Hasonló cikkek
Előjáróban leszögeznénk, hogy sajnos nem sikerült kibújnunk a jó székely bőrünkből, és főként javító ötleteinket/gondolatainkat írtuk le ebben az anyagban, mert ugye ami jó, az úgy van jól, azt nem kell dicsérni; ami meg esetleg nem jó, na, azt kell szidni. Mentségünkre legyen mondva, az értelmiségi lét egyik fontos szerepe a tükör, a kritikus értelmiségi lét, mi a munka nehéz elkészítési szakaszában nem vettünk részt, ezért ha segíteni akarunk, akkor csak javító szándékunkat, ötleteinket tudjuk megfogalmazni. Reméljük, ez sikerül, és nem céltalan kötekedésként hat a véleményünk.
Mi, az RMKT csíki tagjai nagy örömmel fogadtuk, hogy városunknak egy újabb stratégiája készül el (azért írjuk, hogy újabb, mert ezelőtt hét évvel már elkészült egy, ami érdekes módon még említésre sem kerül a mostani munkában, de remélhetőleg ez a stratégia jobban megmarad a városvezetés emlékezetében). Az elmúlt években városunk nagyon sokat fejlődött infrastrukturális szempontból, és abban reménykedünk, hogy egy újabb stratégia ezen erősségekre építve ahhoz is hozzásegít, hogy most már gazdaságilag és társadalmilag is megerősödjön a város.
Az elkészült stratégiában egy nagyon erőteljes (a hozzávetőleg 130 oldalból 100 oldal) elemzést is olvashatunk, amelyben több szempontból, részletesen kielemzik a város helyzetét. A tanulmány mindenki számára elérhető, ezért nem szeretnénk teljes mértékben bemutatni azt, viszont több fontos kihívást is nagyon jól körvonalaznak benne. A tanulmányban felsoroltakból a számunkra, azaz gazdasági szempontból fontosak közül ezekkel foglalkozunk jelen írásunkban:
- A várhatóan 2020-tól jelentősen zsugorodó európai források miatt a jelenlegi, főként támogatási forrásokra építkező fejlesztési stratégia jelentős korlátokba ütközik majd, alternatív megoldásokat kellene találni.
- Fontos kihívás a gazdaság felélénkítése: csökkenő vállalkozószám, visszaeső üzleti forgalom és a munkahelyek számának visszaesése jellemzi a várost.
- Kulcskérdés a célzott és hatékony (szak)képzés, a munkaerő rugalmasságának növelése, az átképzések professzionális megszervezése.
- A városban magas a bérből/fizetésből élők aránya, ami alacsony vállalkozási hajlandóságra utal.
- Csökkenő és elöregedő népességgel jellemezhető a város.
A város belső elemzése a munka terjedelméhez képest jelentősnek mondható, azonban hiányoljuk a kitekintő elemzéseket, amelyek nem a város belső jellemzőire, tulajdonságaira építenek, hanem a jövőt és a már meglévő pozitív példákat kutatják. Természetesen az elemzésben a szerzők többször is összehasonlítják a mutatókat régióbeli vagy országos értékekkel, de nem ezt a fajta kitekintést hiányoljuk, hanem inkább azt, hogy ma mit gondol a világ a modern vagy akár a „smart” (okos) városokról. Melyek azok az irányok, trendek, amelyek meghatározzák egy közösség sikerességét, melyek azok a jó példák, ahol hasonló méretű kisvárosok sikereket értek el, milyen erőforrásokra alapozták a sikerüket, milyen fejlesztéseket hajtottak végre az elmúlt években, évtizedekben, aminek eredményeként ma sikeres városnak mondhatják magukat. Többször megjelenik az innováció mint bűvös szó a stratégiában, de azt gondoljuk, hogy az innováció nemcsak azt jelenti, hogy mi kitaláljuk az innovatívnak tűnő spanyol viaszt, hanem azt is, hogy a jól működő dolgokat megtanuljuk innovatívan adaptálni saját helyzetünkre. Ehhez azonban rendelkeznünk kell egy képpel arról, hogy mi az, ami jól működő és innovatív a világ élmezőnyében.
Az elemzés egy másik hiányosságának látjuk, hogy ugyan hét éve elkészült egy szintén terjedelmes (300 oldal) fejlesztési munka, aminek csak a gazdasági része 170 oldalt ölelt fel, ebből a munkából azonban az új stratégiában nem látunk viszont semmit. A tervezés lényegi része, hogy megvizsgáljuk az előző terv céljait, hogy milyen mértékben sikerült ezeket megvalósítani; ha nem sikerült, akkor mik voltak az akadályok, azokat hogyan lehetne leküzdeni. Az előző tervben is szerepelt jelentős helyzetelemzés, meg lehetett volna nézni, hogy ma azok milyen irányba változtak az akkori tervhez képest.
