Hasonló cikkek
A fenti jelszóval hívja Bálványosfürdőre újabb fürdőszépítő kalákára szeptember 25–27. között az önkéntes kalákázni vágyókat a Vinca Minor Egyesület, Csomád‒Bálványos –Natura 2000 terület gondnoka. Ezt megelőzően, idén nyáron, július 22. és augusztus 2. között az egyesület – a budapesti Ars Topia Alapítvány közreműködésével – tíznapos kalákát szervezett ugyanitt. Az önkénteseket verbuváló, a tervek készítését és a munkálatok levezénylését végző Székelyföldi Fürdő- és Közösségépítő Kaláka mozgalom vállalta, hogy a szervezettel közösen felújítja az úgynevezett Timsós fürdőket, az Apor lányok feredőjét. Célkitűzésük a régi medencék javítása, a források védelme, a területet védő utak és korlátok, öltöző-, pihenőhelyek kialakítása, az erózióvédelem megvalósítása volt természetes, helyi anyagok felhasználásával.
A Timsós fürdők vagy az Apor lányok feredője Bálványosfürdőtől a Szent Anna-tó irányában található, a felújított Grand Hotel Bálványos alatt néhány száz méterre, majdnem közvetlenül a műút mellett. A területen hamuszínű vagy fehéres források bugyognak, amelyek vize timsót és kis mennyiségben szabad, folyékony kénsavat (vitriolt) tartalmaz.
– Szabad kénsavat tartalmazó vizeket eddig Európában sehol máshol nem találtak, s ezek a világon is csak nagyon ritkán fordulnak elő. Hasonló jelenséget jegyeztek fel Kolumbiában a Rio Vinaigre vizében és a Paramo de Ruiz vulkán térségében, a Jáva-szigeti meleg vizű forrásokban, az észak-amerikai Byron városa (Gennesse tartomány) melletti törésvonal mentén található sós forrásokban, valamint a Perzsa-öböl környékén, Daulakie település mellett – tudtuk meg a forrásanyagokból (www.budoshegy.ro).
Para Zoltán, a Vinca Minor Egyesület elnöke elmondta, hogy elemezték azokat a természeti helyeket, amelyek veszélyeztetettek, s azért döntöttek az Apor lányok feredőjének felújítása mellett, mivel az nagyon közel esik a műúthoz, és természeti oltalom szempontjából nagyon érzékeny terület. Hozzáfűzte: ennél a fürdőnél mindeddig rendszertelen és irányítás nélküli látogatás folyt, mindenki ott sétált, ahol éppen akart. A felújítás során elsősorban azt kívánták elérni, hogy a suvadásos, laza kőzetet megóvják, és elősegítsék a növényesedést a hegyoldalban, de azt is, hogy a fürdőt elérhetővé tegyék a nagyközönség számára.
– A területen két medence – a kis- és nagymedence – és több, egymáshoz közeli forrás található. Az aktív források száma függ a csapadék mennyiségétől, illetve a talajvízszint állásától, így 8-12 forrásról lehet beszélni. Ezek vize szív- és érrendszeri, valamint reumatikus bántalmak kezelésére használható. Tekintettel arra, hogy alacsony pH-értékű vizekről van szó, amelyek kénvegyületeket tartalmaznak, közülük kisebb-nagyobb hatásfokkal mindegyik alkalmas a bőrfelületek kezelésére is, tehát szemvízként vagy lábvízként bármelyikük használható. Kiemelten szájvízként emlegetik azt a két forrást, amelyek pH-értéke 1,6–2,1 között változik, ezek vize a fogzománcot is képes kikezdeni. A timsót tartalmazó források vágott sebek kezelésére alkalmasak, régen ezeket borotválkozás utáni bőrápolásra is használták a helyiek. A források üregeit 2010 májusában, a Büdös-hegy napja alkalmából a Cholnoky Jenő Földrajzi Társaság kezdeményezésére a Babeş‒Bolyai Tudományegyetem turizmus szakos hallgatói kiépítették, de ebből a felújításból sajnos már alig maradt valami. Nem volt folyamatosan karbantartva az akkor elvégzett munka. A mostani alkalommal megépített struktúra csak objektum szinten egyezik a régi felújítással, ami azt jelenti, hogy a medencék és a források munkálatait azonos helyszínen végeztük, de a megközelítő útvonalakat és a tereket teljesen máshová alakítottuk ki – magyarázta az elnök.
