Hasonló cikkek
Május 17-ig tekinthetőek meg Marosvásárhelyen a Camera K’arte szervezet galériájában Fehér László „Ződ” szobrász munkái. A nyárádszeredai kortárs művész negyedik önálló kiállítása ez, amelyet még két hétig tekinthet meg az érdeklődő közönség. Az „In the name of the…” című kiállítás megnyitóját megelőzően felkerestük Fehér Lászlót, hogy számoljon be portálunknak aktuális kiállításáról, munkásságáról és eddigi tapasztalatairól.
– Mikor találkoztál első ízben a szobrászattal? Mikor dőlt el benned, hogy ezzel szeretnél majd foglalkozni?
– II. osztályos tanuló voltam, amikor megtaláltam nagyapám rég elfeledett vésőit, és egyedül elkezdtem megtanulni, hogyan használjam ezeket. Már általános iskolás koromban eldöntöttem, hogy szobrász leszek. Egy nyárádszeredai fafaragó mestertől sikeresen elsajátítottam a különböző technikákat. Tőle hallottam először a művészettörténeti stílusokról, korokról. 18 éves koromig nála gyakornokoskodtam, ahol betekintést kaphattam a reneszánsztól a szecesszióig szinte minden stílusba. Végül 2011-ben sikeresen lediplomáztam a Temesvári Nyugati Tudományegyetem szobrászat szakán.
– Egyetem után miből sikerült finanszírozni munkásságodat?
– Már az egyetemen sok munkám elkészült, ekkor egyszerűbb volt, mert az oktatók mindig sokat segítettek. Itthon alkottam és dolgoztam tovább, az egyetem után is. Szinte nulla költséggel dolgoztam, az anyagiakat pedig a nyári szezonmunkákból igyekeztem finanszírozni. Nem utolsósorban a családom és a barátaim támogattak mindenben, amiben csak tudtak.
– Eddig hol és mikor voltak kiállításaid?
– Munkáim először Marosvásárhelyen, 2012-ben voltak megtekinthetőek. A következő kiállításra szintén 2012-ben, Kolozsváron került sor, míg legutóbb egy bukaresti galéria adott otthont műveimnek. A bukaresti kiállítás után egy kis szünetet tartottam, ugyanis eldöntöttem, hogy nagyobb méretű munkákon dolgozok majd.
– Miért jutottál erre az elhatározásra?
– A bukaresti kiállítás helyszíne egy hatalmas galéria volt, elveszni látszottak a kis szobrok a térben. Ezért döntöttem úgy, hogy méretesebb szobrokat is készítenem kell. Mindaddig a kis szobrok praktikusabbnak bizonyultak, ugyanis szállításukat is nekem kellett megoldani.
– Mely nagy művészettörténeti személyek, események inspirálják munkásságodat? Milyen anyagokból dolgozol?
– Minden korszaknak és stílusnak megvan a maga szépsége. Mindegyikből tanulhatunk, viszont a hétköznapi témák azok, amelyek inspirálnak. Egy kortárs olasz szobrászművész, Willy Verginer nevét emelném ki, akinek mai napig követem munkásságát és munkáit. Ahogyan az ókori, klasszikus szobrászatot, úgy a távol-keleti szobrászművészetet is tanulmányozom.
Ami az én munkáimat illeti, főként fából és kőből dolgozom. Különösen azért szeretek ezekkel az anyagokkal dolgozni, mert a faragás technikailag szélesebb alkotási skálát biztosít, mint a gépekkel történő munka.
– Mit gondolsz a romániai kortárs szobrásztársadalomról? Hát a helyi közönségről?
– Akár fiatal, akár idősebb szobrászról legyen szó, mindannyian elismerően vélekednek eddigi munkáimról. A közönséggel ellentétben nagyon lelkesítőek. Sajnos az a tapasztalatom, hogy a nagyérdemű nem igazán ad hangsúlyt a művészet ezen megnyilvánulásának. Az átlagembert nem érdekli a kortárs művészet. Úgy gondolom, ennek a legfőbb oka az lehet, hogy – a művészeti iskoláktól eltekintve – középiskolában a gyerekek nem kapnak elegendő oktatást a művészettörténetről. Habár kijelenthetjük, hogy ezen tudás ma már az általános műveltség szerves része… Ha kortárs kiállításról beszélünk Romániában, az átlagember sajnos nem érdekelt a témában.
– Mi a véleményed, ezen a napon, ezen a helyen meg lehet élni a szobrászatból?
– Aki tehetősebb, és lenne rá anyagi háttere, hogy művészetre költsön, az nem teszi. Akit viszont érdekelne, és vágyna rá, sajnos nem tudja megvásárolni. A romániai kortárs szobrászok javarészt külföldön tevékenykednek, ugyanis itthon nem sikerült megélniük ebből. Aki befutott, akinek neve ismert lett, az mind külföldön tartózkodik. Aki pedig feltörekvőben van, az tanul vagy valami más munkát vállal, hogy fent tudja tartani magát. Ez viszont teljesen elveheti a művész figyelmét az alkotásról.
– Milyen terveid vannak a jövőre nézve?
– Bizakodó vagyok a jövőt tekintve. Amíg tehetem, és amíg élek, szeretnék ezzel foglalkozni. Itt rögtön kiemelném, hogy szinte minden egyes körülöttem élő embernek hálával tartozom azért, hogy eddig eljutottam. Legyen szó akár családról, akár barátról, akár egyetemi tanáraimról. Köszönöm.
Deprecated: Function get_magic_quotes_gpc() is deprecated in /home/morfondi/public_html/wp-includes/formatting.php on line 4819
Deprecated: Function get_magic_quotes_gpc() is deprecated in /home/morfondi/public_html/wp-includes/formatting.php on line 4819
Deprecated: Function get_magic_quotes_gpc() is deprecated in /home/morfondi/public_html/wp-includes/formatting.php on line 4819