A város vezetése – ezek szerint – nemhogy nem követte az előző stratégiai tervet, de már azt is elfelejtette, hogy egyáltalán létezett ilyen, mi hát a garancia arra, hogy a most, rengeteg munkával elkészülő tervnek nem ez lesz majd a sorsa?
A jövőkép
Az elemzési rész után a stratégiaelemzés módszertana szerint jöhetne a jövőkép kialakítása, majd az annak eléréséhez szükséges stratégia megalkotása, de még mielőtt ezekre rátérnénk, hasznos lett volna valamilyen stratégiaelemzési módszerben összefoglalni az elemzésből nyert információkat. Természetesen mi, közgazdászok nagyon szeretünk akkor is modelleket, módszereket használni, ha nem szükséges, de azt gondoljuk, hogy itt, ebben a munkában ez sokat segített volna. Ha más nem, legalább egy SWOT-elemzés (tudjuk, tudjuk, elcsépelt, idejétmúlt és unalmas, de jól használva még mindig sokat segíthet), amiből már rögtön kiderült volna, hogy milyen lehetőségek kínálkoznak, és milyen veszélyek állnak előttünk (apropó veszélyek és kockázatok, hát ezek vagy nincsenek, vagy csak valamiért kimaradtak a munkából). De az is hasznos lett volna, ha azt a nagyon sok kihívást, ami előtt a város áll, valamilyen módszerrel prioritizálta, sorba rendezte volna az elemzés, aszerint, hogy melyek a legnagyobb, legsúlyosabb kihívások, amelyek a legnagyobb erőfeszítést igénylik a közeljövőben. Természetesen nem fér bele minden ebbe a munkába, és a munkát végző csapat több közösséggel is konzultált a kihívások felderítésének érdekében, de a kihívások fontossági sorrendjének összegzése várhatóan sokat segítene a tisztább kép kialakulásában és a városvezetés későbbi munkájában is.
Az elemzés után valamilyen módszerrel elkészült a jövőkép, és, ami még fontosabb, meghatározták a mérhető célokat is. Mi most főként a gazdasági részét véleményezzük ezeknek, mert erre van kompetenciánk. A fontos célok között szerepel, hogy 5 százalékkal növekedjen a foglalkoztatottak száma és 10 százalékkal a vállalkozások száma, amelyekkel természetesen teljesen egyetértünk. Ami érdekesség, hogy a két fő irány az a dizájn és az ICT, ez talán annak is köszönhető, hogy az IT Plus Clusternek köszönhetően az IT-cégek képviselete erős a különböző iparágakon belül. A stratégiaírásban az a megszokott, hogy a célok általában valamilyen módon kötődnek az elvégzett elemzéshez, a dizájn és az IT azonban nem kapott helyet a munka előző részében. Természetesen mi is fontosnak gondoljuk ezeket az innovatív iparágakat, de ez egy olyan terület, ami jelenleg nem erőssége a városnak: nincs jelentős IT- és dizájnképzés, jó lenne ebbe az irányba sokat előre lépni, de túlzásnak érezzük, hogy csak ezt a kettőt említették meg kiemelt iparágként egy 5-7 éves stratégiában. Ez még inkább képmutatásnak tűnik tudva, hogy az IT Plus Cluster ugyan Csíkszeredában jött létre, de a városvezetés nem támogató hozzáállása (vagy ha diplomatikusabbak akarunk lenni, Sepsiszentgyörgy sokkal támogatóbb hozzáállása) miatt a székhelyét Sepsiszentgyörgyre tette át, mert ott több lehetőséget és nagyobb támogatottságot remélt és kapott.
A fő aktivitások
A célok meghatározása után az aktivitások megfogalmazása következik a munkában, ami szervesen kötődik a kitűzött célokhoz. A gazdasági vonzerő növekedése érdekében a dizájnt és az IT-t támogató, innovatív központot hoznánk létre, fejlesztenénk az egyéni vállalkozói képességeket, foglalkoznánk Csíkszereda és környéke turizmusának fejlesztésével, valamint a város kommunikációjával és marketingjével. Ezek szerintünk is mind fontos és a fejlődést elősegítő tevékenységek lehetnek, ha beépülnek a város napi döntéshozásába.
A munka egy részletes tevékenységtervvel és egy projektportfolióval zárul, amelyben rengeteg jónak tűnő ötlet szerepel, ezeket azonban, mivel nincsenek részletezve, nem véleményezzük, valószínűleg a további munkák során részletesebben kifejtik majd őket.
Ami azonban érdekes, a projektportfolió már elénk tár egy vázlatos képet arról, hogy talán melyek is a fő fejlesztési irányok. Nagyon sok szép és jó ábrát találhatunk az elemzés részben, itt is hasznos lett volna, ha az egyes fejlesztési források mentén bemutatják a portfoliót is, vagyis ha látjuk, hogy a több mint 100 millió eurónyi forrásból mennyit fordítanak a gazdaság vonzerejének növelésére.
