Hasonló cikkek
Mongol témájú, új időszakos kiállítás nyílt április 7-én, csütörtökön 18 órától a Székely Nemzeti Múzeum Tolerancia termében. A látogatók a tárgyi emlékek mellett megtekinthették Belső-Ázsia legnagyobb hun sírjának, a Gol Mod 2-nek feltárását bemutató fotókiállítást is. A vendégeket Vargha Mihály múzeumigazgató köszöntötte, a tárlatot dr. Obrusánszky Borbála történész, néprajzkutató, orientalista, a kiállítás kurátora nyitotta meg.
Vargha Mihály köszöntőjében elmondta: a kiállítás célja az, hogy ízelítőt adjon a mongol kulturális emlékekből és a hozzájuk kapcsolódó hagyományokból, illetve hogy hiteles források révén közelebb hozza a mongol népet és történelmet a székelyföldi közönséghez. Hozzátette: a kiállítás alkalom arra is, hogy felhívja a figyelmet a mongolkutató Szentkatolnai Bálint Gábor munkásságára. A múzeumigazgató azt is hangsúlyozta, hogy a mostani kiállítás nem előzmény nélküli, hiszen a Bartók teremben március 31-én Jelenczki István portréfilmjét mutatták be László Gyuláról, a nemzetközi hírű régészprofesszorról, aki a kettős honfoglalás elméletét vallva dr. Obrusánszky Borbálához hasonló módon gondolkodott a magyarság eredetéről. Vargha Mihály arról is tájékoztatta az érdeklődőket, hogy múzeumpedagógiai foglalkozások kapcsolódnak majd a kiállításhoz, és a Szent György Napok keretében lesz folytatása a mostani eseménynek, ugyanis az intézmény vendégeként érkező mongol néprajzkutatóval jurtát is építenek majd a múzeumkertben.
A kutató megnyitóbeszédében kiemelte: a gyűjtemény már nagyon régóta, tulajdonképpen 1993-tól gyarapodik, ő ugyanis ekkor volt legelőször Mongóliában.
– A kiállított tárgyak javát ajándékba kaptam mongol ismerőseimtől, tanáraimtól. Egy idő után aztán úgy gondoltam, közzé kell tennem, hiszen nemcsak az én kincseim, a nagyközönségnek is meg kell ismerniük ezeket – tájékoztatott a vándorkiállítás megszületésének gondolatáról dr. Obrusánszky Borbála.
A kutató hangsúlyozta: mint sámánhitű ember szimbolikusnak érzi, hogy a kiállítás a Tolerancia teremben kapott helyet, hiszen a mongolok nemcsak kiváló harcosok voltak, hanem Dzsingisz kán törvényei közül az egyik éppen a vallási toleranciáról szólt, amely szerint a nagy uralkodó birodalmában szabadon lehetett gyakorolni a négy világvallást. A mongoloknak sikerült átértékelniük nagy kánjuk szerepét a történelemben, tudatosították, hogy Dzsingisz kán nem vad hódító, hanem nagy államalapító volt, aki a világtörténelem legnagyobb összefüggő államát igazgatta, ám ez nem tükröződik a magyar történelemtudományban. Mi még mindig keveset tudunk róla, egyértelműen negatívan ítéljük meg őt.
A kiállítás kurátora azt is megosztotta a jelenlevőkkel, hogy a mongol tudósok az utóbbi évtizedekben őstörténetüket kutatva eljutottak a hun rokonság gondolatáig, ennek nyomán többen megfordultak Európában, az egykor hunok által lakott területeken, eljutva nemcsak Magyarországra, hanem Székelyföldre és a csángókhoz is. Dr. Obrusánszky Borbála Szentkatolnai Bálint Gábort megidézve arra hívta fel a figyelmet, hogy a tudós székely nyelvzseni Kőrösi Csoma Sándor nyomdokain elindulva korát megelőzve a belső-ázsiai Mongóliában kereste a magyarság rokonait, de kutatásainak eredményeit kortársai nem értékelték, elhallgatták, így ezek jóformán ma is ismeretlenek a nagyközönség számára.