Kerítés, kőlépcső, kilátótorony
Para Zoltán beszámolója szerint a nyári kalákában a medencéket fagerendákkal bélelték ki, a forrásokat kitakarították, kerítéseket fontak, kőlépcsőket, illemhelyet építettek, szemeteseket, valamint magyar, román és angol nyelvű ismertető táblákat szereltek fel, és mindezek mellett elkészítettek egy hangulatos pihenőhelyet, kilátótoronnyal, padokkal, öltözővel, napórával és játszótérrel.
Az információs táblákat szemlélve elmondhatjuk, hogy azok esztétikusak, kézzel írták és festették őket, ugyanakkor a tudományos ismeretterjesztés magas szintjét képviselik. Példáként álljon itt a nagymedence vizének vegyi összetételét és hatását bemutató szöveg: „Kalcium-szulfátos típusú, magas vas- és alumíniumtartalma gazdag timsójelenlétre utal. Javallat: Bőrbetegségek (pikkelysömör, idült ekcéma, szeborreás bőr) kezelésére kiváló. Méregtelenítő, gyulladás- és túlérzékenységcsökkentő és parazitaölő hatása van. 2-3 °C-kal növeli a bőr felületi hőmérsékletét, így serkenti a keringést a hajszálerekben. Jó a reumás, mozgásszervi betegségek minden fajtájára. Szív- és érrendszeri megbetegedések esetén (magas vérnyomás, ateroszklerózis, hajszálerek keringési elégtelensége) rendkívül hatékony.”
– A kalákát a Kovászna Megyei Tanács, a Csomád‒Bálványos Közösségek közötti Társulás, a Kovászna Megye Turizmusáért Egyesület, Sepsibükszád és Torja polgármesteri hivatala, a Grand Hotel Bálványos, a hely tulajdonosai, a Taierling család, valamint helyi közbirtokosságok, számos helyi vállalkozó és magánszemély támogatta. Építőanyagokat, munkagépeket, embereket és pénzt bocsátottak rendelkezésünkre, továbbá a kalákások számára biztosították a szállást és az étkezést. Ha ezeket a munkálatokat egy cég végezte volna el, több mint 10 000 euróba került volna – emelte ki az egyesületelnök.
A kaláka sokszoros hozadéka
Herczeg Ágnes tájépítész, az Ars Topia Egyesület elnöke a tíznapos kaláka zárásakor mondott beszédében kiemelte, hogy nem a zárómomentum az igazi ünnep, hanem az, hogy eljöhettek ide, és a helyiekkel együtt elvégezhették ezt a munkát, megtapasztalhatták a munka szentségét, és azt, hogy a közösségért dolgozni, tenni érték.
– Minden helynek szelleme van, és ezt a szellemet őrzi a vidék. Mi, emberek önmagunkat a közösségben, a tájban tudjuk felismerni és megismerni. Ezért nemcsak objektumok, hanem önmagunk építése is zajlik a táborban. Az őselemek – föld, tűz, víz és levegő – ma is életünk mozgatói. Bálványosan eleve adott a tűz – a vulkáni elem – és a víz egymásmellettisége, itt megtapasztalhattuk, hogy nem ellentétek; nem egymást kioltó hatásuk a szembeötlő. Miközben a feredőnél a vizek kelyhét és a földet alakítottuk, mellettünk égett a Bálványosvárból hozott tűz a kaláka egész ideje alatt. A barátság tüze, a szeretet, az egymásra figyelés és a segítőkészség határozta meg a hangulatot mindvégig – hangzott el a beszédben.
Para Zoltán záróbeszédében azt hangsúlyozta, hogy érdemes hinni a közösség erejében, mert az nagy megvalósításokra képes ma is, ugyanakkor köszönetet mondott az Ars Topia Alapítványnak, amiért segítségükkel ismét egy természeti kincset tudtak elérhetővé tenni a nagyközönség számára, ezzel is gazdagítva a környék turisztikai kínálatát.
