Hasonló cikkek
Annak ellenére, hogy összetartó közösséget alkotnak, a gyergyószéki falvak lakói mindig is fontosnak tartották hangsúlyozni másságukat, a szomszéd falutól való különbözőségüket. Tették ezt népviseletükkel, hagyományos ételeikkel – amelyek ha kis mértékben ugyan, de mégiscsak különböztek a másikétól –, emellett pedig minden falunak megvolt a maga megkülönböztető jelzője, sajátossága, ami olykor sértő vagy vicces is lehetett, de tökéletesen jellemezte az ott lakókat; ilyennek látták őket a szomszédos falvak. A csomafalviak például a mai napig gyúródnak, a szárhegyiek pedig büszkék, és ezt fel is vállalják – e két gyergyószéki településhez fűződő sztereotípiákat vizsgáltuk meg a teljesség igénye nélkül.
„Gyúródsz, mint a csomafali” – tartja a népi mondás, melynek valóságtartalma az idő múlásával sem változik, sőt a falu lakói egyre büszkébben, öntudatosabban vállalják fel e megkülönböztető jelzőt. A csomafalviak tényleg gyúródnak, és ha nem is a szó klasszikus értelmében, de ott vannak mindenhol, érvényesülnek, megmutatják magukat, kitűnnek, nem ismernek lehetetlent.
És hogy miért is gyúródik a csomafalvi? A talpraesett, jég hátán is megélő székelyek talán mindig is ilyenek voltak, de a kommunizmus éveiben a fizikai értelemben vett gyúródásra igencsak nagy szükség volt sorban álláskor, az autóbuszra való felszállásnál, mert aki utolsó maradt, nem jutott kenyérhez, vagy nem fért fel a tömött buszra, hogy odaérjen a munkahelyére. Az életösztön munkál ilyenkor az emberben, civilizált énünket félretéve a cél elérésére összpontosítunk mindannyian. Ezekben az időkben a népi mondás további elemekkel gazdagodva anekdotává vált, mely szerint a csomafalvi gyermekek az óvoda és az iskola udvarán elhelyezett „gyakorlóbuszokon” tanulják a gyúródás művészetét.
Nem reprezentatív közvélemény-kutatásom eredményeként, melyben Csomafalváról elszármazottak fejtették ki a véleményüket a témával kapcsolatban, kiderült: számukra büszkeség, ha a gyúródós jelzővel illetik őket, hiszen ez életrevalóságuk, találékonyságuk, helyzetfelismerő képességük elismerését jelenti.
„Hálát adok a jó Istennek, hogy 34 évvel ezelőtt oda születhettem, ahonnan ezt az energiát, tudást megkaptam. Csomafalva mindig is híres volt ügyes szakembereiről, a csavaros székely észjárású emberekről. Én mindig azt vallom, hogy az otthonról hozott életstílus nélkül elvesztem volna” – osztotta meg velünk gondolatait egy Németországban élő, Csomafalváról elszármazott hölgy.
„Azt gondolom, a falutól kicsit távolabbról jobban megmutatkozik a gyúródás lényege. Én is olyannak látom a csomafalvit, aki minden nehézséget legyőz, akinek eredeti ötletei vannak, és arra is törekszik, hogy egyedi módon oldja meg a problémákat. Nincs előtte lehetetlen. Bárhol megtalálható, bármilyen földrészen és minden szakterületen. Élelmes, konok, céltudatos, büszke: mindez teszi gyúródóssá” – egészítette ki a fenti gondolatokat egy Csíkszeredában élő csomafalvi.
„A gyúródás tudománya nekem mindig is kamatozott. Elegánsan beállok a sor elejére: utánam lehet akár gyúródni is! Ez nálam mára egy nagyszerű tudás, melyet magabiztosan, elegánsan használok az életem minden területén, és ha valaki meg meri jegyezni, hogy gyúródós csomafalvi vagyok, akkor ezt büszkeséggel veszem tudomásul” – a több mint három évtizede Magyarországon élő csomafalvi asszony vallomása az életösztön, az előrejutás fontosságát hangsúlyozza.
2016-ban a csomafalvi falunapok Csomafali Nagy Gyúródásra való átkeresztelése is azt jelzi: a közösség felvállalta és pozitív értelemben használja a környező települések lakói által ráakasztott megkülönböztető jelzőt.
Kézikönyv a büszkeséghez
A gyergyószárhegyiek büszkesége, a falu megkülönböztetett helye a régión belül az ősidőkig nyúlik vissza: Gyergyószentmiklós mellett Alfalu és Szárhegy a legrégebbi települések a medencében; a régészeti ásatások a szárhegyi templom ősének 13. századi fennállását igazolják.
Szárhegy történetét a XV. századtól a Lázárok főúri családjának jelenléte határozza meg; a várkastély 1450 és 1532 között több szakaszban épült, majd 1631-ben bástyákkal és védőfalakkal bővítették, reneszánsz udvarházzá építették, ahol Bethlen Gábor erdélyi fejedelem töltötte gyermekéveit.
Ugyancsak a Lázár grófok alapították a ferences kolostort és templomot, amelyet az idők során többször újjáépítettek, felújítottak. A kezdetektől számítva mintegy nyolcszáz szerzetes lakott a kolostor falai között, s a ferences szellemiség nagy hatást gyakorolt Szárhegy és az egész medence életére. Külön említést érdemel a gyergyószárhegyi születésű Ferencz Béla Ervin szerzetes: 1997-ben általa kapta vissza eredeti rendeltetését a szárhegyi ferences kolostor, ahol Ervin atya 2013-ig tevékenykedett, otthont adva a Dévai Szent Ferenc Alapítvány által létesített gyermekotthonnak is.
1974-ben új fejezet nyílik Szárhegy történetében: Zöld Lajos újságíró, Márton Árpád és Gaál András képzőművészek kezdeményezésére a Lázár-kastély megmenekül a pusztulástól, falai között művésztáborok létesülnek, s az itt készült munkák, képzőművészeti és népművészeti alkotások és alkotóik bevonják Gyergyószárhegy nevét a nemzetközi képzőművészeti élet körforgásába. A kastély 2013-ban történt bezárását követően a Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ folytatja tovább a tevékenységet, az alkotótáborokat a Scola Alkotóház mellett egy, a gyergyószárhegyi polgármesteri hivatal által biztosított műteremben bonyolítják le.
S ha mindez nem lenne elég büszkeségből a szárhegyieknek, 2015-ben Borsos J. Gyöngyi és Ferencz Zoltán Nemes Szárhegy község című helytörténeti kiadványa kézikönyv formájában lehet jelen minden falubeli (és nemcsak) könyvespolcán.
Deprecated: Function get_magic_quotes_gpc() is deprecated in /home/morfondi/public_html/wp-includes/formatting.php on line 4819
Deprecated: Function get_magic_quotes_gpc() is deprecated in /home/morfondi/public_html/wp-includes/formatting.php on line 4819
Deprecated: Function get_magic_quotes_gpc() is deprecated in /home/morfondi/public_html/wp-includes/formatting.php on line 4819