Szovátáról jöttem ki Kanadába 2012 novemberében, nem sokkal azután, hogy befejeztem tanulmányaimat a Babeș–Bolyai Tudományegyetem angol‒spanyol szakán. Ez az utazás nem volt előre betervezett, hanem úgy alakult, hogy az akkori barátom – aki most már a férjem – kapott egy itteni munkalehetőséget. Így kerültem ki hozzá.
Az első három hónapban a munkaengedélyre kellett várakoznom. Addig nem tudtam sehol dolgozni, így ez idő alatt egy idősebb házaspárnál laktunk. Ez óriási segítséget, anyagi és lelki támaszt jelentett egyaránt, hiszen az ember csak akkor jön rá igazán arra, hogy milyen egyedül is van, amikor távol kerül a családjától, a megszokott fészektől, és bekerül egy idegen, számára ismeretlen környezetbe.
Mivel az angoltudásom megfelelő szinten volt, így az engedély megszerzését követően nem volt nehéz állást találni. Egy pékségben dolgozom, ahol a fizetés nem a legmagasabb az itteni viszonyokhoz képest, az órabér kb. 13 dollár, ami azt jelenti, hogy a havi bér 1600 dollárra tehető. Ez nem sok mindenre elég, hisz a minimális lakbér ezer dollár egy hónapban, ehhez hozzáadódik még a rezsi, az étel és a benzin. Ha egyedül lennék, akkor egész biztosan nem érné meg itt dolgozni, hiszen, amit keresek, azt el is költöm, de ha már két munkahely van, akkor az egyik fizetés elegendő a havi kiadásokra, a másik pedig megspórolható.
Ez a társadalom egészen más típusú embereket foglal magába, más szokások, más kultúra, valamint más életszemlélet jellemzi. Itt mindenki tudja, hogy munkahelye elegendő jövedelmet biztosít arra, hogy jól éljen, kifizesse a havi kocsi- és lakástörlesztést, továbbá ha úgy tartja kedve, mindennap vendéglőben ehessen és ihasson anélkül, hogy ez bármilyen anyagi gondot okozna. Tudni kell, hogy a kanadai bankok mindenkinek adnak annyi hitelt, amennyi szükséges egy ház vagy autó megvásárlásához, így az emberek 90 százaléka óriási kölcsönnel él, amit megközelítőleg 25 év alatt fizet vissza. Így nem csoda, ha az a kanadai szemlélet: jól élni meg a mindennapokat.
Most már lassan két éve, hogy kint vagyok. Ha megkérdeznék, hogy látom-e a különbséget az otthoni és az itteni életforma között, akkor egyértelműen azt válaszolnám: igen. Bizony óriási a különbség, hiszen itt a fizetésből mindenre futja, amire abban a hónapban szükség van, ellenben az otthoni helyzettel, ahol csak rengeteg mellékmunkával lehet megélni. A hazamenetelről még nem gondolkodtam. Sokszor elkap a honvágy, hiányoznak a megszokott barátok és főleg a család, de most még nem tudom eldönteni, hogy mit is akarok. Talán majd idővel…
Deprecated: Function get_magic_quotes_gpc() is deprecated in /home/morfondi/public_html/wp-includes/formatting.php on line 4819
Deprecated: Function get_magic_quotes_gpc() is deprecated in /home/morfondi/public_html/wp-includes/formatting.php on line 4819
Deprecated: Function get_magic_quotes_gpc() is deprecated in /home/morfondi/public_html/wp-includes/formatting.php on line 4819