Mi megpróbáltuk ezeket összekötni, ami persze nem lett tökéletes, és nem is követtük feltétlenül az adott tengelyeket, csak a projektnevek alapján rendeltünk kulcsszavakat az egyes projektekhez.
A mi becslésünk szerint nem a legjelentősebb fejlesztési terület a gazdaság (ide vettük mi a szakiskolák fejlesztését, a Kossuth üzletutca nevű projektet, az inkubációs központot és a művelődési ház innovatívvá alakítását is), ami talán nem is baj, mert a gazdaság területén nem biztos, hogy infrastrukturális fejlesztésekre van szükség. Ami probléma lehet: ha a városvezetés a régi hozzáállásával főként fizikai értelemben építkezik tovább, elmaradnak az olyan szoftépítkezési munkálatok, amelyek a gazdaság fellendítéséhez vezethetnének. Félünk, hogy noha a gyerekeink már nagyon jó utcákon, gördülékenyen közlekedhetnének akár autóval, akár biciklivel, nagyon jó iskolákba járhatnának, nagyon jó szakmákat tanulhatnának, de mindezt nem itt, hanem valahol nyugatabbra teszik majd, mert ott is hasonlóan jó utak és jó iskolák vannak.
Hiányosságok az új stratégiában
Nagyon nehéz egy ilyen munkát elkészíteni, és azt látjuk, hogy a csapat jelentős energiát fektetett abba, hogy több szempontból vizsgálva egy jó képet alakítson ki a város helyzetéről, majd erre alapozza a város jövőjének tervét. Részletes elemzések több területről is készültek, mi két jelentős, általunk hiányosságnak vélt dolgot emelnénk ki összefoglalóként. Az egyik, hogy ez a munka nem egy régi városvezetés által követett stratégia felülvizsgálata és újratervezése. Azért látjuk ezt hiányosságnak, mert a városvezetés az elmúlt években nagyon sok jó infrastrukturális fejlesztést valósított meg a városban, de eközben kissé mostohagyerekként bánt a vállalkozókkal, a vállalkozásokkal. A fejlesztéseit jelentős mértékben az európai forrásokra és nem a helyi közösség erejére alapozta, ami az adott helyzetben valószínűleg jó döntés volt, de mi úgy látjuk, most már egy mentalitásváltásnak jött el az ideje, amikor a nem infrastrukturális, közösségi fejlesztésre kellene jelentősen koncentrálni. Használjuk ki a még elérhető forrásokat, és erre az elkészült projektportfolió, tevékenységterv alkalmas is, de kezdjük el a közösséget is fejleszteni azért, hogy ha majd szűkülnek a külső források, akkor képes legyen magát eltartani – ennek az iránynak a jelenlétét kissé hiányoljuk a tervből. Elképzelhető, hogy ezért nem is a munkát elkészítő csapat a felelős, hiszen ők is egy megrendelést teljesítettek, és nehéz kritikusnak lenni a megrendelő elképzeléseivel szemben.
A másik hiányosság véleményünk szerint az, hogy a munkából nem érződik ki a város jövőbeli karaktere, hogy milyen város lesz Csíkszereda. A korábban említett előző stratégiában három fő karakter is terítékre került: Csíkszereda mint az üzleti és a mérnöki szolgáltatások városa; Csíkszereda mint a humánszolgáltatások városa és Csíkszereda mint a kereskedelem és az élelmiszeripar városa. A szerzők akkor több szempont alapján az egészséget, a kikapcsolódást, a sportolást, a pihenést és a fejlődést fókuszban tartó humánszolgáltatások városaként képzelték el a jövő Csíkszeredáját. Egyetértünk abban, hogy ma már nemcsak a gyerekek az óvodában, az iskolában, nemcsak a vállalkozások a piacon, hanem a városok is versenyeznek a globális térben. Ebben a versenyben pedig a sikerhez szükséges, hogy egy, az erősségeire építkező karaktere legyen a városnak, amelyet idővel mindenki magáénak érez, minden érintett a maga módján hozzájárul a karakteréhez. Ebben a munkában is van jövőkép, de ezt túl általánosnak érezzük ahhoz, hogy irányt, karaktert jelöljön ki a városunknak.
Reméljük, hasznos szempontokkal, gondolatokkal tudtuk kiegészíteni a készülő munkát, és 5-7 év múlva a következő stratégia véleményezésekor már nem egy teljesen új stratégiáról kell majd írnunk, hanem arról, hogy az előző stratégia sikereinek köszönhetően egy karakteres városnak kell újabb fejlődési utat kijelölni.
Deprecated: Function get_magic_quotes_gpc() is deprecated in /home/morfondi/public_html/wp-includes/formatting.php on line 4819
Deprecated: Function get_magic_quotes_gpc() is deprecated in /home/morfondi/public_html/wp-includes/formatting.php on line 4819
Deprecated: Function get_magic_quotes_gpc() is deprecated in /home/morfondi/public_html/wp-includes/formatting.php on line 4819