Hasonló cikkek
Idős rászorulók, gyerekek, beteg, hozzátartozó nélküli személyek – őket látja el Gyergyószentmiklóson a Korona épületében működő ingyenkonyha, illetve ahogy a helyiek hívják, és a hivatalos feljegyzésekben is szerepel, a Szeretetkonyha. A köztudatban élő elnevezés is mutatja, hogy a konyha létrejötte az önfeláldozó szeretet „műve”.
Délelőtt tizenegy óra után néhány perccel érkeztem a Korona épületébe: a tágas, szép ebédlőből a konyhába nyitottam, ahol a két szakácsnő, Dezső Mária és Kari Zsuzsanna szorgoskodott, hogy harangszóra kész legyen a rászorulók ebédje. Ezen a szerdai napon prézlis laska, meleg tea és fánk készült a szorgos kezek munkája által.
– A fánksütéshez idő kell, ezért az ilyen napokon nem marad időnk levest vagy tartalmasabb második fogást készíteni – magyarázta Mária, miközben elkezdte kisütni a 11 kiló lisztből készült, tenyérnyi fánkokat; Zsuzsanna a keze alá dolgozik, szavak nélkül is értik egymást, hiszen több mint hét éve munkatársak.
Arra a kérdésre, hogy munka vagy hivatás ez, és hogy miért más rászorulóknak főzni minden nap, egymásra mosolyogva, nagyon röviden válaszoltak: ez szeretetmunka. Heti öt nap főznek, ünnepek előtt több adagot, hogy a szabadnapok alatt se maradjon éhesen senki.
A rászorulók köre
– A Szeretetkonyhát a Szent Miklós-plébániához tartozó, 1993-ban létrejött Szent Márton Alapítvány működteti, amelynek tevékenységét túlnyomórészt ez képezi. A konyha fenntartásához a polgármesteri hivatal is hozzájárul, minden évben kérés alapján, havonta utalnak egy bizonyos összeget a fenntartásra, a további költségeket önerőből, nagyrészt gazdasági tevékenységeiből teremti elő az alapítvány. Természetesen anyagi támogatások és élelmiszer-adományok egyaránt érkeznek, nagyrészt egyszerű emberektől – tudtuk meg az alapítvány elnökétől, Székely Leventétől.
Arról, hogy ki étkezhet a szeretetkonyhán, szintén az alapítvány elnökét kérdezem.
– Van ezzel kapcsolatban egy eljárás, de még senkit nem utasítottunk el, mivel ételről van szó. Az igénylőnek írnia kell egy kérést – ha ő nem tud, egy hozzátartozója is megteheti ezt, amelyben vázolja anyagi helyzetét, és mellécsatol egy jövedelemigazolást (amennyiben nincs jövedelme, a polgármesteri hivatal kiállít egy igazolást erről), valamint egy személyiigazolvány-másolatot. Attól a naptól számítva, amikor leadta ezeket a papírokat a plébánián, már szolgáltatjuk neki a meleg ételt, viszont a Szent Márton Alapítvány önkéntescsoportja meglátogatja a kérelmező személyeket, hogy megvizsgálják, valósak-e az állításaik, majd környezettanulmányt készítsenek a helyszínről – válaszolta Székely Levente.
Önkéntesek nélkül ma sem működne a konyha
Tizenkettő előtt néhány perccel már több idős bácsi várakozott az ebédlőben, és megérkezett a szerdai önkéntes, Molnár Margit is, a Kolping Család Egyesület képviseletében. Ha valaki, ő tud mesélni a konyha létrejöttéről, hiszen a kezdetektől jelen van. Miközben sürgött-forgott, segédkezett, mindenkihez volt egy kedves szava, és még mesélni is jutott ideje.
– 1997-ben jött létre a Szeretetkonyha a néhai Hajdó István főesperes-plébános, a Lórántffy Zsuzsanna Nőegylet és a Kolping Család Egyesület összefogásával. „Felleltároztuk” a város szegényeit és Szent Miklós-napján harminc személynek adtunk meleg ételt. Karácsonykor már ötvenen voltak, és azóta is egyre többen…
Kezdetben teljesen önkéntes alapon működött a konyha, az első tíz évben a katolikus egyház tartotta fenn, öt évig a szakácsnő is önkéntesként főzött nap mint nap. Olyan is volt, nem egyszer, hogy reggel csak a fazék volt, s benne a víz, de olyan soha nem történt, hogy délre ne kerüljön valami bele! – osztotta meg portálunkkal Molnár Margit.
Amikor arról kérdezem, miért jár ide, mosolyogva válaszolt:
– Imádok szolgálni… az évek során időnként megtörtént, hogy nem voltam itt szerdán, de nem sokszor. Most is örömmel jöttem, evés előtt imádkozunk, hálát adunk a betevő falatért .
Egy tál meleg étel mindenkinek jut
A konyha és az ebédlő egyre inkább megtelt élettel. A Caritas Családsegítő Szolgálat munkatársai dobozokban vitték el az ételt rászoruló betegeknek; a hajléktalanszállóra is vittek harmincnégy adagot, a Böjte Csaba ferences szerzetes, valamint a baptista egyház által működtetett napközi otthonokba is jól jönnek a melengető falatok. A szakácsnők és Margit néni rutinosan csomagoltak, tudták, hol mennyi gyerek van, hány adag ételnek lesz gazdája. Közben a sülő fánkokra sem felejtettek el odafigyelni, az utolsó darabok még ott piroslottak a fatüzelésű kályhán, óriási lábosban.
Lassan minden edény, doboz megtelt, elfogyott a meleg tea, és mindenki útjára indult. Idős édesapa pakolta a dobozokat ócska szatyorba, majd kézen fogta a hétéves körüli kislányt: alakjuk eltűnt a decemberi hóesésben.
A gyergyószentmiklósi Szeretetkonyhán 160 rászorulónak biztosítanak meleg ételt, heti öt napon át. A konyha költségei havi 8 ezer lej felett mozognak, a fatüzelésű kályha havonta 8 méter fát igényel. A konyhát 2006-ban a Szent Miklós-plébánia az uniós normáknak megfelelően újította fel.
2011-ben a városlakók az Év legjobban működő intézményének szavazták a Szeretetkonyhát.
