Háromszéken vőfélyt, Udvarhely környékén szószólót, Csíkszéken lakodalmas gazdát hív az ifjú pár, hogy közös életük egyik legfontosabb eseményét összehangolja és végigkísérje. A feladatkörök és a hozzáállás feltehetőleg térségenként változik, azonban az 1650-ben megfogalmazott követelményeket* az arra hivatottak a mai napig érvényes intelemként tartják szem előtt. A szakma hagyományáról, a képzési lehetőségekről és a felavatás titkos módszeréről Molnár Jenő lakodalmas gazdát kérdeztük.
Amint arról Molnár Jenőtől értesültünk, 27 éve, családja kérésére vállalta be először a lakodalmas gazda szerepét, azóta ezt a feladatot hobbiként űzi, és megközelítőleg 300 lakodalmat vezetett.
– Ez havonta 4-5 esküvőt jelent, de a mennyiség számos tényező függvényében változhat. Úgy gondolom, hogy ezt a tevékenységet főállásban nem szabad végezni, mert félő, hogy ilyen esetben a gazda kizárólag a pénzt látja a felkérésben, és így a lakodalom könnyen elvesztheti a lényegét. Ha valaki nem tudja emelni az esemény színvonalát, akkor jobb, ha el se vállalja azt – hangsúlyozta a lakodalmas gazda, majd elmondta: a gazdák nagy része húsz-harminc évvel ezelőtt, családjuk kérésére vállalta a feladatot barátok, ismerősök esküvőjén is, így tanulták ki a szakmát. Ma már akad olyan, aki kedvet kapott hozzá, és az internet vagy az időközben megjelent temérdek szakirodalom segítségével elsajátította a szakmát.
Autodidakta módon zajlik a képzés
A lakodalmas gazdák képzése Romániában főként egyéni úton zajlik, de szinte kivétel nélkül egymástól is tanulnak (akár az úgynevezett vőfélyfüzetekből), szemben Magyarországgal, ahol ezt már intézményesített módon, egyetemi képzés formájában is művelik.
– A lakodalmas gazda jellemzőit egy korai meghatározás szépen összefoglalja, ebből a következő hármat emelném ki: emberséges, jó megjelenésű és istenfélő, a legalapvetőbb azonban mind közül az emberségesség és a józanság. Felülmúlhatatlan, ha az illető teljes odaadással igyekszik hozzájárulni ahhoz, hogy a fiatal pár életének legszebb ünnepe zavartalanul folyjon. Én például azt szeretem, ha a pár saját forgatókönyvvel keres meg, de mivel sokan nem tudják, hogy mit szeretnének, így számomra az is kihívást jelent, hogy ebben segítsek nekik – ismertette Molnár Jenő.
A lakodalmas gazda a Morfondír.ro-nak azt is elárulta, hogy Csík környékén ez a szerep egy jó házigazda minden feladatát magában foglalja, sőt régebb a gazda szerepe már a hozományírásnál kezdődött, aztán vele kóstoltatták meg a pálinkát, ő irányította a disznó- vagy borjúvágást, és vége-hossza nem volt a számos feladatnak, amelyet ellátott.
– Van olyan – már nem aktív – karcfalvi gazda barátom, aki a maga 200 fölötti lakodalmával mindenhol megtűrte a papírszalvétát, mindenkinek ő tette a levesestálat az asztalra, és az esemény után addig maradt a lakodalmas háznál, amíg sikerült mindent elpakolni. Ma már a felgyorsult életritmus miatt leszűkült a feladatkör, az alapvető feladatok azonban még mindig ugyanazok. A legfontosabb az, hogy a gazda ne sajátítsa ki a lakodalmat, mert nem ő az ünnepelt, de kiemelném azt is, hogy jó zenésznek, jó gazdának csak fogékony társasággal lehet lenni – részletezte Molnár Jenő.
Felcsíkon nagyobb hagyománya van a lakodalmas gazdának
Molnár Jenő elmondása szerint a lakodalmas gazdák hagyománya a térségben igencsak elterjedt szokássá vált, Alcsíkon azonban sokáig nem volt divat. Itt megközelítőleg csupán tíz éve fogadnak fizetett gazdát, addig a feladatot a család egyik rátermett tagja látta el. Jelenleg Csík környékén, Szentdomokostól Tusnádfürdőig, körülbelül 40-50 lakodalmas gazda tevékenykedik, akik az évente megrendezett találkozókon kívül is gyakran tartják a kapcsolatot.
– A gazdák felavatása általam nem kedvelt módszerrel, nadrágszíjjal történik, az első „csapást” pedig mindig a hozzátartozó méri. Az újdonsült lakodalmas gazda egyébként a felavatás előtt is vállalhat esküvőt, de az első adandó alkalommal mindenképp kézre kerítik – jelentette ki Molnár Jenő, aki főként Brassó, Parajd, Nyárádszereda, Gyergyó, Gyimes és Csík környékén vállal lakodalmakat.
A lakodalmas gazdák híre főként szájról szájra terjed, gyakran előfordul az is, hogy egymást ajánlják a gazdák. Választásban segítséget, valamint elérhetőségeket főként tőlük lehet kérni.
*„A vőfély legyen emberséges, tisztességes, jó hírű nevű, kegyes Istenfélő, jámbor, igazbeszédű, állhatatos, nem embertelen csélcsap, trágár, fajtalan, hamis beszédű személy.” – Debreceni Vőfélycéh, 1650.
Deprecated: Function get_magic_quotes_gpc() is deprecated in /home/morfondi/public_html/wp-includes/formatting.php on line 4819
Deprecated: Function get_magic_quotes_gpc() is deprecated in /home/morfondi/public_html/wp-includes/formatting.php on line 4819
Deprecated: Function get_magic_quotes_gpc() is deprecated in /home/morfondi/public_html/wp-includes/formatting.php on line 4819