Élményszerű tárlatvezetés
A megnyitóbeszédet követően a kutató bemutatta a jelenlevőknek a kiállítás tárgyait – a régészeti leleteket, érméket, pecséteket, csészéket, gyerekjátékokat, lószerszámdíszeket, mécseseket, késeket, tőröket, a hun viseletre emlékeztető ruhadarabokat, az ősi motívumokat őrző szőnyegeket –, amelyek fejlett kézműveskultúráról tanúskodnak. A tárlatvezetés révén a tárgyakhoz kapcsolódó szokásokból is ízelítőt kaphatott a közönség, s fény derült arra is, hogy a mongolok körében a XV. században elterjesztett buddhizmus sok elemet magába épített az ősi mongol sámánhitből. A buddhista szerzetesek ma is tisztelik az ősi táltos hitet, hiszen az is a mongol szellemi örökség része. A bemutatás során a kutató a magyar és mongol szokások, valamint a díszítőmotívumok közötti párhuzamokat is kiemelte.
A látogatók a tárgyi emlékek mellett megtekinthették Belső-Ázsia legnagyobb hun sírjának, a Gol Mod 2-nek feltárását bemutató fotóreprodukciókat is.
– A Gol Mod 2 hun királysír a belső-ázsiai térség legnagyobb ilyen lelete, amelyet 2002–2012 között tárták fel mongol szakemberek D. Erdenebátor professzor vezetésével. A lovas temetkezésű királysírból arany ékszerek, kocsi, hintó, lóáldozat maradványai kerültek elő, akárcsak a hunok állami jelképe, a Nap és a Hold – tudták meg a jelenlévők.
A kiállításon kiemelt helyen volt látható a kínaiak által megörökített különleges lófajta, a híres „mennyei ló” bronzmásolata. Erről a különleges lófajtáról a kutató elmondta: a hunok és szövetségeseik tenyésztették az ókor folyamán Belső-Ázsia sztyeppés területein, s az igen gyors vadszamár és a ló keresztezéséből származik. A kínai Csin-dinasztia a hunokkal való kereskedelem útján szerezte be a lovakat, a nagy lóvásárokat a Sárga-folyó partján rendezték meg. A kínaiaknál ma is él ennek a lónak – tulajdonképpen öszvérnek – a kultusza, ábrázolása a kínai idegenforgalom jelképévé vált. 
A terem közepén elhelyezett jurtában egy nagyon szép régi tűzhelyet szemlélhettek meg az érdeklődők, amit a kutató egy jeles mongol szakembertől kapott ajándékba.
– Azért különleges ez a tárgy, mert egy buddhista egyházfő hagyatékából származik, amit a szakember sokáig rejtegetett, a hagyaték megőrzése kiskorától életcélja volt. Engem nagyon meghatott, amikor az általam igen nagyra tartott mongolok egyik legszentebb tárgyával ajándékozott meg – vallott a tárgyakhoz kapcsolódó személyes élményeiről a kutató.
A jurtában található mongol láda díszítése a székely kelengyésládákon látható motívumokat idézte meg a látogatók számára, a mongol zászlón látható Nap és Hold pedig a székelyek által ősinek tartott, zászlójukon szereplő jelképeket.
Obrusánszky Borbála
Középiskolai tanulmányait a salgótarjáni Bolyai János Gimnáziumban végezte, majd 1997-ben szerzett diplomát az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Bölcsésztudományi Karának (BTK) történelem és mongol szakán. Ezt követően Mongóliában, a Mongol Nemzeti Egyetemen végezte posztgraduális tanulmányait.
2000-ben védte meg doktori disszertációját. 2000 óta több expedíción is részt vett Mongóliában, Belső-Mongóliában és Ázsia más vidékein.
A 2009-ben alapított Journal of Eurasian Studies főszerkesztő-helyettese.
Célkitűzése a mongol hagyományok megismertetése a magyarországi és erdélyi közönséggel. Tudományos téren elsősorban a hunok történetét kutatja. A témában több könyvet és tanulmányt tett közzé magyar, mongol és angol nyelven.
Szerepel a Kassai Lajos életéről és munkásságáról szóló A lovasíjász című filmben.
Deprecated: Function get_magic_quotes_gpc() is deprecated in /home/morfondi/public_html/wp-includes/formatting.php on line 4819
Deprecated: Function get_magic_quotes_gpc() is deprecated in /home/morfondi/public_html/wp-includes/formatting.php on line 4819
Deprecated: Function get_magic_quotes_gpc() is deprecated in /home/morfondi/public_html/wp-includes/formatting.php on line 4819