Hasonló cikkek
A Csíki Játékszín február 26-án, pénteken 19 órától mutatja be Spiró György Az imposztor című komédiáját. A darabot felvezető sajtóeseményen a Csíki Játékszín vezetője, Parászka Miklós és a darab rendezője, Kövesdy István az előadás előkészületeiről tájékoztattak. Terítékre került továbbá a főszereplő, Czintos József pályafutása, valamint a színház felelősségvállalása, társadalomformáló funkciója.
A Csíki Játékszín idei évadának harmadik nagyszínpadi darabjáról és az előkészületekről számolt be Parászka Miklós. Méltatta a főszereplőt játszó színész több évtizedes színészi pályafutását, majd kitért arra, hogy a színháznak köszönhetően közel negyven éve dolgozhatnak együtt.
Spiró György: Az imposztor
komédia két részben
- Bemutató előadás:
február 26. – Bánk bán bérlet
február 28. – Prospero bérlet - Színpadi mozgás, a rendező munkatársa: Liviu Matei
- Jelmeztervező: Szakács Ágnes
- Díszlettervező: Damokos Csaba
- Rendező: Kövesdy István
- Színészek:
- Bogusławski: Czintos József
- Każyński: Veress Albert
- Rogowski: Kozma Attila
- Kamińska: Szabó Enikő
- Kamiński: Kosztándi Zsolt
- Skibińska: Fekete Bernadetta
- Skibiński: Keresztes Szabolcs
- Hrehorowiczówna: Bartalis Gabriella
- Pięknowska: Bokor Andrea
- Rybak: Vass Csaba
- Niedzielski: Lőrincz András Ernő
- Damse: Pap Tibor
- Chodźko: Bende Sándor
Gubernátor: Puskás László Ügyelő: Bilibók Attila Díszletező: Giacomello Roberto Kellékes: Kiss Ernő Súgónő: Dálnoky Csilla Adjutánsok: Borsos Tamás, Majoros Ádám, Orbán Levente
– Általában kerülni szoktuk a dicsérő szavakat, ugyanis a kritika visz előre bennünket. Mégis szívemből jön, hogy elmondjam: Czintos az elmúlt évtizedek és a jelen erdélyi magyar színjátszás egyik kiemelkedő alakja, legfontosabb színészeink egyike. Különlegessége abban rejlik, hogy játékával ugyanolyan erővel tud katarktikus hatást kelteni és szélsőségesen vígjátéki, komikus effektusokat megteremteni a színpadon.
Jó négy évtizede összeköt bennünket a színházi munka. Az első időszakban a szatmárnémeti, majd a csíkszeredai társulatnál dolgoztunk együtt. A négy évtized történetét lehetne boncolgatni, de hogy mi volt a többlete annak a korszaknak, amelyikre sokszor emlékszünk szívesen? Úgy tudtuk meghatározni, hogy annak a létformának az volt a kulcsa, hogy élveztük egymás jelenlétét, egymás játékát. Mindennek pedig hatalmas felhajtóereje van. Ezt a szellemiséget mint őrlángot próbáltuk magunkkal hozni, és igyekszünk megőrizni a csíki színháznál is – mesélte Parászka Miklós.
A Spiró-darab az orosz megszállás alatt álló Vilniusban játszódik. Ezen a településen egy kisebbségi lengyel színtársulat működik, amely a neves színészre vár, a közös próbákra ugyanis már napok óta nem érkezett meg. A mű az előadás napján játszódik, a társulat főszereplő nélkül próbál az esti előadásra. Végül megjelenik egy idegen.
– Egy különleges darab ez, és nehéz valamennyi rétegét felbontani, ugyanis nagyon sokrétű a szerkezete. A darab színházban játszódik, és komédia műfajú, de nem kifejezetten vígjátékról van szó. A komédia talán abban különbözik a vígjátéktól, hogy nagyon erős világnézet, világ- és történelemszemlélet van mögötte.
Egy kisebbségben és elnyomás alatt működő, lengyel nyelvű színtársulatról van szó, történelmileg hiteles pillanatban. Vilnius lengyel városként orosz fennhatóság alá kerül. Ez az orosz fennhatóság és a lengyel színház egyfajta furcsa szimbiózisa, amely meghatározza azt a színházi előadást. A színészek egy bemutatóra készülnek, amire nem érkezik el a vendégművész, Bogusławski. Ő maga létező személy volt, akit a lengyel színház atyjának tartanak. A bemutató előadást a darabban a hatalom és a színház is saját érdekei szerint szeretné felhasználni, vagyis senki nem művészi szempontokat érvényesítene egy művészi aktusban.
Elnyomás alatt és bizonyos történelmi pillanatokban a művész kevésnek bizonyul, vagy nem elég. Mégis művészi tett és színházi előadás fordítja ki majd azt az alaphelyzetet, amelyről mindenki azt hiszi, hogy a maga hasznára tudja fordítani. Elég-e a művészet ahhoz, hogy beleszóljon egy közösség életébe, hogy megváltoztassa világot? Erről szól Az imposztor. A színháznak elsősorban művészi célkitűzései vannak, és ezáltal felelőssége, szándéka kellene legyen, hogy megpróbáljon változtatni azon a világon, amelyben működik. Esztétikai élményeket nyújtva hasson az ízlésre, az igényekre. Gondolkodásra ösztönözve megváltoztassa azt a társadalmat, amely tulajdonképpen fenntartja és létrehozza az intézményt. Ez az én hitvallásom, így gondolkodom a színházról. Számomra erről szól ez az előadás is – részletezte Kövesdy István.
A sajtórendezvényen jelen volt a darab néhány szereplője, Czintos József, Szabó Enikő és Kosztándi Zsolt is.
– Nem volt könnyű a munka, nagyon nehéz feladatok várnak a színészekre és a népes a szereplőgárdára. Nem minden szerep egyformán hálás. A darab színházban játszódik, a néző láthatja, hogy a színeszek épp az előadásra próbálnak, ugyanakkor a magánéletükbe is betekintést nyerhet. Mindezzel reflektálunk arra is, hogy mi magunk mivel foglalkozunk nap mint nap. Műhelyjellegű az egész mű, ez a felszíne, míg alatta nagyon erős sorsok, nagyon erős kapcsolatrendszerek működnek. Sokféle kérdés feltevődik benne. A mű alaphangja Spiró Györgyre jellemzően nagyon ironikus – zárta mondandóját Kövesdy István.
Deprecated: Function get_magic_quotes_gpc() is deprecated in /home/morfondi/public_html/wp-includes/formatting.php on line 4819
Deprecated: Function get_magic_quotes_gpc() is deprecated in /home/morfondi/public_html/wp-includes/formatting.php on line 4819
Deprecated: Function get_magic_quotes_gpc() is deprecated in /home/morfondi/public_html/wp-includes/formatting.php on line 4819