Kik voltak az önkénteskedő kalákások?
– Az önkéntesek száma naponta 90-120 között változott a tíz nap alatt. Ebből átlag 70-90 az Ars Topia szervezésében jött, a többiek a helyiek közül kerültek ki. Az alapítvány 2001 óta minden évben meghirdeti a kalákát elsősorban tájépítész egyetemi hallgatók részére, de mindig jönnek más szakon tanuló egyetemisták is. Idén nem csak Magyarországról és Erdélyből, hanem a Vajdaságból és Felvidékről is jöttek önkéntesek, de ír, angol és olasz fiatalok is csatlakoztak a csapathoz. Erdélyből Csíkszeredából, Székelyudvarhelyről és Sepsiszentgyörgyről voltak kalákások, de bekapcsolódtak a fiatalok azokból a háromszéki falvakból is, ahol az elmúlt öt évben népi feredőket újítottak fel. Sajátos volt ez a felújítás olyan szempontból, hogy nem egy település területén zajlott, hanem Torjától és Sepsibükszádtól, a két legközelebbi településtől távol. Ennek ellenére mindkét községből és Kézdivásárhelyről is érkeztek önkéntesek – folytatta beszámolóját Para Zoltán.
Johann Taierling arról számolt be, hogy mint a terület tulajdonosainak egyike nagyon örült a fürdő felújításának, és nyáron fivérével együtt ő maga is egy hetet önkénteskedett, a nagymedencéhez vezető kőlépcsők építésénél dolgozott. Mint mondta, több Magyarországról jött fiatallal megbarátkozott, szabadidejükben sokat beszélgettek az erdélyi és az anyaországi helyzetről, kettővel közülük most is tartja a kapcsolatot. Azt tapasztalta, hogy a környékről feljáró ifjak jól beilleszkedtek a már kialakult csapatokba, és hasznos munkát végeztek.
– A magyarországi önkéntesek többsége városi környezetből érkezett, új volt számukra és egyben nagy élményt jelentett a bálványosi táj és a kemény fizikai munka. A hazai önkéntesek között volt egy bukaresti háziorvos, aki gyergyói származású feleségével a kaláka egész ideje alatt itt dolgozott. Ez szerintem többet jelent annál, minthogy egy ír vagy olasz fiatal is eljött a táborba – fogalmazott az önkénteskedő Taierling.
A terület tulajdonosa arról is beszámolt, hogy a kalákazárás után ő és a családja néhány kézdivásárhelyi fiatallal együtt tovább dolgozott, a fürdő területén az összes faanyagot lekezelték.
– A szeptemberi kalákában sajnos nem tudunk részt venni, mert szintén akkor lesz kaláka a tulajdonunkban lévő bálványosi Csiszárfürdőn: Közösen a közösségért! jelszóval önkéntesekkel folytatjuk a 2012-ben megkezdett felújítási munkálatokat: ez alkalommal a csokoládés medence körül dolgozunk – közölte Johann Taierling.
„Az kell, hogy meg is őrizzük, amit felújítottak.”
A nyár folyamán többször megfordultunk az Apor lányok feredőjénél, és azt tapasztaltuk, hogy naponta fordulnak meg ott nagy számban látogatók, és kipróbálják a vizek jótékony hatását. A medencékben és a források környékén a látogatókkal folytatott beszélgetésekből fény derült arra, mennyire értékelik a környékbeliek és a messziről érkezők is az itt elvégzett munkálatokat. Egyesek a földet megkötő rőzsefonatos kerítést dicsérték, mások a rönktámfalakat a mederfolyásban, megint mások az építkezésben felhasznált természetes anyagokat emelték ki. Derékig vízben állva, lábakat áztatva vagy vizet flakonba merítve mindannyian kitértek a fürdő gyógyító hatására is.
