kell. Ha az emberben van kellő alázat környezetével szemben, akkor a természet bőségesen megjutalmazza érte.
Archívum – IV. évf., 26. szám, 2015. júl. 3.
Deprecated: Function get_magic_quotes_gpc() is deprecated in /home/morfondi/public_html/wp-includes/formatting.php on line 4819
Deprecated: Function get_magic_quotes_gpc() is deprecated in /home/morfondi/public_html/wp-includes/formatting.php on line 4819
Deprecated: Function get_magic_quotes_gpc() is deprecated in /home/morfondi/public_html/wp-includes/formatting.php on line 4819