Egyik alkalommal a kézdivásárhelyi Mike Rékával és férjével találkoztunk, akik Paksról, a testvérvárosból érkezett vendégeket vittek a fürdőhöz. A kis csapat az oszlopok stilizált népi faragásában és festésében, a tájba simuló építményekben gyönyörködött, azután sorra vették a medencéket és a forrásokat, és nem győzték dicsérni az önkéntességet és az összefogást, amelynek eredményeként újból működik ez a szép és értékes létesítmény.
– Lehet, hogy szégyen elmondani, de először látogattam el ide – vallotta be Mike Réka –, pedig tősgyökeres kézdivásárhelyi vagyok. Újból és újból arra döbbenek rá, milyen gazdag a környékünk természeti kincsekben, és sokszor nem is figyelünk ezekre. Most már csak az kell, hogy meg is őrizzük, amit itt kalákában létrehoztak, felújítottak.
Para Zoltán elmondta, hogy a szeptember végi kalákában 10–15 főre számítanak, akikkel javításokat végeznek és néhány elmaradt dolgot akarnak befejezni.
– A fürdő átadása után egy utószezont fogtunk ki, lehet, hogy ez is magyarázza azt, hogy eddig még nem fedeztünk fel számottevő rongálásra utaló jelet. Pedig amióta elkészült a felújítás, az odalátogatók száma nagyon megnőtt – tájékoztatott az egyesületelnök.
A Székelyföldi Fürdő- és Közösségépítő Kaláka mozgalom 2001-ben a Hargita megyei Lázárfalváról civil kezdeményezésre indult. A programot azóta is a magyarországi Ars Topia Alapítvány gondozza, magyarországi tájépítészek, egyetemi hallgatók készítik a terveket, szervezik meg a munkát, a kivitelezésbe a helyi önkénteseket is bevonják. Tíz évig Hargita megyében, ötödik éve Kovászna megyében újultak meg – az alkalmanként 80–100 magyarországi, erdélyi és külföldi egyetemistából, fiatal szakemberekből és a helybéliekből álló csapat összefogásával – az egykor gyógyerejükről híres, de feledésbe merült vagy elpusztult népi fürdők.
Háromszéken a Székelyföldi Fürdő- és Közösségépítő Kaláka program keretében 2011-ben elsőként Oltszemen a sütei borvízforrást, 2012-ben Csernátonban a Malom- és Csókás-feredőt és a kisbaconi fürdőt építették ki kalákában, 2014-ben Zalánpatakon alakítottak ki népi feredőt, 2015-ben pedig felújították az Apor lányok feredőjét.
A Vinca Minor Egyesület 2005-ben jött létre, mint nem kormányzati, nonprofit, apolitikus szervezet, melynek fő célja a fenntartható fejlődés regionális, nemzeti és nemzetközi szinten való támogatása, a lakosság öko-civil nevelése, a környezethez való viszonyulás megváltoztatása és szemléletformálás egyéni, illetve közösségi szinten.
Az egyesület támogatja a környezet minőségének javítását célzó oktatást és a tudományos kutatásokat, népszerűsíti az ökoturizmust és a néphagyományok őrzését a gyerekek és fiatalok körében.
A szervezet jelentős környezetvédelmi tevékenységet folytat, támogatja a növény- és állatvilág, az erdők értékeinek védelmét célzó tevékenységeket, illetve kutatásokat végez a környezet és a táj rehabilitásának érdekében.
Tevékenysége során az egyesület számos szabadidős, hagyományőrző és ökoturisztikai programot, illetve tanulmányi tábort és tanösvényt szervezett, melyeknek célja a környezet megismertetése és a tudatosabb környezetvédelmi magatartás közvetítése volt.
Jelenleg nagy figyelmet fordítanak a Csomád‒Bálványos Natura 2000-es védett területre, amelynek kezelését 2010 februárjában nyerték el.
Deprecated: Function get_magic_quotes_gpc() is deprecated in /home/morfondi/public_html/wp-includes/formatting.php on line 4819
Deprecated: Function get_magic_quotes_gpc() is deprecated in /home/morfondi/public_html/wp-includes/formatting.php on line 4819
Deprecated: Function get_magic_quotes_gpc() is deprecated in /home/morfondi/public_html/wp-includes/formatting.php on line 4819